Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

MiNapló Irodalmi Napló Itthon/Otthon KülNapló TegNapló Délvidékum BulvárNapló Tapló

Fiók

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Orbán fenyegetése szíven találja az egész uniós döntéshozatalt. Az elmúlt 3 évben a szervezet átvészelte a Brexitet, a járványt és az energiaválságot, ám most kiderül, hogy a legnagyobb veszély belülről jön. A többiek a héten zárták soraikat, hogy meghiúsítsák a magyar vezető destruktív törekvéseit. Áthidaló megoldás lenne, hogy minden kormány külön kötne az ukránokkal finanszírozási egyezséget, ám az azt sugallná, hogy gyengül a támogatás. Egyébként 12 éve Cameron már ugyanezt megcsinálta, mint amire most Orbán készül, de a végén a többiek megkerülték. Ha ezúttal kudarcba fullad a közös próbálkozás Kijev megsegítésére – hangsúlyozzák diplomaták  - az rosszul érintené Washingtont, Moszkva számára ellenben ajándékkal érne fel. Egyben ártana Európa tekintélyének, hiszen miként lehetne a szervezet a demokrácia világítótornya, ha közben az történik, amit szélsőjobbos pártok autoriter vezetői akarnak. Meg lehetne vonni persze a magyar szavazati jogot, csak épp a többieknek nemigen fűlik hozzá a foguk. De ha Orbán tényleg vétóz, akkor az uniós vezetők úgy gondolják, hogy komolyan mérlegelni kell ezt az eshetőséget. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Politico

 

Az uniós vezetők azzal kísérleteznek, hogy megvegyék Orbánt, miközben lázas tárgyalásokat folytatnak vele, hogy ne vétózzon. Beavatott források szerint még több pénzt ajánlanak neki és nem kizárt, hogy nyélbe lehet ütni az egyezséget. Egy illetékes szerint valamit adni kell neki, ami rossz, de a dolgok már csak így mennek. Mindenesetre a megállapodás egyelőre borotvaélen táncol.

Hírek szerint az egyeztetéseken a magyar vezető szintén azt jelzi, hogy kész a szerződésre. De amikor nyíltan szembemegy Ukrajna megsegítésével, csak azt mondja ki, amit sok más vezető csupán zárt ajtók mögött hangoztat. Ám – jegyzi meg egy magas rangú forrás – pontosan tudja, hogy Kijev egy nap bekerül a szervezetbe, és így mindenképpen meg kell találni a megoldást.

 

A szocialista frakció vezetője azt közölte: már nem is lehet összeszámlálni, Putyin trójai falova hányszor fúrta meg az érdemi szankciókat, illetve késleltette a pénzinjekciót Kijev számára. Iratxe Garcia hozzáfűzte: a zsarolás ismét csak azt támasztja alá, hogy túl kell lépni az egyhangú döntéshozatal elvén a közös külpolitikában.

 

FAZ

 

Orbán egy kicsit elmozdult eddigi álláspontjáról, első ízben tanúsít készséget, hogy jövőre pénzzel segítse Ukrajnát. Ám a felvételi tárgyalások ügyében továbbra is merev, Brüsszelben jön az erőpróba. A tudósítás idézi a miniszterelnöknek a Mandinernek adott interjúját, miszerint át akarja venni az EU-t.

Ez persze a szokásos szájhősködés, a diplomaták már csak fáradtan mosolyognak, amikor ilyeneket hallanak. De a lényeg, hogy a vétó már csupán a belépési folyamatra vonatkozik. A költségvetés és az 50 milliárdos apanázs kapcsán viszont lehet, hogy enged. Jobb belátásra térítheti, hogy ha az egész bővítési terv megfeneklik, akkor Bosznia és Moldova mellett Grúzia is nézhetne a holdba. Az árukapcsolással a többiek próbálnak nyomást kifejteni Orbánra.

Ugyanakkor von der Leyen két tűz közé szorult, mert egyrészt sok tagállam, köztük Németország szorgalmazta a befagyasztott alapok egy részének felszabadítását, mert bármennyire is tagadják hivatalosan, ezzel kívánták megpuhítani a magyar politikust. Ugyanakkor az Európai Parlament úgy foglalt állást, hogy nem szabad engedni a zsarolásnak.

 

New York Times

 

Egy brit politikai elemző arra figyelmeztet, hogy Európa valami, korábban elképzelhetetlen felé halad. Fokozatosan elhatalmasodik rajta a pánik, az ukrán ellenoffenzíva fiaskója kiélezte az ellentéteket a tagok között. Hans Kundnani, a birminghami egyetem oktatója kiemeli, hogy Orbán Viktor magasabb sebességbe kapcsolt, mert szeretné korlátozni Ukrajna támogatását.

Fico személyében új szövetségese lett, de nagyobb sokkot jelentett Wilders győzelme. Az ugyanis még jobban szétzilálhatja a földrészt. A politikai elitek joggal aggódnak. De az igazán fontos folyamat a felszín alatt zajlik, miután összenő a közép- és a szélsőjobb. Főleg az identitás, a bevándorlás és az iszlám kapcsán. Így nem kizárt, hogy szélsőjobbos lesz az EU.

Most már nem a liberalizmus-illiberalizmus jelenti a fő ellentétpárt. Hiába szélsőséges a Fidesz, korábban a kereszténydemokraták szövetségesének számított. Azóta pedig csak még jobban közeledett egymáshoz a két irányzat. A hagyományos közép erői ugyanis azt a következtetést vonták le a jobboldali populizmus felemelkedéséből, hogy át kell venni bizonyos elemeket annak retorikájából és politikájából. Másfelől egyes szélsőséges tömörülések a maguk módján mérséklődtek.

A legmegrázóbb példa rá, milyen harmonikus a viszony az Európai Néppárt és a Meloni vezette, posztfasiszta Olaszország Testvérei között. A középjobb csak azt találja problematikusnak, ha valaki nekimegy az EU-nak a szélsőjobbról. Utóbbi fehér, keresztény kontinenst szeretne, amelyet azonban veszélyeztetnek az idegenek, főleg a muzulmánok.  

Az unió egyre inkább úgy látja, hogy védi a földrész civilizációját, ebben a tekintetben Macron nincs messze Wilders-től. És mivel az EU elutasítja a migrációt a 3. világból, végig kell gondolni, hogy a szervezet valóban a jót testesíti-e meg.

 

Guardian

 

A mostani állam- és kormányfői fórumon vizsgázik az európai demokrácia. Orbán fenyegetése szíven találja az egész uniós döntéshozatalt. Az elmúlt 3 évben a szervezet átvészelte a Brexitet, a járványt és az energiaválságot, ám most kiderül, hogy a legnagyobb veszély belülről jön. A többiek a héten zárták soraikat, hogy meghiúsítsák a magyar vezető destruktív törekvéseit.

A strasbourgi szocialista frakció helyettes vezetője szerint vagy most, vagy soha. Georgina Wright, a francia Montaigne Intézet vezető kutatója szerint ha az ukránok nem kapják meg a pénzt, az igazi katasztrófa volna. Az pedig roppant aggasztó, hogy Magyarország keresztbe fekszik, mivel az EU biztonsága a tét.

Áthidaló megoldás lenne, hogy minden kormány külön kötne az ukránokkal finanszírozási egyezséget, ám az azt sugallná, hogy gyengül a támogatás. Egyébként 12 éve Cameron már ugyanezt megcsinálta, mint amire most Orbán készül, de a végén a többiek megkerülték. Ha ezúttal kudarcba fullad a közös próbálkozás Kijev megsegítésére – hangsúlyozzák diplomaták  - az rosszul érintené Washingtont, Moszkva számára ellenben ajándékkal érne fel.

Egyben ártana Európa tekintélyének, hiszen miként lehetne a szervezet a demokrácia világítótornya, ha közben az történik, amit szélsőjobbos pártok autoriter vezetők akarnak. Meg lehetne vonni persze a magyar szavazati jogot, csak épp a többieknek nemigen fűlik hozzá a foguk. De ha Orbán tényleg vétóz, akkor az uniós vezetők úgy gondolják, hogy komolyan mérlegelni kell ezt az eshetőséget.

 

Die Presse

 

A magyar vétó Putyinnak is jól jön, ám az EU-nak nem szabad úgy táncolnia, ahogyan Orbán fütyül. Ezt hangsúlyozza vendégkommentárjában Otmar Lahodinsky, az Európai Újságírók Szövetségének tiszteletbeli elnöke. Mert nem elég, hogy a politikus vétót helyezett kilátásba, de a hét elején elküldte Amerikába az embereit, hogy republikánus képviselőkkel együtt keltse a hangulatot a fegyverszállítások és az anyagi támogatás ellen.

Az illiberális demokrácia kitalálója szoros viszonyt alakított ki Putyinon kívül Hszivel, valamint Erdogannal is – anélkül, hogy az uniós partnerekkel egyeztetett volna róla. A Brüsszel elleni szüntelen támadásoknak már látszik az eredménye: a magyarok körében nőtt azoknak az aránya, akiknek kedvezőtlen a véleményük az Unióról. A Huxitot azonban szakértők nem tartják valószínűnek, mert ahhoz túlságosan is összefonódott a magyar és az európai gazdaság.

Orbánnak azért kell az ellenségkép, hogy elvonja a figyelmet saját melléfogásairól. Pl. a hatalmas inflációról. Az EU-nak az eddiginél határozottabban szembe kell szállnia a populisták zsarolásával szemben. Mert különben hiteltelenné válik a felvételre váró államok szemében. Viszont el lehet felejteni a közös kül- és biztonságpolitikát, amint Magyarország alig fél év múlva átveszi a soros elnökséget. Onnantól kezdve virtuálisan Putyin is ott ül majd a 27-ek asztalánál.

 

Handelsblatt

 

Orbán a zenitre érkezett, mert a vétófenyegetéssel uralja az egész uniós csúcsot, ám innentől kezdve lefelé vezet az útja – mutat rá a német üzleti körök újságjának elemzése. Merthogy könnyen megvonhatják tőle a szavazati jogot, így véget ér a befolyása. A szerző, Carsten Volkery elismeri: a magyar vezető már megint elérte, hogy minden körülötte forogjon Brüsszelben.

A vétójog révén Magyarország a tényleges súlyánál sokkal nagyobb mértékben szól bele az események menetébe. Most pl. rábírta a Bizottságot, hogy szavazzon meg 10 milliárdot. Ám a jelek szerint hamarosan rosszabb idők jönnek rá, mivel az Európa-barát Tusk elítéli magyar kollégája destruktív magatartását, akárcsak a többiek. Ám egyelőre nagy a gátlás, hogy fellépjenek vele szemben. Ám a Tanácsban már rég ellene fordult a hangulat.

Már nem veszik simán tudomásul, hogy összepacsizott Putyinnal és szabotálja Ukrajna megsegítését. Ajánlatos figyelnie, mert Tusk megválasztásával 26-an állnak vele szemben.

 

Daily Telegraph

 

„Nem egy magyar piacon vagyunk, ahol simán lehet csereberélni a dolgokat’ – jelentette ki a belga kormányfő. De Croo kifejtette: Ukrajna olyan ország, amely tiszteletben kívánja tartani a demokratikus értékeket és lehet, hogy ez lecke még Orbán számára is.

A költségvetésért felelős uniós biztos bízik abban, hogy a magyarok a végén beadják a derekukat. Hahn azzal támasztotta alá az álláspontját, hogy itt egy csomagról van szó, amely tartalmaz előnyöket a magyar kormány számára is. A migrációtól kezdve, a határvédelmen át, az olyan államok támogatásáig, mint Törökország, amely mostanság Magyarország jó barátja.  

 

FAZ

 

Daniel Freund levélben óvta a Bizottságot attól, hogy az megnyissa a kasszát Orbán részére. A német zöld EP-törvényhozó azzal érvelt, hogy végzetes politikai üzenete volna, ha Brüsszel meghajolna a zsarolás előtt. Arra ösztökélné a Fideszt, hogy ne erőltesse túlzottan a reformokat. Csatlakozott a bírálathoz a luxemburgi külügyminiszter is, aki szerint a jogállamiságnak az EU gerincét kell képeznie. Bettel szerint azonban betenne az EU jó hírének, ha kiderül, hogy Magyarország pénz fejében áll el a vétótól.

Mert a végén úgy nézne ki, hogy alku történt. Ám ez csak a kisebbik rossz, mert megeshet, hogy Orbán zsebre vágja a summát és mégis kitart a vétó mellett. Hogy ez ne így legyen, annak érdekében uniós tisztségviselők fel akarják ajánlani: tesznek egy s mást Bosznia uniós tagsága fejében, ha Orbán eláll az eddigi politikától.

 

Die Welt

 

A német liberálisok egyik EP-képviselője úgy értékelte: von der Leyen feláldozza a magyar demokráciát, hogy megmentse az ukrán jogállamot. Moritz Körner szerint a Fidesz kormány azonban csupán papíron teljesítette a reformokat, de azok sem jók sokra. A CSU-s Monika Hohlmeier, a Költségvetési Bizottság elnöke kijelentette: ennél rosszabb időpontban nem lehetett volna elhatározni a pénzek folyósítását. Mert ne legyen kétség: Orbán bizalmasainak, hatalomhű oligarcháknak a kezében landolnak majd a milliárdok.

Daniel Freund hozzátette: von der Leyen az EU történetének legnagyobb kenőpénzét fizeti ki az autokrata és Putyin-barát Orbán Viktornak.

 

Süddeutsche Zeitung

 

Az újság brüsszeli tudósítója úgy véli, hogy az Unió kénytelen megvásárolni Orbánt, mert nem hagyhatja cserben Ukrajnát. A kompromisszum azonban sokba fog kerülni, de erről a szervezet maga tehet. Josef Kelnberger azt tapasztalta, hogy az állam- és kormányfők egy része legszívesebben kitenné a magyar miniszterelnök szűrét. Merthogy az egyre autokratább módon politizál és próbál összefogni a diktátor Putyinnal. Az értékek védelmében egyetlen fityinget nem adnának neki.

Mások viszont mindenképpen meg akarnák üzenni Moszkvának: az EU egységesen Kijev oldalán áll. Egy harmadik csoport pedig mind a kettőt szeretné: szolidaritást Orbán nélkül. Ám ez nem jön be, mert fennáll a vétó lehetősége. Így a döntés az lett, hogy történelmi kudarc volna, ha az Unió kifarolna Kijev mögül. A kompromisszum ennélfogva azt jelentette, hogy pénzt kell adni Magyarországnak.

Természetesen, emiatt dühöngenek főként azok az EP-képviselők, akik évek óta harcolnak a magyar vezetővel. Viszont nem állja meg a helyét, hogy itt piszkos ügylet született. Egyrészt ugyanis még nem biztos az egész, hiszen Orbán kevesli az összeget. Másrészt pedig a Bizottság közölte: nem volt más választása, mert megállnak az igazságszolgáltatási reformok.

A disznóság az volna, ha a maradék 20 milliárdot is kipengetnék a Fidesznek. De a közösség így is megfizeti az árát, mert ha a miniszterelnök ezúttal nem hagyja magát megvenni, az arra utal, hogy bízik abban: többé nem lehet térdre kényszeríteni, hanem inkább ő változtathatja meg Európát, meglovagolva a jobboldali hullámot.

 

Politico

 

Most kiderül, mennyire gondolja komolyan Európa Ukrajna támogatását. Félő, hogy Magyarország, illetve a háborús fáradtság aláássa az ígéretet, miszerint az EU addig segíti a hadban álló ukránokat, amíg az szükséges. Ha nem sikerül meghozni a csúcson a történelmi döntéseket, az igencsak beárnyékolná az unió egységéről alkotott képet.

Orbán Viktor már idáig is jó párszor bevetette a blokkolást, hogy engedményeket harcoljon ki, pl. az orosz olajszállítások folytatására, ám soha nem akadályozta meg az egyezséget.  Fél tucatnyi európai vezető bizonygatta a tudósítónak, hogy a politikus magára maradt a 26-okkal szemben. Ám négyszemközt azért elismerték, hogy a háború, illetve az ukrán csatlakozás ma már nem annyira fontos szempont a legtöbb döntéshozó számára.

Diplomaták mind inkább azon töprengenek, vajon a politikus nem azt csinálja-e mint Putyin, mármint hogy várja, mikor esik szét az egységfront Kijev megsegítése kapcsán. Azt hirdeti, hogy új szelek fújnak a földrészen, és a szélsőjobb megerősödésére számít az EP-választáson.

Kai-Olaf Lang, a Nemzetközi és Biztonsági kérdésekkel foglalkozó német intézet szakértője úgy érzékeli, hogy a tehetetlenség, illetve a kétségek folytán megint előjönnek azok a tényezők, amelyek korábban kísérték az uniós bővítést.

Ian Bond, az Európai Reformközponttól úgy jellemzi a helyzetet, hogy ha felkérik Ukrajnát a felvételi tárgyalásokra, akkor az azt üzeni, hogy fenn ülnek a jó irányba tartó vonaton. Ám ha a magyarok beriglizik a vasúti kocsi ajtaját, az nagy csapás volna az ukránoknak.

 

Süddeutsche Zeitung

 

A magyar miniszterelnök nem enged az éles retorikából és bojkottálni kívánja Brüsszelben az összes határozati javaslatot Ukrajna ügyében. De lehet, hogy a pénz jobb kedvre hangolja, egy részletet már megkapott. Mindenesetre maratoninak ígérkezik az ülés, lehet, hogy a delegátusok szombaton is egyeztetnek.

Orbán, aki előszeretettel fotózkodik Putyinnal, Washingtonban pedig a trumpistákhoz igyekszik becsatlakozni, megint maximális figyelmet vívott ki magának. Tőle függ az egész tanácskozás alakulása. Uniós diplomaták hetek óta azon vannak, hogy a politikus ezt a hatalmi játszmát veszítse el. Hogy sikerül-e a végén, annak megjóslására senki sem vállalkozik.

 

The Times

 

Magyarország fokozza erőfeszítéseit, hogy derékba lője Ukrajna uniós csatlakozását. Orbán, akit Putyin legfőbb európai szövetségesének tartanak, arra készül, hogy keresztbe tegyen Kijev terveinek, miközben egyre mélyülnek az ellentétek az EU-ban az ukránok finanszírozása ügyében.

Ebben a magyarok társak Ausztriával és Olaszországgal, mert mind a kettő dühös, hogy a megtámadott ország esetleg gyorsító sávon kerülhet be az Unióba, megelőzve olyan nyugat-balkáni államokat, mint Bosznia.

Zelenszkij elárulta, hogy Buenos Aires-ben azt mondta Orbánnak: csak egyetlen okot említsen, ami alátámasztja, hogy elutasítja az ukrán tagságot, ám választ a mai napig nem kapott. Egy uniós diplomata ugyanakkor megerősítette, szükség esetén kihagyják a játékból a magyar kormányt, nélküle is megtalálják a megoldást, ha nem megy másként.

Egyik kollégája pedig rámutatott, hogy geopolitikai megfontolásokból nem lehet azt csinálni, mint idáig, mert meg kell mutatni az amerikai Kongresszusnak, hogy Európa elvégzi a rá háruló penzumot.

 

Guardian

 

Európai vezetők azt remélik, hogy befogják Orbán száját a 10 milliárddal, de egy bennfentes szerint rengeteg tervhez tudnak nyúlni, hogy a magyar vezető nem fúrhassa meg Ukrajna pénzügyi és katonai támogatását. Ugyanakkor vannak félelmek, hogy a politikus kemény kiállása a bővítés ellen mozgósíthat már kormányokat is, mert újabban a szlovénok, szlovákok, osztrákok és nagymértékben az olaszok is több pénzt akarnak Kijev megsegítése fejében.

Ez azért szokatlan, mert az már bevett, hogy Orbán köti az ebet a karóhoz, a végén mégis sikerül megállapodni. De most nem tudni, hogy nem valami hosszabb játszmába kezdett-e bele. Tusk pragmatikusként jellemezte  magyar kollégáját. Akadnak, akik szerint a gesztusa csekély árat jelent Budapest megnyerésére. Mások abban bíznak, hogy sikerül meggyőzni a következő 48 órában.

 

Süddeutsche Zeitung

 

Orbán Viktor minden eszközt bevet Kijev ellen, és közben a kárpátaljai magyar kisebbség érdekeire hivatkozik. Ám az úgy érzi, hogy kihasználják és éppen az ország uniós felvételét sürgeti. A miniszterelnök tovább indoka, hogy Ukrajnában nagy a korrupció, amit Brüsszelben iróniával fogadnak, hiszen a Magyarországnak szánt forrásokat éppen a korrupciós gyanú miatt tartották vissza, ám most pont a kormányfő veti az ukrán hatalom szemére, hogy nem tesz semmit a jelenség ellen.

Kárpátalján a két legfontosabb magyar szervezet egyértelművé tette, hogy a csatlakozás kérdésében támogatást vár Budapesttől. Annál is inkább, mivel a kisebbségi törvény módosításával az ukrán fél teljesítette a Bizottság egyik legfőbb követelését. Uniós képviselők egyébként azt hallották az ottani magyarság vezetőitől, hogy nagyon tetszik nekik az új ukrán jogszabály.

 

 New York Times

 

Az új kormányfő alatt Lengyelország irányváltásra készül Európában – jelenti Varsóból Andrew Higgins. Tusk azt ígéri, hogy megpróbál új életet lehelni Ukrajna támogatásába, és teljes mozgósítást igyekszik elérni az orosz agresszióval szemben. Ezzel gátat vethetne a háborús csömörnek, valamint Orbán aknamunkájának. A magyar kormányfő orosz mintára visszaszorítja a független sajtót és az ellenzéket.

A lengyel miniszterelnök név nélkül ugyan, de jelezte, hogy nem ért egyet sem a magyar, sem a szlovák vezető Ukrajna-politikájával. Piotr Buras, az Európai Külkapcsolati Tanács varsói irodavezetője ugyanakkor arra emlékeztet, hogy az ukrán válság kapcsán a tét még nagyobb: az EU jövője.

Tusk és Orbán ellentétes oldalon állnak, egyikük az értékek közösségének fennmaradását szorgalmazza, a másik egyszerű kereskedelmi szervezetben gondolkodik. Egyben szeretné exportálni az illiberális demokráciát. A nagy kérdés az, hogy az új lengyel miniszterelnök mennyire hajlandó ütközni vele. Hiszen – jegyzi meg a Varsói Egyetem egyik tanára – Magyarország stratégiailag nem fontos.

Ám a nacionalista tábor zászlóvivőjeként bele tud szólni a földrész újjáalakításába – pont ezt tekinti küldetésének.  

 

Wall Street Journal

 

A Nyugat biztonsága és saját elnöksége érdekében Bidennek kompromisszumot kell kötnie a republikánusokkal a határpolitikáról – emeli ki a vezércikk. Mert ha nem hoznak eredményt az egyeztetések, akkor leáll az Ukrajnának nyújtott támogatás. Ez esetben összeomlik az amerikai külpolitika egyik pillére, Putyin pedig még nagyobb lendülettel folytatja az orosz birodalom helyreállítását.

A Fehér Ház gazdájának cselekednie kell, egész eddigi pályafutása predesztinálja rá. Nincs azonban könnyű dolga. A határmenti amerikai városok küszködnek a rengeteg illegális bevándorlóval és emiatt kénytelenek korlátozni létfontosságú szolgáltatásokat, aminek az árát politikailag a választókerületek képviselői fizetik meg.

2023. december 14.

Küldje tovább ezt a cikket.