Ma Paszkál, Ditmár, Rezeda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Angela Merkel öröksége villámgyorsan elhalványul
A politikában is más idők járnak, mint idáig. Megerősödtek az atomenergia hívei, Macron és Kelet-Európa szövetségre lépett ez ügyben. De hogy Scholz szava mennyit számít a kontinensen, az a francia és olasz választások eredményétől függ, vagyis, hogy miként szerepel az unióban erős embernek számító francia elnök, illetve olasz kormányfő. Hogy ilyen gyorsan kiradírozódik Merkel hagyatéka, az durva. A kancellár emléke úgy tűnik el, mint lábnyom a hóviharban. Egyben tartotta a klubot, de nemigen hagyott jelzést maga után. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Spiegel
A Bizottság elnöke nem hajlandó elfogadni, hogy az Európai Parlament az eddiginél jobban szemmel tartsa a demokrácia alakulását a tagországokban, sőt, ha úgy ítéli szükségesnek, kemény szankciókat is kiszabhasson. A lap megszerezte azt a levelet, amelyet von der Leyen most küldött el, válaszul az EP tavaly október kezdeményezésére. A Sassoli elnöknek címzett üzenet azt hangsúlyozza, hogy elegendő a jelenlegi hatáskörmegosztás az intézmények között. Azon kívül Brüsszel minden évben jelentést tesz közzé a jogállam helyzetéről és elkészült az új demokratikus akcióterv is.
Ezzel szemben Strasbourg amellett van, hogy olyan mechanizmusra van szükség, amely sokkal alaposabban a kormányok körmére néz, mert egyre több tagországban jönnek fel és erősödnek meg autokrata, illiberális irányzatok. Őket meg kell fosztani az anyagi támogatástól, de szükség esetén még a szavazati jogtól is.
Von de Leyen reakciója két okból is pikáns. Egyrészt mert a Parlament részéről már jó ideje hallani a kritikát, hogy a Bizottság csak vonakodva jár el a jogsértő hatalmakkal szemben. Jó egy éve az EP tétlenség miatt beperelte az unió végrehajtó testületét az Európai Bíróságon, miután az még mindig nem veti be a jogállami mechanizmust Magyarország és Lengyelország ellen.
Másrészt a bírálók szerint a Bizottság elnökasszonya megszegi szavát, hiszen korábban azt ígérte, hogy Strasbourg jogot kap javaslatok beterjesztésére, mert az jelenleg nem illeti meg. Moritz Körner, a német liberálisok európai törvényhozója azt, mondja, hogy látnivaló: Orbán és Kaczynski továbbra is számíthat a védelemre von der Leyen részéről.
Economist
Angela Merkel öröksége villámgyorsan elhalványul. A politikus hat éven belül másodszor függesztette fel a közösség bevándorlási szabályainak alkalmazását, ám ezúttal azért, hogy Belarusz felől ne juthassanak be a menekültek. Mintha nem is mondta volna 2015-ben, hogy találnak megoldást a Németországot elárasztó jó egymillió migráns helyzetére. Igaz, azóta is megoldatlan, hogy a tagállamok egyenletesen osszák el egymást közt az érkező tömegek jelentette terheket.
A németeknél persze új kormány van, ily módon természetes a változás. Merkel korábban elkényeztette a magyar és a lengyel vezetést, amely lábbal tiport a demokratikus normákon. Az uniópártok megakadályozták, hogy a két országtól uniós támogatásokat vonjanak meg, vagy hogy elszigeteljék őket. A demokráciáért érzett félelemnél fontosabb volt, nehogy megosztott legyen a földrész. Az új koalíció viszont szigorú feltételeket támaszt a jogállam ügyében.
Hasonló a helyzet az EU reformjával. Amikor Marcon gyorsítani akart, Merkel szélsebesen kinyomta a kuplungot. A motor felbőgött, de a jármű egyhelyben állt. Egy 27-tagú szervezetben az a legegyszerűbb kompromisszum, ha nem történik semmi. Ez különösen vonzó volt a németeknek, akik gazdaságosan tudtak exportálni és hatalmas piacot kaptak hozzá.
Új helyzet állt viszont elő, amikor a kancellár levette a lábát a tengelykapcsolóról, lásd az újjáépítési segélycsomagot, vagyis az EU eladósodásának engedélyezését. De most már a többség amellett van, hogy meg kell tartani ezt az eszközt, az ne csupán egy alkalomra szóljon.
A politikában is más idők járnak, mint idáig. Megerősödtek az atomenergia hívei, Macron és Kelet-Európa szövetségre lépett ez ügyben. De hogy Scholz szava mennyit számít a kontinensen, az a francia és olasz választások eredményétől függ, vagyis, hogy miként szerepel az unióban erős embernek számító francia elnök, illetve olasz kormányfő.
Hogy ilyen gyorsan kiradírozódik Merkel hagyatéka, az durva. A kancellár emléke úgy tűnik el, mint lábnyom a hóviharban. Egyben tartotta a klubot, de nemigen hagyott jelzést maga után.
Time
Bidennek először odahaza kell munkához látnia, ha meg akarja erősíteni a demokráciákat a világban, írja kétnapos washingtoni virtuális nemzetközi konferenciáról az elemzés. Emlékeztet arra, hogy a fórum megrendezése kampányígéret volt a politikus részéről, miután Trump bírákat igyekezett befolyásolni, beleavatkozott a igazságügyi tárca dolgába, pártcélokra használta az elnöki hivatalt, majd megpróbálta megfordítani a választások törvényes eredményét.
Amerika a háború után sokáig példaképnek számított, de legutóbb jött Trump és rajta kívül demokrácia-ellenes erők kerültek hatalomra Indiában, Magyarországon, a Fülöp-szigeteken, Lengyelországban és Brazíliában is. Az autoriter irányzatok láttán a világ lassan rádöbbent, hogy dolgozni kell az erős jogállam megőrzéséért.
A Freedom House elnöke, Michael Abramowitz azt mondja, nagy bajban van a demokrácia. Egyre több helyen gyengülnek meg a politikai és civil szabadságjogok. Jó időbe telik majd, amíg a világ kikászálódik az árokból. De a szakértő nagyon fontosnak tartja, hogy Biden jelzést küldött, miután az USÁ-ban az utóbbi időben hanyatlik a demokrácia. Am most már eredményeket kell felmutatni.
A kétnapos washingtoni értekezletet széles körben eszköznek vették, hogy nem hivatalos szövetség jöjjön létre az orosz és kínai tekintélyuralom ellen. A részvevők egyben ígéretet tettek, hogy harcolnak a korrupció ellen, támogatják az emberi jogokat, a független sajtót és határozottan megvédik a szabad választások intézményét. Az esemény egybehívásával Biden egyensúlymutatványra vállalkozott, mert neki magának is meg kell mutatnia, mit tesz azok ellen az erők ellen, amelyek alá akarják ásni a szavazópolgárok akaratát és embereket kívánnak megfosztani jogaiktól.
Peking és Moszkva élvezte is, hogy Washington ugrál, amikor a demokráciája ilyen viharos időket él át. Az elnöknek valóban hatalmas teendői vannak, és Abramowitz szerint amikor az országon belül ennyire próbálják megrendíteni a jogállamot, akkor még nagyobb feladat megrendezni egy ilyen csúcsot, mert nem kérdés, hogy csúszik vissza az amerikai demokrácia.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >
Vágyakozás Trump után
A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >