2024. május 17. péntek
Ma Paszkál, Ditmár, Rezeda névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Erdogan mindent bevet, hogy hatalmon maradhasson

Erdogan mindent bevet, hogy hatalmon maradhasson

A török elnök minden trükköt bevet az autokraták kézikönyvéből, csak, hogy hatalmon maradhasson a júniusi választás után. A nagy cél érdekében háborút forral, lecsap az ellenzékre, mert menteni igyekszik a bőrét. De hát tönkretette a gazdaságot és elszegényítette a középosztályt. Tíz körömmel ragaszkodik uralmához, de remélhetőleg kudarcot vall, hiszen háborúba viszi országát és a bíróságokat használja fel a vetélytársak ellen. Június 23-án minden bizonnyal a világ legfontosabb idei választása zajlik majd. Meghatározza, hogy a 85 milliós ország tovább sodródik-e a tekintélyuralom, a külső terjeszkedés felé, vagy a liberális, pluralista utat választja. Az iszlám beütésű Igazság és Fejlődés Pártja jó 20 éve óta most szembesül először komolyan a bukás lehetőségével. Az infláció meghaladja a 80 %-ot, a líra mélyrepülésben, a kormány népszerűsége pedig a gazdasági nehézségekkel arányosan zuhant. Már csak 30 %-on áll. A reakció jellemzően brutálisra sikeredett. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

EUobserver

 

A Pegasus ügyet vizsgáló EP-Bizottság jelentéstevője úgy ítéli meg, hogy a lehallgatási botrány európai leágazása sokkal súlyosabb, mint egykor a Watergate volt. A holland liberális Sophie in t Veld úgy fogalmazott, hogy polgárokat lehallgatni immár nem csupán tekintélyelvű rendszerek kiváltsága. Ezt csinálta a magyar, a lengyel, a spanyol és a görög kormány is, és nem elszigetelt incidensekről, hanem kiterjedt rendszerről van szó.

Mi több, minden tagállam beszerezte a kémeszközt, habár nem mindegyik használta. Mindenesetre a konspiráció szinte minden útját-módját igénybe vették, hogy elleplezzék a vásárlást. A politikus utalt arra, hogy Magyarországon legalább 300 ember ellen vetették be, civil aktivisták, illetve olyan magánszemélyek ellen, akiket Soros Györgyhöz kapcsoltak. A Bizottság mégis csupán langymelegen reagált, pedig maga is célpont volt. A Tanács pedig még egyáltalán nem foglalt állást.

Az Europol eddig nem indított nyomozást, mondván, hogy nemzeti hatáskörbe tartoznak a történtek. A kormányok ugyanakkor nemzetbiztonsági okokra hivatkozva falaznak. Ily módon ez az érv mentség lett az elkövetett törvénytelenségre. Igaz, nehéz kőkemény bizonyítékokat összeszedni, ám ha ezer mozaikdarabból megvan kilencszáz, akkor azért összeáll a kép – fűzte hozzá a törvényhozó, aki az idén véglegesíti jelentését.

De emellett tény, hogy akik jogi eljárást indítottak, azok azt tapasztalták, hogy a bírák és ügyészek az áldozatokra hárítják a bizonyítás terhét. Ez viszont előnyös helyzetbe juttatja az államot, mivel ily módon nem működnek a fékek és ellensúlyok. Ám ha nem sikerül megfelelő ellenpólust képezni a hatalommal szemben, akkor ott véget ér a demokrácia – hangsúlyozta a politikus.

 

Wall Street Journal

 

Putyin vissza akarja kényszeríteni Ukrajnát az egykori Szovjetunió keretei közé, merthogy a szovjetek annak idején ideológiai alapon ismét létrehozták az orosz birodalmat, és az elnök most ugyanezt a húzást igyekszik megismételni. Ez a véleménye David Satternek, aki a kommunizmus több mint 100 millió áldozataival foglalkozó washingtoni alapítvány tudományos tanácsadója. (Az intézménynek jelentős anyagi támogatást nyújt a magyar kormány – a szerk. megj.)

Mint írja, Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna mesterséges nemzet, ám a megállapítás igazából a Szovjetunióra illik. Az egy akolba terelt nemzetek egyetlen közös vonása az volt, hogy osztották a kommunizmus hamis valóságát. És amikor összeomlott az ideológiai fundamentum, akkor újra szétvált a 15 történelmi nemzet, beleértve Oroszországot és Ukrajnát.

A Krím, majd Kelet-Ukrajna elfoglalása arra szolgált, hogy elterelje az oroszok figyelmét a majdani forradalomról. Putyin népszerűsége 82 %-ra ugrott, az orosz államon soviniszta eufória söpört végig. A mostani támadás hátterében pedig az állt, hogy Moszkva gyengének vélte az USÁ-t az afgán kivonulás után, illetve hogy az orosz elnök az újabb kalanddal próbálta megerősíteni megingott rendszerét.

Teljes tévedés a történtekért a NATO-bővítést felelőssé tenni, abban ugyanis nincs semmi új, hogy Moszkva uralni próbálja Ukrajnát. Már a Szovjetunió megszűnte után látni lehetett, hogy saját hatalma érdekében uralni igyekszik a szomszéd országokat. Ilyen előzmények után  kell mérlegelni Kijev támogatását.

A háború igazi oka az, hogy a Kreml képtelen megszabadulni az orosz örökségtől. Ha az ukránok területeket engednek át, akkor továbbra is zavartalanul grasszál a szovjet imperialista felfogás. Úgyhogy segíteni kell az egyértelmű ukrán győzelmet az agresszor megbüntetésére, egyben pedig hozzá kell járulni, hogy az orosz fél megváljon a múlt terheitől.

 

Politico

 

A török elnök minden trükköt bevet az autokraták kézikönyvéből, csak, hogy hatalmon maradhasson a júniusi választás után. A nagy cél érdekében háborút forral, lecsap az ellenzékre, mert menteni igyekszik a bőrét. De hát tönkretette a gazdaságot és elszegényítette a középosztályt.

Tíz körömmel ragaszkodik uralmához, de remélhetőleg kudarcot vall, hiszen háborúba viszi országát és a bíróságokat használja fel a vetélytársak ellen. Június 23-án minden bizonnyal a világ legfontosabb idei választása zajlik majd. Meghatározza, hogy a 85 milliós ország tovább sodródik-e a tekintélyuralom, a külső terjeszkedés felé, vagy a liberális, pluralista utat választja.

Az iszlám beütésű Igazság és Fejlődés Pártja jó 20 éve óta most szembesül először komolyan a bukás lehetőségével. Az infláció meghaladja a 80 %-ot, a líra mélyrepülésben, a kormány népszerűsége pedig a gazdasági nehézségekkel arányosan zuhant. Már csak 30 %-on áll. A reakció jellemzően brutálisra sikeredett.

Erdogan előkészületeket tesz, hogy harckocsikat küldjön Szíriába a Nyugat oldalán harcoló kurd milíciák ellen, mert szerinte azok kapcsolatban állnak a törvényen kívül helyezett Kurd Munkapárttal (PKK). Egyben csapással fenyegeti Görögországot, több ügy miatt is. Az ukrán háború ügyében viszont úgy alakította, hogy nélkülözhetetlen közvetítő legyen mindkét oldal számára. És még csak a Nyugat haragját sem vonta magára.

Odahaza az igazságszolgáltatás segítségével próbálja meggátolni, hogy indulhasson a választáson az isztambuli polgármester, aki egyesíteni tudná az ellenzéket.

Harcias külső terveit keresztezi, hogy nem jöttek be az Arab Tavaszhoz fűzött reményei, ugyanakkor égető szüksége van a nyugati és arab tőkére, miután elfuserálta a gazdaságpolitikát. De azon van, hogy Törökország visszaszerezze befolyását egy többpólusú világban. Sajnos, az EU inkább csak szemléli, mit művel Ankara, de igazából nem is tudja befolyásolni, hiszen haldoklik a török csatlakozási folyamat. Azon kívül Brüsszelnek időről időre fizetnie kell azért, hogy Erdogan visszatartja a csaknem 4 millió szír menekültet.

A Nyugat számára nagy megkönnyebbülés volna a politikus bukása. Ezzel együtt kiábrándítóan kevés segítséget nyújt az ellenzéknek, még akkor is, ha a demokráciák csendben egy mérsékeltebb, nyugat-barátabb Törökországért imádkoznak. Hát, szurkoljunk, hogy mi lesz júniusban.

 

2023. január 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A gyűlölet el van vetve

Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >

Tovább

A tét

Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >

Tovább

Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot

A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >

Tovább

Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral

Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >

Tovább

Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja

Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >

Tovább

„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”

A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >

Tovább

Túléli-e a cionizmus a háborút?

Youval  Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >

Tovább

Orbán hanyatlása

A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >

Tovább

Putyin fél a vereségtől

Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >

Tovább

Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral

A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >

Tovább

Vágyakozás Trump után

A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >

Tovább

Hszi rideg és számító

A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >

Tovább