2024. május 2. csütörtök
Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk

A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >

Tovább

Kínai fogamzásgátló

Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >

Tovább

Rendőrségi jegyzőkönyvekből

Szebenitől. Egyszóval hiteles. >

Tovább

A legjobb motor a világon

István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >

Tovább

Beatles (összes)

Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >

Tovább

A zsemle ára

Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >

Tovább

A legszebb női arc

Niki fedezte fel. >

Tovább

Sál vagy kendő kötése 25 módon, négy és fél percben

D. Viki fedezte fel, miként lehet változatos módon sálat/kendőt kötni: >

Tovább

Magyar-roma nyelvi rokonság

Gyenge Rózsika úrhölgy fedezte fel azt az adaptációt a videómegosztón, amelyik egyértelműen igazolja a magyar és >

Tovább

A Radetzky-induló hiteles története

Kínai történészek hitelt érdemlő dokumentumokkal igazolták, hogy Radetzky gróf (teljes nevén Johann Joseph Wenzel Graf Radetzky >

Tovább

Magyar takarítónő ejtette ámulatba Szerbiát

A 38 éves szabadkai takarítónő egy szerb tehetségkutató műsorban „felmosta a zsűrivel a padlót” – >

Tovább

A vadlibák repülése

Vajon eszedbe jutott-e már, hogy a vadlibák miért repülnek v-alakzatban? – kérdi István Kanadából. >

Tovább

A remény rabjai

Agárdi Gábor
Agárdi Gábor
A remény rabjai

Stephen King, a ponyvába bújtatott borzongás mestere, az izgalmasan rémisztő mesék alkotója. Holtsáv, A gyilkos autó, A gyilkos felvonó, Állattemető, Az átok, és a megannyi kisregény, amelyet a világ filmesei számtalanszor feldolgoztak, átírtak, kihasználtak, megrágtak majd kiköptek, megalkotva sok másodrangú, B kategóriás mozit. A végeredmény pedig legtöbbször sajnálatos. Ezért a Stephen King regényeiből átírt filmek inkább viccesek mint rémisztőek, mert valahogy kiaknázatlanul marad számtalan lehetőség ami ezen történetekben rejlik. Legtöbbször mi, a nézők sem tudjuk a King regényeiből készült filmes adaptációkat komolyan venni, mert ötlet és tartalom hiányában mindez, csak fehér zaj a filmszalagon.

Stephen King tehetséges szerző, még akkor is, ha a köztudatban mint az egydolláros ponyvaborzongás írójának képe él róla. Ő is, mint a nagyok, felül tudott emelkedni a pénzt, az egyszerű kenyérkeresést jelentő dolgokon, és olyat is alkotott, aklot, ír, ami sokkal több mint maga a kész mű. Egyik ilyen nagy formátumú kisregénye a The Shawshank Redemption, azaz A remény rabjai. Ha az angol címet szó szerint fordítanánk le, akkor Shawshanki megváltás lehetne a cím, de a remény szó jobban kifejezi mindazt amiről ez az egész szól, mert „a remény felszabadít.” Mondom én, és mondja az író, és olykor az ember nem is hinné, hogy pont Stephen King tollából, elméjéből pattant ki ez a magas röptű gondolat, hogy ez a szinte elcsépelten hangzó mondat, ami maga az élet, az pont tőle, a filléres szerzőtől származik, nem pedig egy idézett klasszikustól.

A Remény rabjai hangzatos filmcím, amely filmet Frank Darabont rendezett, aki egy dollárért vette meg Kingtől a jogdíjat, de csak, mert jó barátok voltak. Eredetileg egy krimit rendezett volna szintén író barátja tollából, de úgy gondolta, hogy csak ezzel a történettel készítheti el élete művét. A filmet hét Oscar-díjra jelölték melyből pechére egyet sem kapott meg, abban az évben (1994) ugyanis a Forrest Gump vitte haza szinte a legtöbb szobrocskát. Ha most megkérdeznék találomra tíz embert, akik 1994-ben váltottak jegyet valamely mozgóképes előadásra, hogy szerintük mely alkotás volt akkor az év filmje, mindenki a Forrest Gumpot vágná rá. Szerencsére a videónak és DVD-nek köszönhetően a Remény rabjai is milliókhoz jutott el, és így, tizenhat évvel később, felkerült a legjobb amerikai filmek listájára, megosztva a dobogó első fokát a Keresztapával.

Frank Darabont aprólékos képíró, a nagy hatások és a katarzis mellet figyel az apró részletekre is. Egy hang, egy érzés, egy szó, egy kézmozdulat, minden apró rezdülés fontos, mert ezek a kis rezdülések viszik előre a cselekményt, így jutunk el a végig, ami olykor sötét, olykor boldog, de majdnem mindig életszerű, maga az élet.

A film középpontjában Andrew „Andy” Dufresne (Tim Robbins) és Ellis Boyd „Red” Redding (Morgan Freeman) állnak, két elítélt, akik a börtön szürkeségében találták meg egymásban a barátságot, az emberséget, azt, ami eddig hiányozott életükből.

Andy egy eszes bankár, akit felesége és a nő szeretője meggyilkolásának gyanúja miatt ítélnek életfogytiglanra. A csőre töltött fegyver, az ittas állapot melyben a rendőrök Andy-t kocsijában találták, mind-mind bizonyíték ellene, pedig ő ártatlan. Ezt a börtönben is hangoztatja, persze a többiek csak röhögnek rajta, mert itt mindenki ártatlan, ha-ha, mondják nevetve a rabok. Megpróbálják megtörni, de ő tűr, beilleszkedik, felfejleszti a börtönkönyvtárat, és a smasszerekkel is jó viszonyt ápol, ugyanis a börtön adóügyeit is rá bízzák, ő pedig a sötét számlákat, rablásból visszamaradt fekete pénzeket mind kifehéríti.

Red egy életrevaló filozófus, tolvaj, akit csak a gondolatai, tartanak életben, mert szerinte a félelem börtönéből csak a remény tud kiszabadítani, de vigyázni kell, mert a remény őrületbe is kergetheti az embert. Életrevaló figura, ő a körlet kereskedője, bármit be tud szerezni, csak idő kell hozzá, jó emberismeret és persze kapcsolatok. Minden tíz évben az ítélőszék elé kerül, és mindig ugyanaz történik, a kérelmét elutasítják, mehet vissza cellájába. Néha már maga sem tudja, hogy ősz fejjel, közel a hatvanhoz, érdemes-e kikerülni a börtönből, mert itt legalább valaki, itt benn legalább tisztelik. Így gondolta ő, és Brooks is, a nyolcvan éves börtönkönyvtáros, aki kiszabadulása után nem sokkal felakasztotta magát, mert azzal, hogy kiszabadult szerinte megfosztották méltóságától. Benn a falak között legalább számított valamit, ő volt a könyvtáros, kinn pedig csak egy egyszerű munkás, egy közértes, aki gazdag emberek élelmiszereit csomagolja, jellemtelen barna bevásárló szatyrokba.

Red aztán valahogy negyven év raboskodás után kikerül jó magaviselet és a társadalomhoz való pozitív hozzáállása címén. Abban a lakásban él ahol Brooks is lakott, Red is a közértben kap állást, de vannak dolgok, amelyeken nem tud túllépni, mert egyszerűen nem lehet. Az illemhelyre is csak megkérdezés után megy ki, mert szerinte kérdezés nélkül már nem is menne. Akinek negyven évig mondják, hogy mit, mikor és hogyan csináljon, annak az ingerek is másképp jönnek.

Mitől is szép ez a film? Mert borzasztó és gyönyörű, mert búsulunk és örülünk, de legtöbbször sírunk, mert ez az édes élet ott a börtönben számukra lassú méreg, fanyar és keserű. Mint amikor Red és a barátai kapják sorsolás útján a kinti melót, a tetőt kátrányozzák a tűző napon, közben Andy bevetve bankári furfangját elintézi, hogy pihenhessenek kicsit, és hogy minden „munkatársa” kapjon egy sört. Szóval ülnek a tetőn, hideg sört kortyolgatnak, és ha csak egy kis időre is, de újra embernek érzik magukat. Vagy a rész, amikor Andy bezárja magát a börtönigazgató irodájába és felrakja a Figaro Házassága lemezt, majd rákapcsolja a hangosbemondóra. A hangszórók repítik a zene hullámait, Mozart száll, a hangok ébresztőt muzsikálnak a raboknak, akik állva, könnyesen hallgatják a két olasz nő énekét. Nem tudják mi ez, nem tudják, ki énekel és miről, talán nem is akarják tudni, de akkor ott, abban a pillanatban a muzsika hangja magasabbra repítette őket minden börtönfalnál, szabadnak érezték magukat, szabadok voltak, még ha arra a pár pillanatra is.

A film vége felé pedig újra itt van az a bizonyos redemption kifejezés, a szó ami értelmet ad a történetnek, mert Andy is kereste és meg is találta a megváltást, húsz ártatlanul letöltött börtönév után végre nem csak képeslapon nézhette az óceánt.

Persze most önöknek, akik ezt olvassák lehet, hogy mindez elcsépeltnek hangzik, lehet, hogy úgy is néz ki, de ha önök lennének így bezárva szerintem önök is keresnénk a magunk módján a kiutat, kapaszkodnának a remény vékony cérnaszálába, mert különben elvesznének, beleszürkülnének, vagy akár bele is őrülnének, amelynek vége lehet akár a halál is. Nem kell sajnálnunk mindenkit a filmbéli figurák közül, mert sokan gyilkosságért, erőszakért ülnek, de ha igazán elmerülünk a mozizás élményében, akkor átvéve Andy rezgéseit, mi is szurkolunk neki, hogy egyszer ő is hazatérjen, hogy végre haza találjon... bárhol is legyen az a bizonyos otthon.

Talán ha nincs Tim Robbins kissé flegma alakítása, Morgan Freeman személye és eszméletlen hangja, illetve az azóta Oscar-díjas Thomas Newman zenei aláfestése, akkor lehet, hogy ez az egész csak még egy film lenne a Stephen King feldolgozások közül, de ők hárman adják azt a bizonyos pluszt, ők a több, amitől ez a film is több, és nem süllyed bele a sivárság mocsarába.

Akarva nem árultam el a film befejezését, hogy hogyan is történik majd az a bizonyos nagy szökés, akarva nem említettem, hogy most vajon Red és Andy találkoznak a végén, vagy netán meghalnak. Ez az első olyan film, amelyikben nem írtan le azt, hogy mi is lesz majd, mert talán nem látták, mert azt szeretném, hogy önökre/rátok is úgy hasson, ahogy rám is hatott, hogy mindenki érezze azt, amit én, és sokan mások, akik megnéztek.

Vannak dolgok a világon amik nem kőből épültek, van valami az emberben belül amihez nem férnek hozzá, amit nem tudnak elvenni, ami csak a miénk... a remény.

2010. február 8.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Név: doki, írta: 2010. február 9. 8:08:20

A remény rabjait hat vagy hét éve láttam először, azóta nagyon sokszor megnéztem, legjobb barátaimmal külön külön is, hogy ők se maradjanak le az élményről. A Bakancs listát a megjelenésekor, legjobb barátomnak nem volt elég jó, én mondjuk megkönnyeztem a befejezést. Jack Nicholson beszéde, barátja temetésén valami eszméletlen jó, érzelmes, szomorú. A kakukkos dolgot is láttam, olvastam még régebben, de valahogy nem lett a kedvencem. Respect Jack Nicholson, de ha már abból az időszakból kéne filmet választani akkor az én favoritom a Sivár vidék azaz Badlands.

Ha még nem láttad a Sivár vidéket (szerintem láttad, láthattad is) akkor azért nézd meg.

A remény rabjairól pedig csak annyit, hogy a film tényleg tízből tíz pont, egy csillaggal. Gondolkoztam azon, hogy most írjak le minden történést, írjam le részletesebben a cselekményt, vagy ne, de meghagytam a felfedezés élményét a nézőknek, azoknak akik még nem látták. :-)

Kösz Feri a hozzászólást. Öröm téged olvasni. :-)

Üdvözlettel és tisztelettel,
                Gábor
Név: Francisco, írta: 2010. február 9. 1:09:56

Gábor,

Mikor láttad a filmet először?
Valóban az egyik legszebb és legizgalmasabb film, amit valaha láttam, többször is. Ahogy ezek ketten játszanak, zseniális. Itt szerettem meg Tim Robbinst. Morgant már előtte is jól ismertem. Ő az egyik nagy klasszikus és nemrégen láttam vele egy dokumentum szerű filmet, meg olvastam róla, az életéről Szerény , szeniális pali, és a Bakancslistában szintén óriásit alakít Nicolsonnal. Láttad-e a Száll a kakukk fészkére? Esetleg olvastad-e a könyvet? Nagyon ajánlom, de először a könyv, utána a film.
Üdv.Feri

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az emberi hülyeség 5 alapszabálya

Cipolla szerint a hülyeség olyan tulajdonság, amivel bárki rendelkezhet, egyetemi professzorok, tűzoltók és bolti eladók egyaránt. >

Tovább

Kabátjába rejtette vacogó kutyáját a Budapesten forgató Jennifer Lawrence

Az új szerep kedvéért még a hajszínét is megváltoztatta – a szőkéről barnára váltott –, s >

Tovább

Meghalt a világ leghíresebb magyarja

Öniróniával átitatott aranyköpéseiről is nevezetes volt. Arra riporteri kérdésre, hogy hány férje volt a következő kérdésre >

Tovább

Valaki egy vagyont fizetett ki Eva Braun bugyijáért

A csipkés bugyin ott van Eva Braun monogramja is, nehogy összekeverje valaki máséval. >

Tovább

Magyar származású trónörököst ünnepelt a nemzetközi arisztokrácia

Az esküvőre magyar főszakácsot és cigánybandát hozattak; a  magyar nép nászajándéka négy lipicai fehér paripa volt, >

Tovább

Trump lánya Putyin barátnőjével nyaralt Dubrovnikban

Wendi Deng 14 évig volt Rupert Murdoch felesége, 2013-ban viszont elváltak, a pletykák szerint azért, mert >

Tovább

A New York Post közölte Melania Trump meztelen képeit

Amerikának jogában áll tudni, ki akar elnök lenni, ki a potenciáls Fisrt Lady, aki a republikánus >

Tovább

Ezért repül az Echo TV-ből Szaniszló Ferenc

Széles Gábor megrettent attól, hogy Szaniszló a kormányt is kritizálta. Raport: >

Tovább

Felmondtak az Echo TV főpapjának, Szaniszló Ferencnek

A Széles Gábor nagyvállalkozó tulajdonában álló csatornára idei, év eleji adatok szerint a tévénézők 0,2 százaléka >

Tovább

Hatalmas politikai botrány tört ki az Eurovízós Dalfesztivál körül

Moszkva tajtékzik, bojkottal fenyeget az egyértelmű oroszellenes áthallások miatt. NOL: >

Tovább

Háborúellenes dallal nyerte az Eurovíziót az ukrán versenyző (videók)

Szerbia képviselője egy hellyel megelőzte a magyar Frediiet. >

Tovább

Prince AIDS-ben halt meg?

Az angol portál információi szerint az énekesnél hat hónapja diagnosztizálták a kórt, ám ő nem fordult >

Tovább