Ma Paszkál, Ditmár, Rezeda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Amint vége a háborúnak Izrael és a Hamász között, mélyebb viszály fenyeget
El kell érni ugyanis a tartós békét, ám ahhoz mindkét oldalon őrizkedni kell a szélsőségesektől, - fejti ki Jonathan Freedland, a lap szemleírója. Megállapítja, hogy Izraelnek a jelek szerint nincs terve, már azon kívül, hogy felszámolja a terrorcsoport katonai erejét. De a szervezet ilyenformán megszűnik kormányzó hatalomként is. Gáza egyrészt rommá változik, másrészt légüres tér jön létre. Az a hír járja, hogy átmenetileg más országokra bízzák a terület irányítását. Szóba jön e célra több arab állam szövetsége, öbölmenti pénzből, ám azok bizonyosan visszautasítják a gyám szerepét, hacsak nem a palesztin önkormányzat a kívánt végállomás. Ehhez azonban izraeli részről radikális stratégiai váltás szükségeltetne, ideértve mindenekelőtt, hogy megy Netanjahu. Az ő helyzete egyre tarthatatlanabb. Ám a kétállami megoldáshoz véget kell vetni a települések létesítésének Ciszjordániában és területi engedményeket kell tenni. De pont a rendezés az, amit a Hamász igyekszik minden erővel meglőni. Izraelnek is megvannak azonban a maga szabotőrjei, többen helyet kaptak közülük a kormányban. De a kiutat csak az jelentheti, ha két állam létezik egymás mellett. Gázában pedig rövid távon csakis a palesztin államiság ígérete vezethet ki a válságból. Akik a két oldalon az egész területet maguknak akarják, hiába esküdt ellenségek, valójában egymást segítik. Haláltánc ez a részükről. Viszont akik hisznek a kompromisszumban, azok nem tudnak egyedül küzdeni. Kellenek nekik szövetségesek: tömegek, amelyek kivonulnak az utcákra, de segítenie kell a világnak is, ha az végre úgy határoz, hogy elég volt a vérontásból. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Welt
Az ukrán külügyminiszter azt kérdezi, hogy melyik háborút tudja megnyerni a Nyugat, ha azt nem, amelyet országa vív? A lapnak adott nyilatkozatban Kuleba emlékeztet arra, hogy Európa számára a tét változatlanul a minden. És ha ők kikapnak, az hatalmas vereség az egész világ számára.
A republikánusok ellenállása kapcsán beszélt arról, hogy Kijev nem támaszkodhat kizárólag az amerikai segítségre. Ezért nagy erőkkel építi ki a hadiiparát, állítja át a gazdaságot haditermelésre. És akkor még ott van a gyakran alábecsült európai támogatás is. Pont utóbbi miatt nem gondolja, hogy kormányának sötét alternatívákkal kellene foglalkoznia. Már persze ha a földrész komolyan gondolja a stratégiai autonómiát.
Megjegyzi ugyanakkor, hogy a kontinens lassan ráébred: igen sok forog kockán. De a G7-ek is ígértek segélyeket – kétoldalú alapon.
Kifejtette, hogy az orosz bombázások miatt minden eddiginél rosszabb télre készülnek. Ám éppen ezért nem ragaszkodnak ahhoz, hogy Németország cirkálórepülőket küldjön, már az is jó, ha légvédelmi rakétákat szállít. Merthogy mindenképpen meg kell védeni az erőműveket. Csakhogy az oroszok is tökéletesítik a technikájukat és a rakétáikkal ismét próbára teszik, meddig bírja az ukrán fél. Ám a miniszter szerint bírni fogják és ők kerekednek felül.
Daily Telegraph
A konzervatív brit lap arra hívja fel a figyelmet, hogy ez nem az a pillanat, amikor meg szabad megfeledkezni Ukrajna harcáról. A vezércikk úgy látja azonban, hogy a közel-keleti zűrzavar miatt feledésbe merül az ukrán háború. A figyelem elfordul az orosz bombázásokról.
Beállt az állóháború, ám azt Moszkva sokkal tovább képes folytatni, mint az ellenfele, hacsak a NATO nem küld továbbra is fegyvereket Kijevnek. Az ukrán hadvezetés attól tart, hogy patthelyzet alakult ki, miután délen nemigen jutott előbbre az ellentámadás. A legnagyobb aggály, egyben a Kreml legfőbb reménye azonban az, hogy a Nyugat belefárad a végeláthatatlan konfliktusba, ami különben már jóval a Hamász akciója előtt megkezdődött.
Márpedig ha nem érkezik folyamatosan a hadfelszerelés, akkor az ukránok jövő tavasszal veszélyes helyzetbe kerülnek, mert addigra újra felfegyverkeznek az oroszok és további sorkatonákat hívnak be az elvesztett ezrek helyére. Egyelőre nincs jele annak, hogy Amerika küldené az F-16-osokat, no meg az ukrán pilótákat is képezni kellene.
Ugyancsak sürgős volna a jobb légvédelem, mert jelenleg az orosz fél büntetlenül bombáz városokat és infrastrukturális létesítményeket. Azaz bármennyire is kritikusak az állapotok a Közel-Keleten, a Nyugat nem tévesztheti szem elől Ukrajnát. Ez az oka annak, hogy a Hamász terroristáinak megsemmisítése után a viszály nem csaphat át a térségre. Akkor ugyanis több NATO-tag csak még mélyebben süppedne a mocsárba.
Mennyi ideig tart, hogy Ukrajna nyomás alá kerüljön: üljön le tárgyalni a békéről? Ennek nyertese azonban kizárólag Putyin és egynémely más autokrata volna.
Guardian
Amint vége a háborúnak Izrael és a Hamász között, mélyebb viszály fenyeget, mert el kell érni a tartós békét, ám ahhoz mindkét oldalon őrizkedni kell a szélsőségesektől, - fejti ki Jonathan Freedland, a lap szemleírója. Megállapítja, hogy Izraelnek a jelek szerint nincs terve, már azon kívül, hogy felszámolja a terrorcsoport katonai erejét.
De a szervezet ilyenformán megszűnik kormányzó hatalomként is. Gáza egyrészt rommá változik, másrészt légüres tér jön létre. Az a hír járja, hogy átmenetileg más országokra bízzák a terület irányítását. Szóba jön e célra több arab állam szövetsége, öbölmenti pénzből, ám azok bizonyosan visszautasítják a gyám szerepét, hacsak nem a palesztin önkormányzat a kívánt végállomás.
Ehhez azonban izraeli részről radikális stratégiai váltás szükségeltetne, ideértve mindenekelőtt, hogy megy Netanjahu. Az ő helyzete egyre tarthatatlanabb. Ám a kétállami megoldáshoz véget kell vetni a települések létesítésének Ciszjordániában és területi engedményeket kell tenni.
De pont a rendezés az, amit a Hamász igyekszik minden erővel meglőni. Izraelnek is megvannak azonban a maga szabotőrjei, többen helyet kaptak közülük a kormányban. De a kiutat csak az jelentheti, ha két állam létezik egymás mellett. Gázában pedig rövid távon csakis a palesztin államiság ígérete vezethet ki a válságból.
Akik a két oldalon az egész területet maguknak akarják, hiába esküdt ellenségek, valójában egymást segítik. Haláltánc ez a részükről. Viszont akik hisznek a kompromisszumban, azok nem tudnak egyedül küzdeni. Kellenek nekik szövetségesek: tömegek, amelyek kivonulnak az utcákra, de segítenie kell a világnak is, ha az végre úgy határoz, hogy elég volt a vérontásból.
Wall Street Journal
A Philadelphiában működő Külpolitikai Kutatóintézet geopolitikai részlegének vezetője úgy gondolja: Amerika nem engedheti meg magának, hogy elidegenítse magától nem demokratikus szövetségeseit. Mert Egyiptom és Szaúd-Arábia vezetője messze nem tökéletes, de minden alternatíva csak sokkal rosszabb lenne.
Robert Kaplan szerint hiába bírálta éveken át Washington al-Sisi elnököt, illetve Mohammed bin Salman trónörököst, rájön, hogy szüksége van rájuk. Pedig lehet, hogy egyik országból sem lesz soha jogállam. De ha megnézzük a többi kínálatot, akkor még szerencsés, hogy ők vannak a kormányrúdnál, amikor ilyen történelmi útelágazáshoz ér a világ.
Az egyiptomi politikus kemény, világi felfogású vezető, akivel az USA meg tud állapodni. Elszántsága abból ered, hogy fél: radikalizálódnak a saját iszlamistái a palesztinok tömeges halála miatt. Szaúd-Arábiában bárki is követné a jelenlegi vezetést, populista, iszlám alapokon működne.
A koronaherceg közelebb került Izraelhez, mint bármely más arab politikus Szadat óta. Ám amíg nem nyílik új fejezet a térségben, addig nem folytathatja a béketárgyalásokat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem segíthet sokféleképpen a színfalak mögött. Különösen a gázai segélyszállítmányok ügyében a Hamász-korszak után.
Sötét napok jönnek most Izrael és az Egyesült Államok számára a régióban, így most enyhébben kell hozzáállni egyes arab szövetségesek demokrácia-teljesítményéhez.
Következő cikk: A vádemelések juttatják be ismét a Fehér Házba Trumpot?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >
Vágyakozás Trump után
A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >