Ma Paszkál, Ditmár, Rezeda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Amerikának bíróság elé kell állítania Trumpot
A Guardian vezércikke úgy foglal állást, hogy Amerikának bíróság elé kell állítania a volt elnököt, miután az hatalmas károkat okozott a demokráciának, amikor azt állította, hogy elcsalták a 2020-as választást. Hogy Trumpot végre felelősségre vonják, az üdvözlendő. Sajnos két és fél év kellett, amíg eljutottunk idáig. Ám a késlekedés lehetővé tette, hogy a politikus és hívei a vádemelést összekapcsolják a jövő évi kampánnyal. Természetesen Trump részéről az is eget verő hazugság, hogy politikai hajtóvadászat folyik ellene. Hiszen megpróbálta kinyírni a demokráciát. Romokban a kormányzatba vetett bizalom, óvatlanul már a polgárháború lehetősége is felmerült a közbeszédben. A korábbi elnök persze ragaszkodni fog ahhoz a védekezés során, hogy a szólásszabadság értelmében joga volt valótlanságokat terjeszteni a választásról. Merthogy komolyan hitte, amit mond. Ez persze teljes képtelenség, de hát ő megrögzött hazudozó. 4 éves hivatali ideje alatt jó 30 ezer esetben tett hamis vagy félrevezető kijelentéseket. Azaz napi átlagban 21-szer. De a per még évekig eltarthat és politikailag nem sok mindent old meg. Ám még jobban megoszthatja Amerikát. Trump ugyanis csupán egy szörnyű tünet. Messze nem csak ő hazudozik. De az arroganciája egészen kivételes. Maffiafőnök módjára azonnal fenyegetni kezdett mindenkit, aki ellene vall. Ha visszatér a hatalomba, az nemzetközi vitákat, odahaza zűrzavart és a függőben lévő számlák kiegyenlítését hozná magával. Még elgondolni is rossz. Ritkán volt ennyire fontos, hogy igazságot tegyenek, és hogy az úgy is nézzen ki. Tehát ne lehessen kétség afelől, hogy az ítélet elfogulatlan és objektív. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Deutschlandfunk
Európában a demokrácia immár nem magától értetődő, mert jönnek fel a jobboldali populisták, illetve autokraták. Így látja vendégkommentárjában Petra Pinzler a Die Zeittől. Kifejezetten aggasztónak nevezi a demokratikus értékek kilátásait. Hiszen ilyen erők már hatalmon vannak Olaszországban, Magyarországon, a lengyeleknél és a finneknél is. Sőt, majdnem a spanyolok is hasonló sorsra jutottak. Le Pen pedig nyerhet a legközelebbi választáson.
Tart a jobboldali fordulat és nem jók az esélyek a jövő évi Európa-választáson sem. És mi van akkor, ha a szélsőjobb blokkoló kisebbséghez jut Strasbourgban. Vagy ha netán többséget szerez? Ha a képviselői töltik meg a Bizottságot, belülről szednék szét az EU-t. A kisebbségek kevesebb védelmet élveznének, a menekültek pedig nem juthatnának be. Más lenne a Kína-politika, nagyobb volna a rokonszenv Oroszország iránt, Ukrajna kevesebb segítséget kapna.
Visszatérne a félelem az utcára és ez vonatkozik a nőkre, a melegekre, az idegennek látszó emberekre, a baloldaliakra, a zöldekre, valamint a szociáldemokratákra és a konzervatívokra. A populisták pontosan a rettegésre építenek, ezért itt az ideje behatóbban foglalkozni a stratégiával, hogy miként lehet őket demokratikus úton feltartóztatni.
Ez nem károgás. A demagógok világszerte azon dolgoznak, hogy soha ne adják ki a kezükből a hatalmat, ha egyszer megszerzik. Hogy ez ne így legyen, ahhoz végre fel kellene ébredniük a demokratáknak.
Neue Zürcher Zeitung
Valóságos vádlistát sorakoztat fel a volt német kancellárral szemben egyik párttársa. Arnold Vaatz, aki szintén az egykori NDK-ból indult – polgárjogi aktivista volt. Legelőször is azt veti Merkel szemére, hogy az nagymértékben felelős az ukrajnai háborúért, de politikája egyébként is katasztrofális következményekkel járt Németország számára.
2014-ben közölte, bár semmi ok nem volt rá, hogy nem ad fegyvereket az ukránoknak. Moszkva ezt úgy vette, hogy szabad kezet kap. De az is a rovásán van, hogy egyszerre határozta el az atom- és szénerőművek leállítását, miközben engedélyezte az Északi Áramlat 2 megépítését.
A politikus, aki 19 éven át volt a CDU helyettes frakcióvezetője a Bundestagban, azt is felrója a korábbi kormányfőnek, hogy az tönkretette a hadsereget. Lesöpörte az asztalról az euró stabilitási feltételeit, hagyta, hogy kilyukadjon a szociális ellátórendszer költségvetése, engedte lepusztulni az infrastruktúrát. Még inkább elmélyítette az EU-ban a kelet-nyugati ellentéteket és része volt a Brexitben is.
Vaatz elismeri, hogy idáig jutottak a dolgok, abban ő is ludas, mert nem akarta felfogni, hogy mi folyik. Most viszont már ott tart az ország, mindenki egyetemre akar menni, nincs, aki megfogja a munka végét. A hiányzó munkaerőt külföldről kívánják pótolni, csak éppen ily módon a legtehetségesebbeket szipkázzák el a szegény államokból. A befogadott menekültek közül viszont sokan egyáltalán nem óhajtanak dolgozni, mert a juttatások olyan életszínvonalat szavatolnak nekik, amilyenről otthon még csak nem is álmodhattak.
Viszont ha nem módosítják az energiapolitikát, Németország középtávon kiválik a legfontosabb ipari hatalmak sorából. Az oktatás romokban, remény nincs arra, hogy az ország vissza tudja jutni a háború utáni nemzedékek szellemi szintjére. Lemaradt a mesterséges intelligencia területén is. A Bundeswehr ugyanakkor olyan állapotban van, hogy a Wagner-csoport 20 ezer katonája simán eljutna a Rajnáig.
Süddeutsche Zeitung
Egy amerikai szakértő arra figyelmeztet, hogy Európa hamis biztonságba ringatja magát, mert élvezi, hogy Biden elsőbbséget ad a kontinensnek. Pedig jó volna, a földrész összekapná magát, mivel az USA a jövőben Kínára fog összpontosítani, csak ezt az európaiak nem fogják fel. Ily módon azonban katasztrófa felé sodródnak.
Elbridge Colby, a washingtoni Marathon Initiative elemző intézet igazgatója, Trump alatt a Pentagon helyettes államtitkára volt és a stratégiáért, valamint a fegyveres erők fejlesztéséért felelt. Úgy értékeli, hogy kemény tél közeleg az európai biztonságpolitikában, mert az Egyesült Államok nem elég erős ahhoz, hogy egyszerre két koalíciót vezessen – Oroszország, illetve Kína ellen. Nem mintha gyenge lenne, csak Peking rendkívül robusztus.
Haditengerészete máris nagyobb, mint amekkora amerikai hadiflotta a Csendes-óceán nyugati térségében szolgálatot teljesít. A Rand Corporation nemrégiben arra jutott, hogy Peking képes volna simán elfoglalni Tajvant. Ráadásul folyamatosan bővíti nukleáris arzenálját, igyekszik bebiztosítani gazdaságát szankciók esetére. Elmélyíti az együttműködést azokkal az országokkal, amelyek baj esetén segíteni tudnak neki.
Nem tudni, hogy odacsap-e a végén, és ha igen, mikor. De Amerikának fel kell készülnie a konfliktusra. Ha kirobban a viszály, abból nehéz, véres és kimerítő állóháború lehet Washington számára. És még veszíthet is. Így kénytelen lesz Kínára, illetve Ázsiára összpontosítani.
Ennélfogva viszont Európára összeomlás vár, már ha nem tesz elővigyázatossági intézkedéseket, mert Oroszország feltehetőleg tartós veszély marad. E célból állt össze Kínával. A fenyegetés elhárítására főként Németországnak kell a lehető leggyorsabban fejlesztenie haderejét. Egyben át kell vennie a vezető szerepet Ukrajna támogatásában is.
FAZ
Az Európában állomásozó amerikai erők volt parancsnoka csődnek tartja, hogy a Nyugat nem jelenti ki: az ukrán győzelmet tekinti céljának. Ám mivel nyilvánosan sem Washington, sem Berlin nem kötelezte el magát emellett, nem is küldött elég hadfelszerelést. Érdemi légierő, illetve pl. ATACMS rakéták híján azonban az ukránok keze megvan kötve. Ilyen eszközök nélkül az amerikai vagy a német hadvezetés nem küldené csatába a saját katonáit.
Az oroszok azonban nem ostobák – teszi hozzá Ben Hodges. Kiépítették védelmi állásaikat, kihasználva, hogy a szövetségeseknek négy hónap kellett, amíg rászánták magukat a hatékony eszközök szállítására. Ráadásul az orosz hadsereg katasztrofálisan teljesített az offenzíva során, a védekezésben viszont sokkal jobb. Úgyhogy az ukrán erők emiatt tudnak csak lassan előrenyomulni.
Viszont, ha a partnerek netán most megkezdik az ukrán pilóták kiképzését az F-16-osokon, azok legkorábban is csak 4-5 hónap múlva tudnak csatasorba állni. A nyugalmazott tábornok ott látja a gondot, hogy a Biden-kormányzat túlzottan fél az orosz atomeszközök bevetésétől, valamint attól, hogy mi lesz, ha Putyint megbuktatják.
Pedig, ha az ukránoknak lennének rövid hatótávolságú rakétáik, Moszkva már rég kénytelen lett volna kivonni Fekete-tengeri flottáját a Krímből. A háború kulcskérdése, hogy sikerül-e visszafoglalni a félszigetet, mert addig az orosz fél blokád alatt tudja tartani az összes ukrán kikötőt. Így viszont nem lehet újjáépíteni a gazdaságot. Ebből az következik, hogy nem tud hazatérni az ötmillió menekült, sőt jöhetnek újabbak is.
Nagy szükség volna továbbá olyan drónokra, amelyek képesek akár egy napig is a levegőben lenni és onnan rakétákat kilőni. Hogdes az esetleges békemegállapodás kapcsán idézi Bismarckot, aki szerint az oroszokkal kötött szerződés még annyit sem ér, mint a papír, amelyre írják. Mint mondja, naivitás volna azt hinni, hogy ez ügyben változott a helyzet.
Daily Telegraph
Az első brit páncélos ezred volt parancsnoka a maga 35 éves harctéri tapasztalatai alapján úgy véli, hogy nem lehet megróni Ukrajnát, amiért az bírálja két legfőbb európai támogatóját: Lengyelországot és az Egyesült Királyságot. Hamish de Bretton-Gordon érthetőnek nevezi, hogy Kijev türelmetlen, hiszen nem jut hozzá létfontosságú fegyverekhez.
Ám a tűzzel játszik, hiszen elidegenítheti a partnereket, miközben a lengyelek és a britek megteszik a magukét. A németek és a franciák viszont rászolgálnak az elmarasztalásra. A nyugati aggályok azonban túlzottak a Moszkva elleni dróncsapások miatt. Ezek a támadások ugyanis legfeljebb szúnyogcsípésnek számítanak azokhoz a károkhoz képest, amelyeket az oroszok az ukrán infrastruktúrában okoztak.
De ha bármiféle törés következne be a nyugati egységben, az ajándék Putyinnak. A drónok bevetése ugyanakkor destabilizálja a rezsimet, hiszen immár eléri az orosz elitet. Márpedig csak az beszélheti rá az elnököt, hogy fejezze be a katasztrofális „korlátozott katonai műveletet”.
További következmény, hogy a Kreml hírek szerint légvédelmi és különleges egységeket von vissza a frontról a főváros védelmére. Hogy az ukrán ellenoffenzíva a vártnál lassabban halad, az azt jelenti, hogy Kijev a saját sikerének a foglya. Hiszen tavaly jelentős területeket szabadított fel.
Viszont az ukránok kivéreztetik az oroszokat, hogy azok nem lesznek képesek hagyományos fegyverekkel fenyegetni a Nyugatot legalább egy évtizedig. Ezért örökre hálásnak kell lenni nekik. Alapvető, hogy az ukrán hadsereg megőrizze a fronton az erkölcsi fölényt, amit Putyin és banditái egyértelműen elvesztettek. Hogy Kijev a háború hevében nem köszöni meg a támogatást, az helytelen, de nem bűn.
Guardian
A vezércikk úgy foglal állást, hogy Amerikának bíróság elé kell állítania a volt elnököt, miután az hatalmas károkat okozott a demokráciának, amikor azt állította, hogy elcsalták a 2020-as választást. Hogy Trumpot végre felelősségre vonják, az üdvözlendő. Sajnos két és fél év kellett, amíg eljutottunk idáig. Ám a késlekedés lehetővé tette, hogy a politikus és hívei a vádemelést összekapcsolják a jövő évi kampánnyal.
Természetesen Trump részéről az is eget verő hazugság, hogy politikai hajtóvadászat folyik ellene. Hiszen megpróbálta kinyírni a demokráciát. Romokban a kormányzatba vetett bizalom, óvatlanul már a polgárháború lehetősége is felmerült a közbeszédben. A korábbi elnök persze ragaszkodni fog ahhoz a védekezés során, hogy a szólásszabadság értelmében joga volt valótlanságokat terjeszteni a választásról. Merthogy komolyan hitte, amit mond.
Ez persze teljes képtelenség, de hát ő megrögzött hazudozó. 4 éves hivatali ideje alatt jó 30 ezer esetben tett hamis vagy félrevezető kijelentéseket. Azaz napi átlagban 21-szer. De a per még évekig eltarthat és politikailag nem sok mindent old meg. Ám még jobban megoszthatja Amerikát.
Trump ugyanis csupán egy szörnyű tünet. Messze nem csak ő hazudozik. De az arroganciája egészen kivételes. Maffiafőnök módjára azonnal fenyegetni kezdett mindenkit, aki ellene vall. Ha visszatér a hatalomba, az nemzetközi vitákat, odahaza zűrzavart és a függőben lévő számlák kiegyenlítését hozná magával. Még elgondolni is rossz. Ritkán volt ennyire fontos, hogy igazságot tegyenek, és hogy az úgy is nézzen ki. Tehát ne lehessen kétség afelől, hogy az ítélet elfogulatlan és objektív.
Következő cikk: Pásztorokra nincs szükség!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >
Vágyakozás Trump után
A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >