2024. május 17. péntek
Ma Paszkál, Ditmár, Rezeda névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Hétköznapi illiberalizmus

A magyar történelem kiszámítható és már-már unalmasan periodikus: rövid, de intenzív népirtások és hosszú, békés fasiszta évtizedek váltogatják egymást, és mivel most minden jel arra mutat, hogy az utóbbi érkezett el, a magyar kormány a helyén van, nincs itt semmi látnivaló, mindenki menjen a dolgára, oszoljanak emberek. Para-Kovács Imre (Amerikai Népszava):

Bár vannak tiltakozó hangok, de azt csak a tudatlanok állítják, hogy a magyar kormány nem teljesíti alapvető kötelességét, hogy nem látja el feladatát. A magyar kormányok mindenkori megbízatása arra szól, hogy lecsendesítsék a szláv tengeren kompozó Magyarország körül tomboló vihart, hogy nyugalmat biztosítsanak a lakóknak és lehetőleg járjanak a vonatok. Nagyjából ennyi.

A magyar történelem kiszámítható és már-már unalmasan periodikus: rövid, de intenzív népirtások és hosszú, békés fasiszta évtizedek váltogatják egymást, és mivel most minden jel arra mutat, hogy az utóbbi érkezett el, a magyar kormány a helyén van, nincs itt semmi látnivaló, mindenki menjen a dolgára, oszoljanak emberek.

Mindazok, akiknek ez nem felel meg, már régen leléptek, esetleg bezárkóztak az alkoholizmus és/vagy értelmiségi gőg ingatag gettójába, „nem foglalkoznak politikával”, végső esetben pedig dühös publicisztikát írnak nyomorgatott és alig olvasott lapokba. Ja, és azzal vigasztalják magukat, hogy a nagyon rossz is elmúlik, meg a nagyon jó is elmúlik, ahogy azt Víg Mihály megénekelte az előző nagyon rossz időszakban. De ne felejtsük: Magyarországon a nagyon rossz időszakok váltakoznak rettenetes időszakokkal, tehát a nagyon rossz: jó és a rettenetes: rossz.

Jelmondataink (nem feltétlenül időrendi sorrendben): De legalább nem lőnek! – Addig jó, míg Kádár él! – Csak háború ne legyen! – Az a tiéd, amit megeszel! – Ha krumpli van, minden van.

Ne feledkezzünk meg róla, hogy Kossuth Lajos azt üzente, elfogyott a regimentje. Mi történt ekkor? Semmi. Tovább műveltük a kiskertet, mostuk a panelházak között a banán sárga Wartburgot, szidtuk az időjárást és lógtunk a munkahelyünkön. Konkrétan szartunk rá, hogy mit üzent Kossuth Lajos, bár szomorúan hozzátettük, hogy ha még egyszer azt üzeni, mindnyájunknak el kell menni. Francba. De addig még annyi minden történhet, befejeződik ez az egész cirkusz, nélkülünk is győznek, vagy leverik a bánatba az egész forradalmat, esetleg Kossuth Lajos megunja, és nem üzen még egyszer, vagy nem kapjuk meg az üzenetet, esetleg éppen náthásak leszünk, csak türelem, egy üzenet nem üzenet, maradjon mindenki otthon és nézze a tévét.

Nem üzent még egyszer, különben mind elmentünk volna, de tényleg, azonban a helyzet szerencsére megoldódott nélkülünk is, voltak ugyan áldozatok és a forradalmat is leverte az Európai Unió, de legalább nem zökkentünk ki a napi rutinból. Mert az a legrosszabb, amikor mindenféle dolgok történnek, változások, egyebek. A változás maga a pokol.

Az persze kérdéses, hogy a népirtások közötti időszakokban miért éppen ez a langyos fasiszta szöszmötölés felel meg nekünk leginkább, de biztos erre is találnánk magyarázatot, ha nagyon keresnénk, azonban nem keresünk, mert távol áll tőlünk a néplélektan áltudományának gyakorlati alkalmazása, a történelemre pedig nem akarjuk fogni, szerencsétlen történelem már amúgy is túlterhelt.

Elméletileg lehetnének ezek az időszakok a prosperálás, a tanulás, a haladás időszakai is, vagy csak egyszerűen a békés alkotómunka és a hagyományok újraértelmezésének szakaszai, de nem, mi azt szeretjük, ha ilyenkor is gyűlölünk. Ez tölt el minket elégedettséggel, ettől érezzük azt az örömet, amit más nemzetek a kertészkedéstől, a toronyépítéstől vagy a Mars-expedíciótól. Jót gyűlöltünk ma is! – köszöntik egymást lefekvés előtt a magyarok és álmuk édes, mint a méz.

Bárcsak tartana minél tovább ez a nyugodt és kiszámítható gyűlölet a következő népirtásig! Nem kritizálni kellene a mostani kormányt, hanem elismerni, hogy mindent megtesz a rend fenntartásáért, mindent elkövet, hogy ne legyen változás, ne történjenek úgynevezett dolgok, ne zavarjon meg minket semmi és senki a kegyelmi állapotban, hadd ringatózzunk a nyugalom tengerén és süttessük hasunkat a megfelelő szögben beeső napfénnyel.

Ezt a békét szolgálja az irodalom ellenében létrehozott nemzeti irodalom, és úgy általában a nemzeti művészet, mivel a művészet sajnos alkalmas a nyugalom megzavarására, és ellenkezik szinte mindennel, amit a fentiekben bemutattunk. Minden ilyen időszakban létrejött a rendszerművészet, rendszerfestészet és rendszerköltészet, csak nem nagyon maradtak fenn a nevek és az alkotások, mert ugyan ezek a művek tökéletesen megfelelnek a magyaroknak, csak éppen nem maradandók. A maradandóság amúgy is viszonylagos. A havi fizetés azonban egyáltalán nem az.

De mit számít ez? A következő tömegmészárlás során úgyis elégnek majd a fércművek és a művek is.

Az egyetlen dolog, amit tehetünk az, hogy megtanítunk legalább egy európai nyelvet a gyermekünknek, hogy ha mégis úgy dönt, kipróbálna valami mást a gyűlölet, bokacsattogtatás, álszentség és sunyiság helyett, ne kelljen a legelejéről kezdenie.

 

 

2018. január 28.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A gyűlölet el van vetve

Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >

Tovább

A tét

Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >

Tovább

Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot

A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >

Tovább

Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral

Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >

Tovább

Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja

Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >

Tovább

„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”

A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >

Tovább

Túléli-e a cionizmus a háborút?

Youval  Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >

Tovább

Orbán hanyatlása

A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >

Tovább

Putyin fél a vereségtől

Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >

Tovább

Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral

A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >

Tovább

Vágyakozás Trump után

A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >

Tovább

Hszi rideg és számító

A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >

Tovább