Ma Paszkál, Ditmár, Rezeda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Tanulságok a lengyel populisták bukásából
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a populista-tekintélyuralmi fenyegetés az egész Nyugaton jelen van. Ennek megfelelően átfogó választ kell adni rá. A lengyel eredmény folytán megszűnik a PiS védernyője Orbán fölött. Azonnal fel kell újítani a 7-es paragrafus alapján folyó eljárást Magyarország ellen. A Fidesz-kormányt meg kell fosztani szavazati jogától az Unióban, mindaddig, amíg nem hajlandó visszaállítani a demokratikus rendet. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Guardian
Több európai vezető is forr a dühtől az Orbán-Putyin-találkozó miatt. A cseh elnök azt üzente, hogy a nyugati kormányok nem dőlhetnek be az orosz taktikának, mert Moszkva azon van, hogy megtörje az európai egységet. Nem azért ül le az EU, illetve a tagállamok képviselőivel, mivel békét akar, a harcoknak simán véget tudna vetni úgy, hogy beszünteti a támadásokat és hazarendeli csapatait.
Pavel szerint az orosz fél azon van, hogy megtörje az egész demokratikus világ összefogását. A jelentés megjegyzi, hogy Magyarországot régóta bírálat éri, amiért odahaza szorul vissza a jogállam, illetve a nemzetközi porondon az Orbán-kabinet orosz- és Kína-barát politikát folytat. Szijjártó Péter rutinszerűen szokta meglátogatni Moszkvát, kormánya ugyanakkor még nem hagyta jóvá a svédek NATO-csatlakozását.
Ehhez képest legfrissebb blogbejegyzésében Kovács Zoltán némiképp mulatságosnak találja, hogy olyanok támadják a magyar vezetést, mondván, hogy az fenntartja a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal, akik esetében az erkölcsi felsőbbrendűség maximum homlokzat.
Euronews
Egyre nagyobb az aggodalom Brüsszelben, amiért Orbán szívélyesen kezet rázott Putyinnal, mert a pekingi találkozó arra utal: veszélybe kerülhet a nyugati egység. Hiszen a magyar vezetőnek elvileg be kellene tartania az egyeztetett stratégiát. Egy névtelenséget kérő diplomata kijelentette: alapvető, hogy mindenki kövesse a közös politikát. Márpedig nem ez a helyzet, ha valaki leül az orosz vezetővel.
Orbánt már eddig is érték bírálatok, amiért akadályozza, illetve felvizezi a szankciókat, amivel a jelek szerint Moszkva érdekeinek igyekezett szolgálatot tenni, ám a pekingi gesztus biztonsági kérdéseket vet fel. Merthogy nem tudni, mennyit árult el orosz kollégájának az összehangolt tervekről.
Egy illetékes ezt úgy fogalmazta meg, hogy az Európai Tanács ülésein abból indulnak ki: minden részvevő kötelezőnek érzi magára nézve a szabályokat és jóhiszeműen jár el. Ám ezek után biztosan lesznek olyanok, akik megkérdőjelezik, mennyire szabad bizalmas értesüléseket megosztani a brüsszeli egyeztetéseken.
Az egyik forrás azonban nem gondolja, hogy Orbán a trójai faló szerepét játszaná, noha szüntelenül akadékoskodik Ukrajna ügyében. Így akadályozza, hogy az Unió 500 millió eurós segítséget adjon Kijevnek, habár egy magas rangú tisztségviselő szerint ezt a vitát előbb vagy utóbb, de rendezik. Egyelőre azonban dolgoznak rajta.
Project Syndicate
Az egyik volt lengyel pénzügyminiszter és helyettes kormányfő szerint négy tanulsággal szolgál a lengyel választás, amely Amerika után Varsóban is a populisták vereségét hozta. Jacek Rostowski emlékeztet arra, hogy a pálya erősen a PiS javára lejtett, de oly mértékben, hogy arra Orbán Viktor is büszke lett volna. Csak ez esetben, Magyarországtól eltérően, megőrizte függetlenségét a legnagyobb kábel hírtévé, a TVN24 és ez sokat számított.
De vannak ezen felül is megszívlelendő tényezők:
1. Minél tovább tart egy autoriter uralom, annál nehezebb véget vetni neki, mert a hatalom gazdái folyamatosan felszámolják a független intézményeket és a szabad sajtót. A mostanihoz hasonló fordulatra sokkal kisebb az esély magyar, illetve török földön, mert ott már jó egy évtizede berendezkedett a tekintélyuralmi kormány.
2. Az arányos választási rendszert sokkal nehezebben tudják a maguk javára felhasználni az autokrácia képviselői, mint ott, ahol a győztes mindent visz elve érvényesül. Orbán nagyjából abszolút többséggel kétharmadhoz jutott.
3. A demokrácia támogatóinak törekedniük kell a minél nagyobb részvételre, emellett jó az, ha széles politikai rétegeket szólítanak meg. A Harmadik Út a kiábrándult PiS-szavazókat gyűjtötte be, míg Tusk a heti 3-4 választási gyűlésen mindenkihez beszélt, akinek fontos a demokrácia.
4. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a populista-tekintélyuralmi fenyegetés az egész Nyugaton jelen van. Ennek megfelelően átfogó választ kell adni rá. A lengyel eredmény folytán megszűnik a PiS védernyője Orbán fölött. Azonnal fel kell újítani a 7-es paragrafus alapján folyó eljárást Magyarország ellen. A Fidesz-kormányt meg kell fosztani szavazati jogától az Unióban, mindaddig, amíg nem hajlandó visszaállítani a demokratikus rendet.
Der Standard
A lengyel választások megmutatták, hogy el lehet torlaszolni a tekintélyuralomba vezető utat. Az erős civil társadalom megállt tud parancsolni a jobboldali populistáknak, noha azok próbálják bebetonozni az uralmukat. A szerző, Eric Frey a világ minden demokratája számára csodálatos hírnek nevezi, hogy Lengyelországban a liberális ellenzék nyerni tudott, miközben sokan az autokrácia beköszöntétől tartottak, az EU pedig azzal szembesült, hogy a PiS folyamatosan támadta a szervezet alapelveit.
Egy-két hónapja a legtöbb megfigyelő még biztos volt a hatalom sikerében. Nem csak azért, mert egyre inkább az volt a meggyőződés, hogy a demokráciák védtelenek az autoriter jobboldali demagógok módszereivel szemben. Hiszen azok, amint megszerzik a győzelmet, hozzálátnak, hogy átvegyék a sajtó és az igazságszolgáltatás irányítását, elnyomó törvényekkel megfosszák mozgásterétől az ellenzéket. Míg csak lehetetlenné nem válik a szabad választás. Ez az 1933-as Németország – lightos kivitelben.
Még ma is sokszor előfordul, hogy a demokratikus választás diktatúrába torkollik. De ahol eleven a civil társadalom, ott ez nem elkerülhetetlen. Orbán Viktorhoz képest Kaczynski kevésbé pragmatikus. Vitatott ideológiai célokat követ, lásd az abortusz tilalmát. De tavaly – jobb ellenzéki választási programmal – a Fideszt is le lehetett volna gyűrni. Sőt még Erdogan sem mehetett biztosra. És hát Trump is kénytelen volt kiköltözni a Fehér Házból.
Döntő, hogy valamennyire egységes legyen az ellenzék, tevékenyen működjön a média és ne hagyja magát megfélemlíteni. Továbbá egy sor civil intézményt ne tudjon bedarálni a hatalom. A jobboldali populisták hatalmi játszmájára aktív szerepvállalással és nem lemondással kell reagálni.
Süddeutsche Zeitung
Lengyelország és Európa a jó Donald segítségével győzött, aki cseppet sem olyan, mint amerikai druszája, Trump. Olyasvalaki, akire még nagy szükség lesz, ha a tengerentúlon visszatér a hatalomba az előző elnök. A lengyeleknél a demokrácia hívei megverték a demokrácia ellenségeit, akik 8 éven át köszörülték a jogállamot és minden rosszért az EU-t tették felelőssé. Ily módon a legnagyobb és legfontosabb keleti tag visszatér a politikai középre az Unióban.
A szervezet külpolitikája csak akkor lehet hatékony, ha egységet mutatnak a kormányok. Akkor viszont nem működik a közösség, ha a tagok kritikus tömege megsérti az értékeket és nem tartja magát a demokratikus szabályokhoz. Idáig e tekintetben Lengyelország okozta a legnagyobb gondot – Magyarországgal az oldalán -, ám ez most változni fog.
Persze mindig lesznek olyan témák, amely kapcsán eltérnek a vélemények. Sokkal veszélyesebb volt azonban az elmúlt években, hogy több hatalom is megkérdőjelezte az alapelveket, csak az volt a fontos számára, hogy érkezzenek a milliárdok Brüsszelből. Ez belülről ásta alá a földrészt és meggyengítette a szervezet helyét a világban. Moszkva és Kína lehetőséget kapott, hogy megossza az EU-t, mert megkörnyékezett olyan tagokat, akiknek a kontinens semmit sem jelentett.
Ám a lengyel fordulat lefékezi az illiberális nyomulást, legalábbis egyelőre. Olyan kormány kerül a volánhoz Varsóban, amely nem rombolja folyamatosan a közös alapokat. Pont akkor, amikor Európának minden erejét össze kell szednie, annál is inkább, mert újra feltűnhet a Fehér Házban Trump. Így az EU hálás lehet a lengyel névrokonnak, amiért az visszavezette országát Európa barátainak táborába.
Politico
Az egyik volt amerikai NATO-nagykövet arra figyelmezteti a zsidó államot, hogy az hajtson végre alapvető irányváltást a politikájában, mert különben még nagyobb katasztrófa jön. Ivo Daalder azt hangsúlyozza cikkében, hogy olyan stratégia kell, amely megoldja azokat az alapvető gondokat, amelyeket a Hamász támadása felszínre hozott, egyidejűleg pedig megakadályozza a további fenyegetést Izrael biztonsága ellen.
Mert amit Netanjahuék kitaláltak megtorlásul, az aligha fog működni. Hiszen nem lehet szétverni úgy a Hamászt, hogy a palesztin lakosság ne szenvedjen hatalmas és elfogadhatatlan veszteségeket. Meg egyébként is: utána ki irányítsa Gázát?
Izrael vissza akarja szerezni elrettentő képességét, ám meg kell értenie, hogy október 7-e hatalmas katonai és hírszerzési hibából következett be, nem az elriasztással volt baj. Merthogy a kormány Ciszjordániára összpontosított, a hírszerzés pedig melléfogott, amikor azt hitte, hogy a Hamász számára fontosabb a gázai kormányzás, mint a zsidó állam elleni támadás.
Jelenleg minden eddiginél sürgetőbb, hogy közeledjen egymáshoz Szaúd-Arábia és Izrael, mert a megbékéléssel keresztezik Irán és a szélsőségesek szándékait. No meg, végre meg kell próbálni rendezni a palesztin ügyet, amihez csakis a két állami megoldás szolgálhat alapul.
Washington Post
A vezércikk úgy foglal állást, hogy Ukrajna és Izrael megsegítése kőkemény amerikai nemzeti érdek. Ezt azért tartja fontosnak kijelenteni, mivel ugyan a közvélemény jó része támogatja mindkét országot, ám a választók újabb nemzedéke már aggódik a folyamatos háborúskodás miatt, a republikánus táboron belül pedig egyre többen szorgalmazzák a bezárkózást.
Épp ezért igyekezett Biden a héten a nemzethez intézett beszédben sulykolni, hogy a két kérdés összetartozik, és hogy nem csupán a demokrácia védelmében kell továbbra is kiállni a két ország mellett, hanem mert ezt diktálják az Egyesült Államok érdekei is. Nehogy két fontos térség, Európa, illetve a Közel-Kelet ellenséges hatalmak, Oroszország, valamint Irán uralma alá kerüljön.
Ha az oroszok elfoglalnák a szomszédos államot, a következő célpont valószínűleg egy NATO-ország volna, és azt Washingtonnak meg kellene védelmeznie. Ázsiában ugyanakkor felbátorodna Kína, hogy lerohanja Tajvant.
A szabályokra épülő világrend, Amerika égisze alatt már bizonyította, hogy elősegíti a jólétet. A válságkezelés és az agresszió elhárítása megakadályozza, hogy a kisebb háborúk katasztrófába torkolljanak. Dél-Korea példája igazolja, hogy hosszabb távon az amerikai védelmi kötelezettségvállalás eredményeként nyer a világgazdaság, valamint az Egyesült Államok biztonsága is.
The Times
A világ nem engedheti meg magának, hogy közönyössé váljon az ukrajnai háború iránt. Ezt hangsúlyozza Max Hastings, a Daily Telegraph volt főszerkesztője. Mert látszik, hogy lanyhul az érdeklődés a válsággóc iránt, ennek megfelelően csökken a segítség, ám a következmények mindenkit érintenek.
A rettenetes közel-keleti fejlemények fő haszonélvezője Putyin. A Nyugat figyelmét nagy és veszélyes mértékben elvonja a Hamász akciója és annak utóhatása. Az európai államok ugyan papíron gigászi összegeket ígérnek Kijevnek, ám ezek java része írott malaszt marad. Fico közölte, hogy leállítja a fegyverszállításokat és megvétózza az ukránok NATO-tagságát.
Az új lengyel kormány várhatóan visszatér a korábbi irányvonalhoz a háború kapcsán, de a szélsőjobb továbbra is fenyegetést jelent. A nemzetközi közvélemény kezd beleunni a drámába, a szankciók lyukasak. Rengeteg állam boldogan vesz olajat Putyintól. Az öböl-menti államok segítenek Moszkvának megszerezni a tiltólistán lévő árukat, így a fegyvergyártáshoz szükséges félvezetőket.
Még rosszabb a republikánusok hozzáállása. Ez így, együtt, kiábrándító. Ha az amerikaiak feladják az Ukrajnának nyújtott segítséget, Európa nem képes betölteni az űrt. Úgyhogy itt a idő felébredni. Nyomást kell kifejteni a kormányokra, hogy ne csak a szájukat jártassák, cselekedjenek is. Ukrajna még éveken át rászorul a nyugati gyámkodásra. Minden megállapodásnak magában kell foglalnia az ország NATO-csatlakozását.
Ha a Nyugat érdektelensége folytán Putyin győzni tud, az történelmi és tragikus kihatással lesz minden demokrácia számára.
Süddeutsche Zeitung
Már túl van az első tárgyalásokon a per, amely hamis tanúvallomás miatt indult a volt osztrák kancellár ellen, ám nem érthető, hogy miért ekkora a felhajtás immár évek óta Kurz személye körül. De az eljárás egyelőre folytatódik, így a magánszférára átváltott ex-politikus egyelőre nem fog trumpistákkal és orbanistákkal fotózkodni. Még sok szürke napot fog eltölteni a bíróságon.
Egyébként azt állította a vádlottak padján, hogy annak idején, amikor kikérdezte az Ibizagate ügyében eljáró parlamenti bizottság, ő megpróbálta elmondani az igazságot, ám az ellenzék ki akarta csinálni. Ha nem lett volna kormányfő, nem bántak volna vele ilyen igazságtalanul.
De hogy miért vált ki ekkora érdeklődést még mindig, annak kapcsán, a tudósító, Catherine Kahlweit is csak találgatni tud. Talán az, hogy Kurz profi módon ért a PR-hez? Vagy az, hogy a fiatalember látszólag romlatlan, noha a lelkében sokkal öregebb, mint mások? Egyébként azt szokta hangoztatni, hogy tisztakezű politikára törekedett, ám nem szabad elfelejteni, amit egykor az irodalmi Nobel-díjas Canetti mondott: „még nem hallott olyan emberről, aki úgy támadta a hatalmat, hogy ne akarta volna azt megszerezni”.
Következő cikk: Netanjahu a politikai túlélésért küzd, ám megbuktathatja Bident
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >
Vágyakozás Trump után
A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >