Ma Paszkál, Ditmár, Rezeda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Putyin egy darabig habozott, de most hideg fejjel bosszút állt
Ezt a következtetést vonja le a Times külpolitikai tudósítója, aki már 50 évvel ezelőtt tudósító volt Moszkvában Gyorsan hozzáteszi: már ha hinni lehet az utaslistának, tehát hogy Prigozsin rajta volt a gépen. Minden esetre idézi a Kreml egyik elvét, hogy válság után soha ne hagyj elvarratlan szálat. És az elnök most pont le akarta zárni a lázadás jelentette különleges kihívást. Közvetlenül a zendülés után habozott megindítani a hazaárulási eljárást, inkább fokozatosan fosztotta meg hatalmától a zsoldoskapitányt. Ám közben gyengének látszott. A légvédelem bevetése azonban rendkívül nyomatékosan jelzi, hogy befejezte a vetélytársával. Más riválisok mérget vettek be, vagy kiestek az ablakon, de ez a mostani nem orgyilkosság volt. Hogy miért várt ennyit, és mi változott az orosz politikában az elmúlt két hónapban? A halogatás megint csak gyengítette a megítélését. De Prigozsinnak voltak aduk a kezében. A legfelsőbb katonai vezetésben ugyanis akadtak olyanok, akik rokonszenveztek az egységével. Merthogy hasznos ágyútölteléknek bizonyultak. Azután homályos szálak fűzték össze a Wagner-csoportot és a titkosszolgálatot. Meg „Kreml séfje” jól jött Afrikában, segített hozzájutni értékes ásványkincsekhez. De ameddig jött hozzá a pénz, addig volt esélye, hogy újabb felkelésbe kezd. Putyin azonban módszeresen járt el. Elbocsátott egy csomó parancsnokot, olyanokat is, akik osztották a zsoldosvezért által felvetett bírálatokat a háború ügyében. Azon felül az elnök új magánhadseregeket hozott létre, de immár a védelmi tárca égisze alatt. Ily módon el lehet odázni a népszerűtlen újabb mozgósítást. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Wall Street Journal
A szerkesztőségi állásfoglalás arra emlékeztet, hogy évek óta folyamatosan tűnnek el a színről Putyin ellenségei, a legújabb áldozat Prigozsin, aki az elnök eddigi legveszélyesebb vetélytársának számított. Ami most történt, az nem véletlen, elvtárs, ahogy a szovjet időkben szokták mondani.
Biden úgy reagált, hogy nem tudja mi játszódott le, de cseppet sincs meglepve. De – tette hozzá – az oroszoknál nem sok minden zajlik úgy, hogy a Kreml gazdája ne lenne mögötte. A zsoldosvezér sorsát alighanem megpecsételte a meghiúsult júniusi puccskísérlet. A katonai vezetés lemondását követelte, ami politikailag robbanékony, bár a vádjai megalapozottak voltak.
Az elnök ágyútölteléknek használja a saját népét, a halottak számát brit források 60 ezerre becsülik, mintegy 140 ezren megsebesültek. A lázadás volt a legjelentősebb kihívás az államfő 23 éve tartó uralmával szemben. Ha most orgyilkosság történt, az üzenet minden potenciális összeesküvőnek. Biztos, hogy az oroszok így is veszik.
Prigozsin dicstelen vége rávilágít a brutális orosz politikára. Nyugaton túl sokan hiszik, hogy Putyint megszégyenítéssel vagy megbékítéssel rá lehet venni a Nagy Orosz Birodalom álmának feladására. Nem szabad ugyanis lebecsülni az ideológiáját és a könyörtelenségét. Megöl mindenkit, aki az útjában áll, akár még külföldön is. Bárhol, ha azt hiszi, hogy megúszhatja.
The Times
Putyin egy darabig habozott, de most hideg fejjel bosszút állt – vonja le a következtetést a lap külpolitikai tudósítója, aki már 50 évvel ezelőtt tudósító volt Moszkvában Gyorsan hozzáteszi: már ha hinni lehet az utaslistának, tehát hogy Prigozsin rajta volt a gépen. Minden esetre idézi a Kreml egyik elvét, hogy válság után soha ne hagyj elvarratlan szálat.
És az elnök most pont le akarta zárni a lázadás jelentette különleges kihívást. Közvetlenül a zendülés után habozott megindítani a hazaárulási eljárást, inkább fokozatosan fosztotta meg hatalmától a zsoldoskapitányt. Ám közben gyengének látszott. A légvédelem bevetése azonban rendkívül nyomatékosan jelzi, hogy befejezte a vetélytársával. Más riválisok mérget vettek be, vagy kiestek az ablakon, de ez a mostani nem orgyilkosság volt.
Hogy miért várt ennyit, és mi változott az orosz politikában az elmúlt két hónapban? A halogatás megint csak gyengítette a megítélését. De Prigozsinnak voltak aduk a kezében. A legfelsőbb katonai vezetésben ugyanis akadtak olyanok, akik rokonszenveztek az egységével. Merthogy hasznos ágyútölteléknek bizonyultak. Azután homályos szálak fűzték össze a Wagner-csoportot és a titkosszolgálatot. Meg „Kreml séfje” jól jött Afrikában, segített hozzájutni értékes ásványkincsekhez.
De ameddig jött hozzá a pénz, addig volt esélye, hogy újabb felkelésbe kezd. Putyin azonban módszeresen járt el. Elbocsátott egy csomó parancsnokot, olyanokat is, akik osztották a zsoldosvezért által felvetett bírálatokat a háború ügyében. Azon felül az elnök új magánhadseregeket hozott létre, de immár a védelmi tárca égisze alatt. Ily módon el lehet odázni a népszerűtlen újabb mozgósítást.
Süddeutsche Zeitung
Az Atlétikai VB idáig siker, egyben propaganda eszköz Orbán Viktor számára, mivel a kormányfő már jó ideje valami igazán nagy dobáson dolgozik a sportban – hangsúlyozza budapesti tudósításában Ewald Walker, aki ennek megfelelő címet választott: Ma világbajnokság, holnap Olimpia?
Csepregi Botond szabadúszó újságíró szerint egyértelmű, hogy a kormányfő 2036-ban Magyarországra szeretné hozni az olimpiai játékokat. A dátumot Fürjes Balázs közölte az év elején.
A jobboldali populista miniszterelnök és a Fidesz igyekszik összefogni a világban a szélsőjobbot, ám a társadalom annál megosztottabb. Az EU milliárdokat fagyasztott be, az infláció 20 %--nál jár, a tanárok és diákok jó ideje tüntetnek. Hogy ilyen helyzetben miért kell ekkora összegeket belefeccölni a sportba? Kele János ellenzéki újságíró szerint azért, mert Orbán megszállott sportrajongó. Meg van győződve arról, hogy a sport gerjeszti a közösségi érzést és a nemzeti összetartozást. Ezért azon van, hogy a nemzetközi sport központjává tegye az országot, hasonlóképpen, mint azok a vezetők, akiket 4 napja vendégül látott.
Kiss Tamás, aki 1992 óta dolgozik Németországban atlétaedzőként, azt mondja, hogy a lakosság fogékony, amikor a hatalom a sporttal akar politikát csinálni. Mert naná, hogy Orbán ily módon szavazatokat próbál szerezni. De amúgy áll, amit Fürjes Balázs mondott, hogy ti. az olimpiai álmokat soha nem adják fel. Ezért a mostani VB igencsak próbafutásnak tűnik.
Der Standard
Megfigyelők szerint az Orbán-kormány azért engedett el már csaknem 1500 embercsempészt, mert így akarja megtorolni Brüsszelen, amiért nem támogatja a magyar migrációs politikát. Az újság idézi Rétvári Bencét, aki kijelentette: a döntést azért kellett meghozni, mivel az EU nem szállt be a szóban forgó bűnözők fogva tartásának költségeibe.
Mindenesetre a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága megerősítette, hogy már 1468-an nyerték vissza szabadságukat. A többségük román, szerb és ukrán. Mindenesetre az ügy miatt a Bizottság a múlt hónapban kötelezettségszegési eljárást indított, mert magyar hatóságok egyáltalán nem ellenőrzik, hogy az érintettek odahaza valóban leülik-e büntetésük hátralévő részét.
Neue Kronen Zeitung
Az osztrák zöldek bírálják a koalíciós partner Néppárt volt kancellárját, amiért az úgy jelent meg Orbán Viktornál a hét végén, mintha még mindig gyakorló államférfi lenne. A „Viktátor” illiberális szövetség megalapítására hívta meg a barátait, köztük Kurzot. Az osztrák környezetvédők szerint a politikus oda megy, ahová akar, csak mellőzze háttérként a nemzeti lobogót. Akkor úgy tűnik ugyanis, hogy hivatalos minőségben utazott, ám nem veszélyeztetheti Ausztria érdekeit a Balkánon.
Merthogy a budapesti dzsemborin ott volt mindenki, akit az önjelölt európai autokraták és nacionalisták fel tudnak mutatni, Orbán, Erdogan és Vucsics fajtájából. A zöldek külpolitikai szóvivője, egyben parlamenti képviselője ezért szeretné tudni: milyen minőségében utazott Kurz Magyarországra, és mi célból. A vendéglátó újabb bejegyzései arról árulkodtak a közösségi médiában, hogy hivatalos megbeszélések zajlottak a bukott osztrák politikussal.
Washington Post/Bloomberg
Megnézheti magát a világ, ha Trump újra beköltözik a Fehér Házba, merthogy teljes ellenőrzése alá vonja az egész kormányzati apparátust, miután le akar számolni hazai ellenségeivel. Emellett a külpolitikában is eluralkodna a zűrzavar, ösztönök és görcsök határoznák meg a lépéseket, nem pedig érdeket és elvek – állapítja meg Andreas Kluth, a hírügynökség elemzője, a Handelsblatt angol nyelvű változatának korábbi főszerkesztője.
Felhívja a figyelmet, hogy a populisták, és autokraták örülnének a fejleménynek, mert ők nagyra becsülik és utánozzák a volt elnököt. Lásd Orbán Viktort, az amerikai szélsőjobb kedvencét. Vagy az izraeli miniszterelnököt, aki személyes hatalma érdekében szintén fegyverként akarja bevetni a demokráciát, egyben szeretné ily módon megúszni a börtönt.
A legbaljósabb rajongó azonban Putyin, aki üzletet kötne Trumppal, a többi közt Ukrajna felszabdalásáról. Pont emiatt Kijev viszont rémülten gondol arra, hogy visszatérhet a politikus. Merthogy valószínűleg a sorsára hagyná az országot. Lehet, hogy még a NATO-ból is kivonulna.
Mindez kellőképpen nyugtalanítja a balti köztársaságokat. Ugyanakkor lehet, hogy Kína felbátorodna, és megtámadná Tajvant, vagy még jobban terjeszkedne a Dél-Kínai-tengeren. A logikus következtetés az EU számára az volna, hogy létrehozza a saját hadseregét. Az amerikai bezárkózás következménye azonban az volna a földrészen, hogy felbomlana a német-francia tengely. Berlin valószínűleg a keleti szomszédok feje fölött tárgyalna a Kremllel, Párizs viszont de gaulle-i magasságokból figyelné az eseményeket.
Ha a nemzetközi politikában nincs meghatározó hatalom, akkor az erőegyensúly általában háborúkon keresztül alakul ki, főleg hogy Kína pályázik az elsőségre. A Trump jelentette veszélyre a legjobb ellenszer az, ha vannak olyan angyalok a republikánusok soraiban, akik megmentik a világot a katasztrófától. Az amerikai választóknak tudniuk kell, hogy jövőre nem csupán az ország, hanem az egész földkerekség sorsa forog kockán.
Washington Post
A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy Putyin hosszú háborúra rendezkedik be és ehhez kell igazodnia az USA-nak is. A világ úgy fog emlékezni az elnökre, hogy – jelen állás szerint – csaknem 200 ezer emberéletet áldozott, de nem látszik a vérontás vége. Minden tárgyalásos megoldás csupán vágyálomnak tűnik. Moszkva fejleszti a hadiipart és a jelek szerint nem adja fel az új birodalmi dicsőség illúzióját.
Amerikai titkosszolgálati körök szerint az ukránok az idén aligha tudják áttörni délen az ellenséges vonalakat, hogy kijussanak az Azovi-tengerhez. A hatalmas orosz erőfölény nem tűnik el. Viszont a Nyugat nem adta meg az ukránoknak a régóta kért korszerű fegyvereket.
Biden elnöknek és az európai szövetségeseknek rövid- és hosszútávra egyaránt tervezniük kell, hogy Ukrajna szuverenitása megmaradjon és az ország túlélje az inváziót. Az első azt jelenti, hogy fenn kell tartani a támogatást. Függetlenül attól, hogy a republikánusok, illetve a közvéleményből sokan egyre kevésbé nézik jó szemmel az e célra fordított milliárdokat. De ha Putyin nyer, akkor a következő célpont már egy NATO-ország lesz.
Hosszabb távon konkrét programokat kell amögé állítani, hogy úgy fel akarják fegyverezni Kijevet, hogy az elvegyes a Kreml kedvét minden további agressziótól. Példa erre, hogy milyen biztonsági garanciák tették lehetővé Dél-Korea gazdasági szárnyalását. Hasonló megoldás nagyot lendítene a stabilitáson Kelet-Európában. A történelem azonban azt mutatja, hogy ha megjutalmazzák egy diktátor kalandorságát, az csak további hasonló támadásokra ösztökéli a delikvenst.
Guardian
Európában a konzervatív pártok kifogytak a gondolatból, de az nem jelent kiutat számukra, hogy magukba szippantják a szélsőjobbot. Erre figyelmeztet Oliver Haynes szabadúszó újságíró. Mert jelenleg úgy van, hogy a CDU-tól a francia köztársaságpártiakig mindenki a szélsőséges ideológia átvételétől reméli a megújulást.
Tehát válságban van a jobboldal. Ezért ösztönösen radikalizálódik, ahogy azt a németek kereszténydemokratáknál látni, mivel kezd áttörni az AfD. De ugyanezt tapasztalni a spanyoloknál, görögöknél, nem beszélve arról, hogy a finn és a svéd konzervatívok szélsőségesekkel álltak össze.
Ezért azután uralkodó téma lett a politikai paletta jobboldalán a nagy lakosságcsere elmélet. Az idegenekre hivatkozva ugyanis meg lehet magyarázni az olyan gondokat, mint a klímaváltozás, a gazdasági válság, a bűnözés és a társadalmi elidegenedés, vagy a szegénység. Nem a konzervatív gazdaságpolitika vallott csődöt, hanem a bevándorlók kezdtek háborút és megsemmisítették az összetartó fehér kultúrát. Erről a témáról még sokat fogunk hallani.
Der Standard
Kínában egy egész gazdasági modell omladozik, ami egyben jelzi a tekintélyuralmi kapitalizmus korlátait – hangsúlyozza elemzésében a lap szemleírója, Erich Frey. A bajok okát nem csupán abban látja, hogy nyakig eladósodott az ingatlanszektor és az már a teljes pénzügyi rendszert veszélyezteti. Azon ugyanis a kormány pénzügyi injekcióval még segíthetne. Ám visszaesett a fogyasztás, zuhannak az árak, növekszik az ifjúsági munkanélküliség és gátat jelent részről a kereskedelem, illetve a beruházások korlátozása.
A bajok oda nyúlnak vissza, hogy a gazdaságpolitika elhanyagolta a fogyasztást, így az ország nem tud kilépni a közepes jövedelem csapdájából, azaz képtelen felzárkózni a legfejlettebb ipari államokhoz. A jólét fokozódásával a politikai rendszer nem nyíltabb, hanem csak még elnyomóbb lett. Márpedig ez aláássa az emberek bizalmát, csökkenti a vásárlási kedvet, elfojtja a vállalkozói energiákat.
A rezsim azonban nem szeretné fellendíteni a fogyasztást, mert abból öntudatos civil társadalom alakulhat ki, az pedig kétségbe vonhatja a párt hatalmi monopóliumát. A tartós stagnálás viszont fenyegetné a politikai stabilitást, ez pedig katonai kalandra sarkallhatja Hszit. A brutális diktatúra az akadálya annak, hogy Kínából a gazdasági szuperliga tagja legyen.
FT
Sylvie Kauffmann szerint a nigeri puccs fontos tanulságokkal jár a térségben érdekelt amerikaiak és franciák számára, ám a két ország óvatos, nehogy az oroszok karjaiba terelje az afrikai államot. Vendégkommentárjában a Le Monde szerkesztőségi igazgatója emlékeztet arra, hogy Macron legalább puccsnak minősítette a katonai hatalomátvételt, igaz, azóta egyfolytában hallgat, de Washington még csak arra sem hajlandó, hogy nevén nevezze a dolgot.
A történtek azonban hatalmas csapást jelentenek a Nyugatnak, amely stabilizálni igyekezett a régiót. Egyben ébresztő, miután drámai módon felerősödött a dzsihadista csoportok tevékenysége. Azon felül ez már a 4. állam 3 év alatt, ahol államcsínyt hajtanak végre.
Franciaország alighanem búcsút inthet eddigi politikájának Nyugat-Afrikában. Az Egyesült Államok számára pedig valószínűleg még keserűbb a pirula, miután két támaszpontot is fenntart Nigerben, 1100 katonával. Azzal a tábornokkal kell ugyanis tárgyalnia az előző elnök elűzése után, aki Washingtonban diplomázott, és akit a Pentagon fő partnernek tekintett az iszlám szélsőség elleni küzdelemben.
A dilemma az, hogy vagy ragaszkodsz a demokratikus értékekhez és akkor nemigen lehet szó katonai bázisról egy törvénytelen junta égisze alatt, vagy azt gondolod, hogy a romló biztonsági helyzet miatt megéri bizonyos engedményeket tenni. A pragmatikus megközelítés mellett szól Oroszország, Kína, Törökország és más államok szerepe is. Niger egy része sivatag, mégis termékeny talajt jelent a nagyhatalmi versengés számára.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >
Vágyakozás Trump után
A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >