Ma Paszkál, Ditmár, Rezeda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Addig nem ér véget a háború, amíg Ukrajna nem lesz a nyugat része
Vagyis nem az a kérdés, hogy fel kell-e venni, hanem, hogy mikor és hogyan. Ivo Daalder, aki jelenleg a chicagói Globális Ügyek Tanácsának elnöke, rámutat, hogy a viszály tétje valójában az ukrán állam jövője. Oroszország bele akar szólni a szomszédos állam sorsába. Az ukrán titkosszolgálat abból indul ki, hogy még ha le is állnak az idén a harcok, az ellenség már 2027-8 tájékán újra meglódulhat. Ezért csak akkor lehetséges megnyugtató megoldás, ha Moszkva megérti, vagy ha megértetik vele, hogy az ukránok joga határozni, merre akarnak menni. Márpedig Kijev egyértelművé tette, hogy az euro-atlanti intézmények szerves részének tekinti magát. Meggyőződését alátámasztja, hogy nem csak a saját, hanem a szomszédjai biztonságáért is küzd. Ha nem kerül be a nyugati szövetségi rendszerbe, Putyin továbbra is azt fogja hinni, hogy beleszólhat az ukránok dolgába. Ha Kijev nem kapja meg a tagságot, az csak állandósítja a válságot és új biztonsági veszélyeket vet fel. Ideértve, hogy magában Ukrajnában is destabilizálódhatnak a viszonyok és kialakulhat egy lator állam. Jelenleg azonban alapvető, hogy az ország megkapja a szükséges fegyvereket. De az ukránok ezen felül tényleges biztonsági garanciákra tartanak igényt Moszkva elrettentéséhez.
The Times
A volt brit külügyminiszter Ukrajna szempontjából igen előnyösnek tartja, hogy a puccstól rettegő Putyin folyamatosan cserélgeti a különféle posztokon a tábornokokat, így mindig változik az aktuális elképzelés a hadsereg élén. Ez viszont lehetőséget nyújt, hogy Kijev sokktaktikával segítse elő az elnök bukását.
William Hague hangsúlyozza, hogy ehhez a Nyugatnak át kell adnia a szükséges hadfelszereléseket. A meglepetésszerű támadást elősegíti, hogy az orosz tábornokok feneke alatt nem tud megmelegedni a szék. Idézi a Haditanulmányok Intézetének legfrissebb elemzését, miszerint a legfelső parancsnokoknak folyton udvarolniuk kell az elnök kegyeiért, miközben egymással rivalizálnak. Ez viszont aligha tesz jót egy olyan fegyveres erőnek, amelyik éppen egy igen költséges háborúba bonyolódott.
Az oroszok teljesen irracionálisan viselkedtek a télen, Bahmutnál olyan 100 ezer embert vesztettek. Most meg várják az ellenoffenzívát, a jól kiképzett és felfegyverzett ellenség részéről. Putyin esetében úgy áll: túl határozatlan ahhoz, hogy megnyerje a háborút, még ha az lehetséges is volna. Ugyanakkor politikailag túlságosan is elkötelezte magát, ezért nem képes véget vetni a konfliktusnak, még ha személy szerint esetleg szeretné is.
Ez pedig elhúzódó háborút vetít előre, ideértve hogy az elnök nem fog beleegyezni semmiféle észszerű béke megállapodásba. Ugyanakkor az oroszok igencsak sebezhetőek a harcmezőn. Legfelső parancsnokságuk megosztott, nincs tekintélye. A terepen a tiszteknek nincs joguk önállóan reagálni. Moszkva eközben utálja elismerni, hogy bármi is félresikeredett volna.
Az ukrán oldalon viszont brillírozik a katonai vezetés. Ellenben Putyin, az ellenőrzés nagy mestere, akinek uralma azon alapul, hogy tudjon mindenről, kiszolgáltatottá tette magát olyasvalamivel szemben, amire nem számít.
Politico
Az USA egyik korábbi NATO-nagykövete úgy látja, hogy addig nem ér véget a háború, amíg Ukrajna nem lesz a nyugati katonai szövetség, illetve az EU tagja. Vagyis nem az a kérdés, hogy fel kell-e venni, hanem, hogy mikor és hogyan. Ivo Daalder, aki jelenleg a chicagói Globális Ügyek Tanácsának elnöke, rámutat, hogy a viszály tétje valójában az ukrán állam jövője.
Oroszország bele akar szólni a szomszédos állam sorsába. Az ukrán titkosszolgálat abból indul ki, hogy még ha le is állnak az idén a harcok, az ellenség már 2027-8 tájékán újra meglódulhat. Ezért csak akkor lehetséges megnyugtató megoldás, ha Moszkva megérti, vagy ha megértetik vele, hogy az ukránok joga határozni, merre akarnak menni. Márpedig Kijev egyértelművé tette, hogy az euro-atlanti intézmények szerves részének tekinti magát.
Meggyőződését alátámasztja, hogy nem csak a saját, hanem a szomszédjai biztonságáért is küzd. Ha nem kerül be a nyugati szövetségi rendszerbe, Putyin továbbra is azt fogja hinni, hogy beleszólhat az ukránok dolgába. Ha Kijev nem kapja meg a tagságot, az csak állandósítja a válságot és új biztonsági veszélyeket vet fel. Ideértve, hogy magában Ukrajnában is destabilizálódhatnak a viszonyok és kialakulhat egy lator állam.
Jelenleg azonban alapvető, hogy az ország megkapja a szükséges fegyvereket. De az ukránok ezen felül tényleges biztonsági garanciákra tartanak igényt Moszkva elrettentéséhez. Egyelőre azonban nem világos, miként léphet be a NATO-ba. De az nem holnap lesz, viszont mindenképpen el kell jutni odáig.
SzL
Következő cikk: A bikkfanyelv Vučićnak is, Kurtinak kedvez
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >
Vágyakozás Trump után
A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >