Ma Paszkál, Ditmár, Rezeda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Éjfél van és sötét
És milyen ország az, ahol egy bizonyos Orbán Viktor, meg egy Karas Mónika, meg egy Kovács Zoltán, meg egy Gulyás Gergely elégedett, jól érzi magát, s ha már semmi más, még annyi sem merül fel velejéig romlott, pervertált lelkükben, hogy holnap egy saját apjuk vagy anyjuk korabeli idős embernél nem fog megszólalni az a hang, ami legalább az illúzióját kölcsönözte annak, hogy nincsenek egyedül a világban, s hogy számíthatnak valakire, valamire. Gábor György:
Nem a Klubrádiótól, hanem a 92.9-es frekvenciától búcsúzom. Itt hallgattam a Klubrádiót a fürdőszobában, zuhanyozás közben, a konyhában vagy takarítás idején, itt az autóban, itt, amikor csak úgy tettem-vettem a lakásban, s persze akkor is, amikor betegen az ágyat nyomtam.
Nagyon sokszor szólaltam meg a rádióban, az ország – vitán felül – legkiemelkedőbb tehetségű, felkészültségű és intellektusú újságíróinak a mikrofonja előtt. Volt úgy, hogy pápaválasztás idején még éjszaka is ott volt mellettem a telefonom a nachtkasztlin, mert Orosz Józsinak szabad volt akár hajnali kettőkor is hívnia és persze hívott is. Nem sorolnék most neveket, betelne az oldal, de Bolgár Gyurit, az ország legjobb rádiósát muszáj megemlítenem: neki beszéltem először a galád filozófusbotrányról, s ugyancsak ő készített interjút a gyalázatos támadás egyik kiötlőjével és segédfeljelentőjével. Ennek az interjúnak egy részlete megjelent akkor a Magyar Narancs utolsóelőtti oldalán, amit kivágtunk és munkahelyünk dolgozószobájának falára kitűztünk. Évek elteltével, még a legrohadtabb pillanatokban is röhögőgörcsöt kaptunk a segédfeljelentő mondatain.
Nincs nosztalgiázás, hiszen van Klubrádió, csak épp a 92.9-es frekvencia szűnt meg.
A Klubrádió ezen a frekvencián 3 millió emberhez juthatott el, ennek hetente 10%-a élt a lehetőséggel, s 8% számított aktív hallgatónak.
Milyen ország az, ahol a főváros tetején trónoló zsarnokság egyik napról a másikra ennyi embert foszthat meg napi szükségletétől, szórakozásától, örömétől, s az idősebb állampolgárok esetében olykor egyetlen megbízható társától? S mindezt csak azért, mert a zsarnok odafönt és szolgahada idelent fél és retteg (van is miért), s mert semmilyen más hangot nem képesek elviselni. Sem a zsarnok, sem pogány szektába tömörült rajongótábora.
Milyen ország az, ahol a zsarnok udvartartásába igazodó megélhetési alakok, akik maguk helyezték el önmagukat valamelyik legszélre (mindegy is, melyikre, esetükben semmi különbség), akik kitörő lelkesedéssel és leépült agyvelejű gúnyolódással, ám tehetségtelenségükben, kínos ostobaságukban és nímandságukban megkönnyebbülve, mert hiszen egyedül maradhattak a placcon, verseny nélkül, konkurencia nélkül, hála az odafönt trónoló zsarnokságnak, most végtelen bátorságról és nemes jellemről téve tanúságot örömködnek a Klubrádió esetén.
És milyen ország az, ahol a Klubrádió gyűlölői legalább most, parányi agytorna gyanánt egy pillanatra sem gondolkodnak el, az elme gyermekkorban kialakuló, még csak kezdődő önreflexiója és a psziché minden normális emberre jellemző empátiája nyomán legalább azon, hogy mi lett volna fordítva, ha mindez velük, a nekik kedvesekkel és az általuk szeretettekkel esik meg.
És ezek a „nekik kedvesek” és „általuk szeretettek” milyen országban érzik magukat, s milyen országban érzik jól magukat, ahol egy sem akad közöttük, aki félénken, suttogva, alig hallhatóan, inkább csak magának annyit mondana, hogy ez így nem igazán van rendjén. Ez gusztustalan. Ez undorító. Ez bizony mocskos, zsarnoki tett, a közel nyolcvan évvel ezelőtti, meg a hetven évvel ezelőtti, meg a hatvan évvel ezelőtti, meg az ötven évvel ezelőtti, meg a negyven évvel ezelőtti zsarnokság módszere, semmi különbség, s szánalmas ezt megideologizálni, igaz, akkor is mindent megideologizáltak negyedosztályú szolgalelkek.
És milyen ország az, ahol egy bizonyos Orbán Viktor, meg egy Karas Mónika, meg egy Kovács Zoltán, meg egy Gulyás Gergely elégedett, jól érzi magát, s ha már semmi más, még annyi sem merül fel velejéig romlott, pervertált lelkükben, hogy holnap egy saját apjuk vagy anyjuk korabeli idős embernél nem fog megszólalni az a hang, ami legalább az illúzióját kölcsönözte annak, hogy nincsenek egyedül a világban, s hogy számíthatnak valakire, valamire.
Orbán Viktor és engedelmes végrehajtója, Karas Mónika, meg a többi szócsőnek megvásárolt homunculus: szégyelljék magukat valamennyien. És vegyék tudomásul: elvakult, dühödt ostobaságukban maguk verték bele a szöget csúfos bukásuk koporsójába.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >
Vágyakozás Trump után
A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >