Ma Ivó, Iván, Milán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról
Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor 1999. késő tavaszán. A beszélgetés tartalmát – a fentebb felsorolt érvek alapján – akként valószínűsíthetjük, hogy az elnök tájékoztatta Orbánt a helyzetről, akár arról is, hogy a légicsapások a tervezettnél hosszabbak lesznek. Ennek során a magyar miniszterelnök az elméletileg szóba került szárazföldi műveletre mondhatott nemet. Zárásként azért tegyük hozzá mindehhez, hogy hazánk 1999. március 12-én lépett be a NATO-ba, vagyis alig tizenkét napos tagként eleve kizárt, hogy részese lehessen a szövetség hosszadalmas, összehangolt tervezést megkívánó átfogó hadműveletének. Bak Mihály (Magyar Narancs):
Nem létező szerbiai magyar beavatkozás amerikai követelésének visszautasításáról beszélt pénteki állami rádiós szózatában Orbán Viktor. Az 1999-es jugoszláviai légiháború során nem volt tervbe véve szárazföldi művelet, nem volt mit megakadályozni. Orbán hári jánosi „visszaemlékezése” egy bő másfél éve kezdődött önfényezés második része.
A kormány világháborút vizionáló verbális kampányának részeként Orbán az állami rádióban múlt pénteken felmelegítette saját másfél éves kamuflázsát, amikor arról beszélt, 1999-ben – a koszovói népirtás megállítását szolgáló – NATO-légiháború során volt olyan amerikai törekvés, hogy Magyarország nyissa meg az északi frontot, azaz a déli határnál avatkozzon bele a konfliktusba. Konkrét katonai elgondolásai lettek volna az Egyesült Államoknak, hogy mit kellene tenni, de ezt én visszautasítottam – mondta Orbán.
Nem előzmény nélküli ez a meghökkentő gondolatmenet: 2022 októberében Aleksandar Vučić szerb elnök már előállt vele. Arról számolt be, hogy kettejük találkozóján a magyar miniszterelnök „elárulta neki”: 1999-ben Bill Clinton amerikai elnök arra próbálta meg rávenni a magyar vezetést, északról indítsanak szárazföldi támadást a koszovói albánokkal háborúzó szerb hadsereg ellen. Ő azonban visszautasította ezt a követelést. Sőt, teljes amerikai-brit-német hátteret rajzolt ehhez a történethez. „Clinton és a britek arra kérték Orbánt, támadja meg Szerbiát északról, hogy elvonják csapataink figyelmét Koszovóból és Metóhijából Vajdaság irányába” – mondta az 1999-es Milošević-kormányban tag Vučić. Szerinte a magyar kormányfő „végig ellenállt a nyugati nyomásnak”, s végül Gerhard Schröder akkori német kancellár segítségével sikerült partvonalra szorítani az amerikai-brit követelést. Orbán azt is elárulta a szerb államfőnek, hogy egy londoni látogatása során Tony Blair munkáspárti kormányfő és Margaret Thatcher, a konzervatívok korábbi miniszterelnöke is kritizálta Magyarországot, amiért az nem volt hajlandó háborúba lépni Szerbia ellen. Utóbbi állítólag azt mondta Orbánnak, nagyon bosszantja, hogy nem támadja meg Szerbiát, ezért több brit katona fog meghalni.
A szerbiai népirtást és a nemzetközi tehetetlenséget látva a NATO – az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazás nélkül – 1999. március 24-én elindította azt a légiháborút, amely június 9-én zárult, amikor a jugoszláv hadsereg kivonult Koszovóból. Az Operation Allied Force (Szövetséges Erő) fedőnevű műveletben 13 NATO-tagállam (Belgium, Dánia, az Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, Kanada, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Törökország) vett részt. A csoportosításba kezdetben összesen mintegy 370 repülőgép tartozott, melyből nagyjából 270 volt csapásmérő (160 amerikai és 110 a többi NATO-országtól) – írja 2013-as dolgozatában a Repüléstudományi Közleményekben Csengeri János, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Összhaderőnemi Műveleti Tanszékének oktatója. A légihadjárat az előzetesen elgondoltnál hosszabb és kimerítőbb volt, „a tervezettnél sokkal több, 37 000 bevetésre volt szükség, ami jelentősen megnövelte mind az emberi, mind az anyagi erőforrások igénybevételét és felhasználását” – írta 2000-ben a Hadtudomány című folyóiratban Magyar István.
A korabeli releváns források alapján megállapíthatjuk, amit Csengeri János leírt: szárazföldi erők alkalmazását a NATO nem tervezte. Ennek megfelelően maga Orbán miniszterelnökként áprilisban a parlamentben is arról beszélt: „Mint a NATO-csúcson kiadott közleményekből is értesülhettek róla, a NATO tagjai jelenleg oly mértékben nem tartják szükségesnek a szárazföldi bevetést, hogy azt még napirendre sem tűztük a csúcstalálkozó megbeszélésein. A katonai és a politikai vezetés egyértelműen úgy ítéli meg, hogy légicsapásokkal elérhető a kitűzött cél.” A menet közbeni gondolkodás során – látva a légicsapások eredményének elhúzódását – minden bizonnyal kötelezően szóba került a szárazföldi beavatkozás elméleti lehetősége. „A másik lehetőség a légicsapások fokozása és a katonai objektumok után a stratégiai jelentőségű polgári objektumok megsemmisítése. Végül is ezt választották annak ellenére, hogy a modern viszonyok között lezajlott kisebb-nagyobb háborúk egyértelműen bizonyították: egy térséget nem lehet a levegőből birtokolni és ott az akaratunkat rákényszeríteni az ellenségre” – írta Magyar István. Ő egyébként szeptember közepi szárazföldi beavatkozási időpontot említett, de addigra már három hónapja beadta derekát Milošević.
A szárazföldi művelet akkora emberáldozattal járt volna, amelyet egyik kormány se vállalt a partizánhadviselésben profi jugoszláv hadsereggel szemben. Mindemellett nem volt reális az, hogy a légiháborúban a jugoszlávok érdemi ellenállást tudnának kifejteni. Ahogyan Csengeri írja, Miloševićéknek csupán az 1989-ben vásárolt, mintegy 12 darab MiG-29-ese vehette fel némi eséllyel a küzdelmet a lényegesen korszerűbb NATO-repülőgépekkel. Ráadásul a Magyar Honvédség légi- és szárazföldi ereje jelenlegi állapotában nem képes jelentős erővel és technikával részt venni hasonló feladatok megoldásában – vont mérleget a háború utáni évben Magyar István. Arról ne is beszéljünk, hogy a robbanékony etnikai viszonyok közepette lett volna komolyan vehető nyugati politikus, aki hazánktól elvárta volna a beláthatatlan következményekkel járó beavatkozást. (Magyarország korábban is mindössze felvonulási terepként IFOR- és SFOR-bázisokat bocsátott rendelkezésre a balkáni viszonyok rendezéshez.) Már a légierő részvétele sem volt lehetséges, mert – amiként e sorok írója ezt akkor megtudta – a műveletet irányító amerikai parancsnok közölte: ha meglátnak a levegőben MiG-eket, pilótáik lelövik. A NATO-integrált légvédelmébe nem tartozó – annak idegenbarát felismerő rendszerét nélkülöző – magyar MiG-29-esek tehát a kecskeméti betonon pihentek hónapokon keresztül.
Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor 1999. késő tavaszán. A beszélgetés tartalmát – a fentebb felsorolt érvek alapján – akként valószínűsíthetjük, hogy az elnök tájékoztatta Orbánt a helyzetről, akár arról is, hogy a légicsapások a tervezettnél hosszabbak lesznek. Ennek során a magyar miniszterelnök az elméletileg szóba került szárazföldi műveletre mondhatott nemet. Zárásként azért tegyük hozzá mindehhez, hogy hazánk 1999. március 12-én lépett be a NATO-ba, vagyis alig tizenkét napos tagként eleve kizárt, hogy részese lehessen a szövetség hosszadalmas, összehangolt tervezést megkívánó átfogó hadműveletének.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Magyar sorshúzás
Mi Magyar „day after” terve, milyen stratégiát képzel június 9. utánra? Ebbe kell illesztenie önkormányzati stratégiáját. >
Mivel a NATO nem tudta megmenteni Ukrajnát, akkor mire jó az egész szervezet?
Simon Tisdall, a Guardian külpolitikai kommentátora veti fel a kérdést. Hiába a közelgő 75. évforduló, a >
Miként lehetne egyenesbe jönni a Republika Srpskával?
A Bizottság előző elnöke úgy látja, hogy mind a jelentkezők, mind az EU oldaláról elsietett volna >
A 24. órában
A világ sokféle problémás állapotában Magyarország egy különálló, süllyedő sziget, és nem volna jó teljesen elmerülni. >
A Peking és Moszkva közötti hatalmi játszmában az európaiak a „hasznos idióták”
Alexander Görlach a Ide Weltben úgy látja, hogy az európaiak, köztük Orbán, a hasznos idióta szerepét >
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >