Ma Paszkál, Ditmár, Rezeda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
A világpolitika mesterkavarója
Orbán Viktort leszámítva senki labdába nem rúg a török elnök mellett, amikor arról van szó, hogy fel kell húzni a világ vezetőit. De a magyar politikus is csak halvány epigon Erdoganhoz képest. Utóbbi bemutatta képességeit a litván fővárosban rendezett NATO-tanácskozáson. Először azzal lepett meg mindenkit, hogy kiállt Ukrajna felvétele mellett. Majd ahhoz kötötte Svédország tagságát a katonai szövetségben, hogy vegyék fel Törökországot az EU-ba. Majd ejtette ezt a feltételt is. Az Atlanti Tanács nevű agytröszt egyik elemzője azonban emlékeztet arra, hogy a sok cikcakk eredményeként a politikus a végén jelentős engedményeket harcolt ki. Azaz jól védte országa nemzeti érdekeit. Valószínűleg egyáltalán nem ellenezte a svéd csatlakozást, csak igyekezett megkérni az árát. Így most hozzájut 40 darab F-16-oshoz. Az oroszokat ugyanakkor váratlanul érte, hogy Ankara átadta Ukrajnának az Azovi ezred öt parancsnokát. Ám közben továbbra sem hajlandó csatlakozni a Moszkva-ellenes szankciókhoz, de emellett drónokat szállít Kijevnek. Abban bízik, hogy hamarosan vendégül láthatja Putyint és megvitathatja vele a gabonaszállítási szerződést meghosszabbítását. Illetve hogy közvetíthet a két harcoló fél között. Azaz mind a két oldalon játszik, a török külpolitikai legszebb hagyományainak megfelelően. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Az olasz kormányfő úgy látja, hogy eljött az idő az európai szélsőjobb összefogására. Meloni a jövő vasárnap esedékes spanyol választások előtt a szélsőséges Vox valenciai gyűlésén fejtette ki, hogy létre kell hozni a „hazafias alternatívát”, mert az képes lesz belülről átalakítani az EU-t.
Szerinte ha Vox sikeresen szerepel az urnáknál, az nagy változások nyitánya lehet az egész európai politikában. Azzal érvelt: a földrésznek ismét rá kell ébrednie szerepére és befolyására, hogy újból politikai óriás és ne bürokratikus képződmény legyen. Hangsúlyozta, hogy bár sokan megpróbálták elszigetelni, ő azonban az olasz kormány élén megerősítette az ország pozícióját. Éspedig úgy, hogy támogatta Ukrajnát, Olaszország pedig gázátrakodó állomás lett.
Dicsérte Róma kemény olasz migrációs politikáját, hozzátéve, hogy a nyitott határok és a tömeges bevándorlás modellje csupán mese. A megélhetési menekültek java részét haza kell küldeni.
Spanyolországban a jobboldali Néppárt várhatóan koalícióra kényszerül a szélsőjobbal, azaz jó 50 éves tabu törik meg. Meloni felhívta a Vox támogatóit, hogy bízzanak a szavazókban, hiszen hasonló pártok már hatalmon vannak a finneknél, a lengyeleknél, a cseheknél és a magyaroknál. Ütött az óra a hazafiak számára – jelentette ki.
Politico
Orbán Viktort leszámítva senki labdába nem rúg a török elnök mellett, amikor arról van szó, hogy fel kell húzni a világ vezetőit. De a magyar politikus is csak halvány epigon Erdoganhoz képest. Utóbbi bemutatta képességeit a litván fővárosban rendezett NATO-tanácskozáson. Először azzal lepett meg mindenkit, hogy kiállt Ukrajna felvétele mellett. Majd ahhoz kötötte Svédország tagságát a katonai szövetségben, hogy vegyék fel Törökországot az EU-ba. Majd ejtette ezt a feltételt is.
Az Atlanti Tanács nevű agytröszt egyik elemzője azonban emlékeztet arra, hogy a sok cikcakk eredményeként a politikus a végén jelentős engedményeket harcolt ki. Azaz jól védte országa nemzeti érdekeit. Valószínűleg egyáltalán nem ellenezte a svéd csatlakozást, csak igyekezett megkérni az árát. Így most hozzájut 40 darab F-16-oshoz.
Az oroszokat ugyanakkor váratlanul érte, hogy Ankara átadta Ukrajnának az Azovi ezred öt parancsnokát. Ám közben továbbra sem hajlandó csatlakozni a Moszkva-ellenes szankciókhoz, de emellett drónokat szállít Kijevnek. Abban bízik, hogy hamarosan vendégül láthatja Putyint és megvitathatja vele a gabonaszállítási szerződést meghosszabbítását. Illetve hogy közvetíthet a két harcoló fél között.
Azaz mind a két oldalon játszik, a török külpolitikai legszebb hagyományainak megfelelően.
Washington Post
Fareed Zakaria úgy látja, hogy Amerikában vége a kétpárti egyetértésnek a követendő külpolitika ügyében. Az elemző azt hallotta Bidentől, hogy a világ drámai változások előtt áll, ám az USA-nak kivételes esélye van arra, hogy összehozza a demokráciákat. Merthogy az autokrata rendszerek, Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea – egyre nagyobb hatást gyakorolnak az eseményekre, és a jövő attól függ, hogy a demokratikus államok miként reagálnak ezekre a kihívásokra. Az egész nemzetközi rend sorsa forog kockán.
Az amúgy is óriási tétet csak növeli, hogy a 2. világháború óta először a két nagy párt eltérően vélekedik arról, mi legyen az Egyesült Államok szerepe a világban. Már az ukrajnai háború kapcsán is egyre nagyobb a megosztottság. Utóbbi ügyben a republikánusoknál azonban még nem dőltek el a dolgok. De Trump, DeSantis, valamint a legbefolyásosabb konzervatív média ideológus, Tucker Carlson szerint a jobboldal egyre kevésbé ért egyet Kijev támogatásával, illetve az Európával kialakult szoros szövetséggel.
Ők inkább vámokat léptetnének életbe, falakat építenének, a hazai ipart segítenék, gerjesztenék az idegengyűlöletre épülő gyanakvást a kínai diákokkal, illetve az Amerikában élő kínaiakkal szemben. A Pentagonnak viszont egyre több pénzt adnának. Ez a bezárkózás politikája. Úgyhogy nyugodtan ki lehet jelenteni: a nemzetközi rendet az amerikai választási hadjárat fenyegeti leginkább.
The Times
Az Egyesült Államokban lassan üt az óra, mert akárki is nyeri a választást, olyan ország élére kerül, amely mind inkább sokallja Ukrajna támogatásának árát – írja Gerald Baker, aki korábban a Wall Street Journal főszerkesztője volt. Nagy elismeréssel adózik az ukrán elnök teljesítményének, annál is inkább mivel úgy látja, hogy egykori nagyhatalmakat gyakran narcisztikusok, erkölcsi törpék, vagy elaggott senkik vezetnek.
Ezzel szemben Zelenszkij bátorsága és lelkiereje visszaadja a vezetésbe vetett hitet. Ám még egy ilyen nagy embert is emlékeztetni kell arra, hogy a politikának vannak korlátai. Hiszen a vilniuszi NATO-csúcson kiverte a balhét, hogy adjanak országának pontos menetrendet a belépéshez.
Senki se vádolja persze azért, hogy Ukrajna sorsát, amennyire csak lehetséges, igyekszik a Nyugathoz kötni. Hiszen az ország túlélése függ tőle. Ám eközben egyre nagyobb a kétség az amerikai jobboldalon, hogy kell-e folytatni a Kijevnek nyújtott katonai segítséget. Az európaiaknak viszont azt kell megérteniük, hogy több jogos érv is alátámasztja a tengerentúli kétkedést.
Az amerikaiakat semmi sem akasztja ki jobban, mint amikor az európaiak azt mondják nekik, hogy meg kell védeniük az öreg kontinens egyik részét a másikkal szemben. Hiszen már jó egy évszázada ezt csinálják, ami sok véráldozatba és pénzbe került. Ám ha kudarcot vall a mostani ukrán ellenoffenzíva, akkor a demokraták is mind inkább azt fogják figyelni, merre van a kijárat.
Washington Post
Az egyik legjobb amerikai biztonságpolitikai szakértő úgy ítéli meg, hogy őrületes különbség volt Biden mostani és Trump öt évvel ezelőtt helsinki útja között, mert míg a korábbi elnök azért ment a finn fővárosba, hogy hajbókoljon Putyin előtt, utódja kifejezetten szembe akart szállni az orosz vezetője a látogatás során.
Az orosz származású Max Boot, a Külkapcsolati Tanács vezető munkatársa felhívja a figyelmet, hogy ha valaki szeretné megtudni, mi az eltérés a demokraták és a „Tegyük újra naggyá Amerikát”-republikánusok külpolitikája között, akkor ezt pontosan megmutatja a két politikus helsinki szereplése.
Trump – Putyin oldalán – még azt sem volt hajlandó elismerni, hogy az oroszok beavatkoztak az amerikai választási kampányba. Nem véletlenül mondta azt a szintén jobboldali McCain szenátor, hogy amerikai elnök emberemlékezet óta nem nyújtott ilyen gyalázatos teljesítményt.
Biden gyakorta késlekedik a döntéssel, de újra meg újra jót húz a végén. Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy Ukrajna nem tartana ott a háborúban, ahol tart, ha Trump volna a Fehér Ház lakója. Mert az övéi a támogatás helyett inkább kulturharcot folytatnának. Sokan vannak, akik ezt ellenzik saját pártján belül, de inkább nem szólalnak meg, nehogy a szavazóbázis megtorolja rajtuk.
Viszont az USA szövetségeseit rémülettel töltheti el, hogy a korábbi elnök tényleg visszatérhet. Az ország ellenségeinek ellenben reményt nyújt. Ám ha valaki Amerikát kívánja naggyá tenni és nem Oroszországot, annak Bident kell segítenie. Ugyanakkor amíg a volt elnök irányzata ennyire erős, addig a republikánusok nem bízhatnak a saját biztonságpolitikájukban.
FT
Bécs a kémek eldorádója, de olyannyira, hogy az osztrák hatóságok már nem is tudják ellenőrzés alatt tartani az idegen ügynököket. Igaz, a kormány nem is nagyon szorgalmazza, mert ugyan a három nagy ellenzéki párt felvetette, hogy végre törvényben mondják ki: kémkedni illegális, ám a hatalom számára nem sürgős. Pedig a háború óta az osztrák főváros valóságos anyahajó lett az orosz hírszerzők számára – mondja egy európai illetékes.
A nagy szabadosság kiváltotta a szövetségesek rosszallását, a koalíció viszont kitart a régi hagyomány ellen, hogy addig nem lép, amíg a titkos megbízottak nem az osztrák államról igyekeznek bizalmas értesüléseket szerezni. Így viszont Ausztria mind sűrűbben kimarad a nyugati hatalmak egyeztetéseiből a Berni klubban, amely az érintett országok nem hivatalos szerveződése. Nem jut hozzá fontos értesülésekhez.
Európában a háború kezdete óta jó 400 orosz diplomatát utasítottak ki, Ausztriából össz-vissz négyet. Osztrák földön az orosz Külügyminisztérium több mint 180 munkatársát akkreditálta, legalább harmadukról azonban úgy tudni, hogy valójában más a munkaadója. És akkor még szó sem esett azokról, akik más státuszban vannak, ezért nincsenek annyira szem előtt.
Szót kell ejteni a kínai, iráni, izraeli és szaúdi ügynökökről is, no meg azokról az amerikai, brit, illetve európai elhárítókról, akik őket figyelik. Osztrák részről elismerik, hogy a jogi keretek eléggé hézagosak, és hogy ezt alaposan ki is használják a külföldi szolgálatok.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >
Vágyakozás Trump után
A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >