Ma Paszkál, Ditmár, Rezeda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Az F-16-os buktató
Legfőbbképpen azért halad igen lassan az ukrán ellenoffenzíva, mert az USA vonakodik F-16-osokat adni Kijevnek. Az egész történet olyan, mint egy esettanulmány: a Biden-kormányzat nem adja át azokat a nehézfegyvereket, amelyekkel le lehetne győzni az oroszokat, viszont lamentál, hogy Kijev nem hódítja vissza elég gyorsan a megszállt területeket. Az ukrán egységeknek hatalmas aknamezőkön, harckocsiakadályokon, szögesdróton, lövészárkokon kell áttörniük, és ez jelentős veszteségekkel jár számukra. Viszont nyugati hadsereg helyből nem vágna bele egy ilyen műveletbe légi fölény nélkül. Ha megérkeznének a korszerű vadászgépek, valamint modern rakétavetők, az mindjárt sokat változtatna a helyzeten. Elvileg a Nyugat a jövő hónapban megkezdi az ukrán katonai pilóták kiképzését, de az igazság az, hogy azok már most repülhetnének az F-1-6-osokon. De nem úgy néz ki, hogy az USA akarna adni az ilyen gépekből. Pedig azok sokkal kevesebbe kerülnek, mintha Ukrajna elveszti a háborút és az Egyesült Államok mélyen belekeveredik az európai vitákba. És idáig mindig úgy volt, amikor szóba került korszerű fegyverek szállítása, hogy az ukránok nem tudják azokat kezelni, mert a rendszerek túl bonyolultak, aztán a végén mégiscsak kezelhetőnek bizonyult a probléma. A habozás következménye még több ukrán áldozat, illetve az, hogy csak nehézkesen jutnak előre az ukrán támadó erők. Ám Biden még mindig dönthet úgy, hogy nem szeretne az USA-nak egy hosszú és borzalmas kutyaszorítót Ukrajnában. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Euractiv
Nem volt benne a román kormányfő hivatalos programjában, Ciolacu mégis találkozott magyar kollégájával, aki úgy értékelte, hogy a bukaresti megbeszélés egy gyönyörű barátság kezdete lehet. Az egyeztetésen ott volt a román szállítási miniszter, valamint Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A kezdeményezés a román féltől indult és a magyar sajtó szerint a romániai magyar párt közvetített, hogy tető alá hozzák a tárgyalást. Legutóbb 13 évvel ezelőtt volt legfelső szintű megbeszélés a két ország között.
Libération
Az orbáni Magyarország üldözi az LMBT-jelképeket. A vonatkozó törvény már két éve érvényben van, de a Librinél most hozzáláttak, hogy fóliába rejtsenek bizonyos könyveket, ahogy az más országokban a legrégibb, illetve értékesebb kiadványoknál szokás. Csak éppen itt olyan gyerekregényekről van szó, amelyek egyetlen közös pontja, hogy meleg, biszex, transznemű vagy éppen nem bináris szereplők fordulnak elő bennük. A jogszabály hívei szerint a különleges csomagolás a kiskorúakat védi, nehogy az LMBT-ideológia hatása alá kerüljenek.
A hatalom már ellenőrzése alá vonta az egyetemeket és a színházak döntő részét, ám most a kulturális szféra attól fél, hogy a kiadók következnek. Orbán Viktor országában el kell tűnnie mindennek, ami a melegséget jelképezi. Így az RTL Klub csak éjszaka sugározhatta a Pride-ot népszerűsítő reklámfilmet, mint valami horrort. De ugyanide tartozik a ferencvárosi pad esete. A nemi kisebbségek jelképei egyre kevésbé maradhatnak meg a közterületeken.
Víg Dávid az Amnesty Internationaltől igen szomorúnak nevezi a helyzetet. Szerinte az a kormányzati retorika és jogszabályok miatt állt elő. Pedig a homoszexualitás egyre elfogadottabb a társadalomban. Csak éppen a politika befolyásol bizonyos embereket, akik mind agresszívabban és intoleránsabban lépnek fel, mi több, időnként már gyűlölet bűncselekményeket követnek el.
Die Zeit
Könnyen megeshet, hogy jobbra tolódik az idáig enyhén balos Európai Unió – ezt fejti Mark Schieritz, a lap munkatársa, miután jó az esély, hogy nacionalista erők átveszik az irányítást Brüsszelben és akkor a saját szájuk ízének megfelelően átalakítják az EU-t. Egyre több tagországban kerül be a hatalomba a jobboldal. A magyaroknál, lengyeleknél, olaszoknál, svédeknél, finneknél, és lehet, hogy két nap múlva már a spanyoloknál is. A jövő évi EP-választáson szintén előretörhetnek a szélsőségesek.
Ennek oka nem a pénzhiány és nem is a migráció. Magyarország szinte nem fogad be menekülteket, Orbán Viktor mégis nyert az urnáknál. De a lényeg, hogy alapvetően átformálhatja az integrációt a jobbratolódás. Az érintett pártok ennek megfelelően már levették a napirendről a kilépést. A cél, hogy belülről építsék át a közösséget, nacionalista alapokon.
Messzire ható következményei lennének, ha megkaparintanák az EU-t. Nem kizárt, hogy a Bizottság és a Parlament korlátozná a szabadságjogokat és érvénytelenítené az eddigi vívmányok egy részét. Onnantól kezdve az európai intézmények legfeljebb csak korlátozottan tudnának hatni a nemzeti politikára.
Nincs ugyanis semmi automatizmus, amely szavatolná, hogy az Unió felügyelje a jogállami elvek betartását Magyarországon és Lengyelországban. Egy szélsőjobbos bizottsági elnök asszonynak nem is lenne olyan fontos a dolog. Szóval a kérdés immár nem az, hogy több vagy kevesebb Európa legyen-e, hanem hogy milyen?
Kurier
A lap megerősíti, hogy a dicstelenül megbukott osztrák kancellár lesz az egyik díszvendég a Mathias Corvinus Collegium, vagyis Orbán agytrösztjének jövő héten esedékes, háromnapos esztergomi fesztiválján. Kurzot korábbi államférfiként hívta meg a nemzeti-konzervatív miniszterelnök káderképzője, amely a – hatalomnak hála – több pénzből gazdálkodik, mint az ország összes többi, 27 egyeteme.
A panel témája: A világ 2023-ban, várni a váratlant. Az osztrák politikus nemigen jelent meg a nyilvánosságban azóta, hogy másfél éve távozni kényszerült. Tanácsadóként, illetve befektetőként működik. A beharangozóban úgy hirdetik, hogy értékes betekintést enged majd abba, milyen döntési folyamatok, illetve stratégiák vezérlik a vezető politikusokat, hogy eligazodjanak egy összetett és könnyen veszélyesre forduló világban.
Az MCC-nél egyébként olyan vendégek fordultak meg, mint Tucker Carlson, a Fox News korábbi üdvöskéje, a közgazdász Jeffrey Sachs és Netanjahu fia.
Project Syndicate
Az egyik legnevesebb lengyel liberális elemző úgy értékeli, hogy romboló hatást fejt ki Varsó sértettségi politikája. Slawomir Sierakowski, aki a Német Külkapcsolati Tanács vezető munkatársa, felidézi, hogy az ukrán elnök nemrégiben tisztelettel adózott a 80 évvel ezelőtti volhíniai mészárlás csaknem 100 ezer lengyel áldozatának, ám Kijev még mindig nem kért bocsánatot az ukrán nacionalisták által végrehajtott mészárlásért.
Ez pedig továbbra is a kétoldalú szövetség legnagyobb akadálya. Hogy lengyel részről sürgetik a megkövetést, az eléggé paradox, hiszen a PiS nem arról híres, hogy elismeri saját országa történelmi vétkeit. Természetesen Ukrajnának jelenleg hatalmasak a gondjai, ezért sok mindent eltűr Varsó részéről.
Ám ami sokkal rosszabb, az az, hogy Kaczynski a múlt sérelmeit a nemzeti érdekek elé helyezi. Összemossa pl. a mai Németországot és Hitler államát. Viszont nagy dicséret illeti Duda elnököt, amiért őszintén beállt Ukrajna mögé, és nem követeli a nyilvános megbánást Volhínia ügyében. A többi lengyel vezető közül azonban túl sokan azonosulnak az áldozatisággal, illetve a küldetéstudattal. Ám a kétoldalú ellentéteket csak kiélezi, hogy ilyen témákkal szorongatják az ukránokat, miközben azok a túlélésükért küzdenek.
Daily Telegraph
Egy brit katonai szakértő arra figyelmeztet, hogy Putyin gyalázatos módon fegyverként használja a gabonát, de ily módon megnyerheti a háborút. Hamish de Bretton-Gordon nyugalmazott ezredes, aki idáig főleg harcászati kérdésekben fejtette ki álláspontját, rámutat, hogy a Kreml taktikája éhezésre ítélheti Afrika jó részét.
Oroszország sokkhatást váltott ki, amikor a héten váratlanul felmondta a gabonaszállítási szerződést, majd Ukrajna déli részén kulcsfontosságú silókat rongált meg, továbbá megsemmisített 60 ezer tonna gabonát. Úgy értékeli, hogy a Kreml bűncselekményt követett el, éhínséggel fenyegeti az afrikai országokat. Egyben pedig arra kell számítani, hogy felmennek a világban az élelmiszerárak.
Ám a jelek szerint a Nyugat csak a vállát vonogatja, arra hivatkozva, hogy nem szeretné, ha súlyosbodna a viszály. Csakhogy ily módon kockára teszi mindazt, amit idáig tett Putyin uralmának meggyengítésére. Közben pedig akár tízezrek halhatnak élen, olyan helyeken, mint Szomália, Etiópia és Dél-Szudán, ha nem futnak be az ukrán gabonaszállítmányok. Ráadásul új menekülthullám indulhat be, ami felerősítheti a követelést, hogy vessenek véget a harcoknak. Biztosra lehet venni, hogy ez Putyin fő célja.
Ezt azonban a Nyugat nem engedheti meg, mert ma az élelmiszerről van szó, de lehet, hogy holnap már a harcászati atomeszközök bevetéséről. Nincs semmi, amit az elnök ne tenne meg, ha megteheti. De pl. meg lehetne csinálni, hogy az érintett NATO-államok, a törökök, bolgárok és románok haditengerészettel kísérik a tankereket az eddigi egyezmény hatálya alá eső vizeken. Vagy vasúton és közúton juttatják el nyugatra a gabonát.
Ne feledkezzünk meg arról, hogy nincs az a gonoszság, amire Putyin és martalócai ne lennének hajlandóak a háborúban. Itt globális kérdésről van szó. A gabonaválság azonban lehetőséget nyújt, hogy a Nyugat segítsen azoknak a kormányoknak, amelyek idáig esetenként hajlottak Moszkva felé.
Washington Post
A lap párizsi tudósítója, egyben a szerkesztő bizottság tagja azt tapasztalta Lettországban, hogy NATO balti frontállamai egyre nagyobb orosz fenyegetéssel néznek szembe. Papíron ugyan érvényes rájuk a szövetség védelmi garanciája, csak éppen a nyugati államok nagy bajban volnának, ha netán be kellene váltaniuk ígéretüket, mivel egyszerűen nincs elég erejük hozzá a térségben.
A múlt heti vilniuszi csúcson 4 ezer oldalas titkos tervet fogadtak el a térség védelmének megerősítéséről, mert az észtek, lettek és litvánok úgy érzik, hogy Oroszország létveszélyt jelent számukra. Ők maguk is fejlesztik liliputi hadseregüket, mivel sokan úgy gondolják, hogy 3-5 éven belül bekövetkezhet Moszkva agressziója.
Lee Hockstader emlékeztet arra, hogy a lettek nem egészen két millióan vannak, viszont majdnem 400 kilométeren határosak az orosz, illetve belarusz állammal. A litván haditengerészet 5 őrhajóból áll. A Rand Corporation már 7 éve kimutatta, hogy az orosz egységek 2-3 nap alatt el tudnák foglalni a lett és az észt fővárost.
A Pentagon a háború kirobbanása óta 20 ezer fővel, 100 ezerre növelte Európában állomásozó csapatai létszámát. Viszont az Ukrajnának küldött segítség leapasztotta a hadianyagkészleteket és a védelmi ipar nem képes lépést tartani az igényekkel. Ha Washington és a fő európai szövetségesek nem mutatnak kellő elszántságot, a Kreml valószínűleg kísértésbe esik, hogy puha célpontnak tekintse a három keleti országot.
Washington Post
A lap biztonságpolitikai szakértője, David Ignatius egyértelműnek veszi, hogy legfőbbképpen azért halad igen lassan az ukrán ellenoffenzíva, mert az USA vonakodik F-16-osokat adni Kijevnek. Az egész történet olyan, mint egy esettanulmány: a Biden-kormányzat nem adja át azokat a nehézfegyvereket, amelyekkel le lehetne győzni az oroszokat, viszont lamentál, hogy Kijev nem hódítja vissza elég gyorsan a megszállt területeket.
Az ukrán egységeknek hatalmas aknamezőkön, harckocsiakadályokon, szögesdróton, lövészárkokon kell áttörniük, és ez jelentős veszteségekkel jár számukra. Viszont nyugati hadsereg helyből nem vágna bele egy ilyen műveletbe légi fölény nélkül. Ha megérkeznének a korszerű vadászgépek, valamint modern rakétavetők, az mindjárt sokat változtatna a helyzeten.
Elvileg a Nyugat a jövő hónapban megkezdi az ukrán katonai pilóták kiképzését, de az igazság az, hogy azok már most repülhetnének az F-1-6-osokon. De nem úgy néz ki, hogy az USA akarna adni az ilyen gépekből. Pedig azok sokkal kevesebbe kerülnek, mintha Ukrajna elveszti a háborút és az Egyesült Államok mélyen belekeveredik az európai vitákba.
És idáig mindig úgy volt, amikor szóba került korszerű fegyverek szállítása, hogy az ukránok nem tudják azokat kezelni, mert a rendszerek túl bonyolultak, aztán a végén mégiscsak kezelhetőnek bizonyult a probléma. A habozás következménye még több ukrán áldozat, illetve az, hogy csak nehézkesen jutnak előre az ukrán támadó erők. Ám Biden még mindig dönthet úgy, hogy nem szeretne az USA-nak egy hosszú és borzalmas kutyaszorítót Ukrajnában.
Következő cikk: Mégis Lovas Ildikó pórázára kerül(t) a Tanyaszínház!?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >
Vágyakozás Trump után
A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >