2024. május 17. péntek
Ma Paszkál, Ditmár, Rezeda névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Dél csillagai

Egyik kedvenc kortárs költőm és rock and roll teoretikusom, Fenyvesi Ottó írt egy verset a Jelenkor legfrissebb számába, a címe Tolnaival a Riviérán. El is képzeltem rögtön, ahogy a másik nagyszerű Ottóval ülnek ottan legott mint bölények, és nézelődnek bele a délutáni tájba. Hegyi Zoltán (Magyar Nemzet):

Olyan szerencsésen alakult az élet, hogy Csáth Gézába viszonylag hamar belefutottam, úgy a múlt század hetvenes éveinek végén. Ha jól emlékszem, Újvidéken adtak ki két vastag kötetet, zöld papírborító, alatta barna kötés. Még beljebb reveláció. Hogy ezek a fejek micsoda rock and rollt rendeztek a rokonsággal (Kosztolányi) Szabadkán és környékén; még jóval az amerikai elveszett nemzedék előtt elveszítették a fejüket és a határaikat. Most, hogy a Magvető újra kiadta a naplókat, ismét elmerülök ebben az ópiumos, morfiumos ködben. A zárókötet 1914-től 1919-ig mutatja be a szárnyalást és a leépülést. Mindhalálig.

A Sötét örvénybe süllyedek rettenetes látlelet egy istenáldotta tehetség összeomlásának stációiról. Ahogy egyre érdektelenebbé válik a külvilág, az orvosi pálya, az irodalmi élet, a feleség, és a drogok átveszik a hatalmat. Amelyek nélkül persze az életmű egészen másként alakult volna. De fura ez mindig, hogy azok szeletelik a legszisztematikusabban maguk alatt a fát, akik a legjobban szeretik az életet és a műveket.

Az előző mondatról egyszerre jut eszembe a Vajdaság, Dalmácia, a tüzelő és a Manson-család. Elmondom, miért. A Vajdaság azért, mert ezek a délmagyarok Csáth Géza után jóval sem nyughadtak. Szimpozionisták, avantgárdok, exek és újak, a mindenkori hatalom és közízlés sorozatban kapta tőlük a frászt. És remek művek születtek közben. Egyik kedvenc kortárs költőm és rock and roll teoretikusom, Fenyvesi Ottó írt egy verset a Jelenkor legfrissebb számába, a címe Tolnaival a Riviérán. El is képzeltem rögtön, ahogy a másik nagyszerű Ottóval ülnek ottan legott mint bölények, és nézelődnek bele a délutáni tájba. A vers, amely jó hosszú, lustán hömpölygős, és persze már megint irigylésre méltó, „arról szól”, hogy a már említett Ottók tényleg üldögélnek a fogyatkozó napsütésben, jó kis társaságban a Balaton-felvidéken, mint megannyi szép Berzsenyi a méhesben mélán Niklán, és a költő különféle nyarakról és tájakról mereng, meg még emlékekről és tervekről, amikor egyszer csak a nevemet olvasom, Szarajevóval kontextusban, benne a szövegtestben. Nagy ajándék ez, elhúzódott a karácsony.

És már ott is vagyok a Városban, aztán irány tovább délnek, mint Joe kezében a puskával, megállok egy stopposnak, Jimi Hendrix az, felismerem a zsinóros kabátjáról, mindjárt Mostar, Počitelj, Međugorje, halleluja, és máris Neum, az átkozottul gyönyörű Adria. Neum egy kicsi Bosznia-Hercegovina, a lakosság kilencven százaléka horvát, ez van, amikor valahol messze vonalzóval rajzolnak korridort a tengerhez. Amely persze jár (ennyi talán a szerbeknek is járna, Milošević unokái, akik már nem tehetnek majd semmiről, szárazföldi népek lesznek, ami egy más gondolkodás), de közben Horvátország két részre szakadt, szürreális határokkal. Régi terv már egy híd mint orvoslat, földmunkákat láttam is évekkel ezelőtt a Pelješac félszigeten, egy elszigetelt kis falu határában. A híd hamarosan megépül, évtizedes tökölődés után szinte bizonyos, uniós pénzből húzzák fel a kínaiak.

Na, ez milyen már, de tényleg? Ehhez képest a Budapest–Belgrád-vasút színtiszta és világos. Akár a következmények, amelyek olyanok (csak százszoros nagyságrendben), mint ha megvalósulna a komp Badacsonynál, és az M7-es forgalma rászabadulna a Káli-medence máris túlterhelt falvaira. A Pelješac Dalmácia egyik ékköve, a dubrovniki vagy trogiri tömegturista-hordák nélkül. Ennek majd most meszeltek. Íme az utolsó pillanatai titkos kis öblöknek, halászfalvaknak, hol még bolt sincs, girbegurba utaknak, amelyekre augusztusban kihajlanak a szőlőfürtök, és rájuk potyog az olajbogyó. Gotovina-plakátok helyett gotovinafeliratok jelzik, hogy lehet készpénzzel fizetni. Most látom, hogy betelt a hely, így hát a tűzifa-mizériáról és Mansonékról majd később, ha el nem felejtem.

 

2018. február 12.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A gyűlölet el van vetve

Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >

Tovább

A tét

Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >

Tovább

Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot

A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >

Tovább

Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral

Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >

Tovább

Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja

Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >

Tovább

„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”

A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >

Tovább

Túléli-e a cionizmus a háborút?

Youval  Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >

Tovább

Orbán hanyatlása

A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >

Tovább

Putyin fél a vereségtől

Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >

Tovább

Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral

A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >

Tovább

Vágyakozás Trump után

A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >

Tovább

Hszi rideg és számító

A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >

Tovább