Ma Paszkál, Ditmár, Rezeda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Ukrajna – a globális konfliktust sem lehet kizárni
„A nemzetközi porondon nála gyengébb pozíciókat aligha mondhat magáénak európai politikus.” Ara-Kovács Attila (Magyar Narancs):
Angela Merkel német kancellár és François Hollande francia elnök Kijevbe, majd Moszkvába tett látogatásával új szakasz kezdődött az Oroszországgal szembeni nyugati politikában. Az eljövendő események annak megfelelően formálódnak majd, hogy Vlagyimir Putyin milyen választ ad a nagyon egyszerű kérdésre: folytatni akarja-e azt a geopolitikai játszmát, amit a nagyorosz sovinizmus és a – a nyugattal szemben viselt – hidegháború inspirált már eddig is? E kérdés nyilvánvalóan túllép Ukrajnán, még ha az ukrajnai „forró háború” aktuálisan a legfontosabb konfliktusa is e szembenállásnak.
A Merkel-Hollande javaslatról nem sokat tudni, még formálódóban van.
(a) Szinte bizonyos, hogy annak minden mozzanatát egyeztették előzőleg Washingtonnal.
(b) Egyértelmű továbbá, hogy visszaléptek attól a korábbi, múlt májusban hallgatólagosan megfogalmazott nyugati ajánlattól, hogy a Krímért cserében, melynek annektálásába végül is készek belemenni, Moszkva meg kell szüntesse a Donyecki-medence orosz lázadóinak biztatását, a nekik nyújtott katonai segítséget. Merkel legújabban már ismét arról beszél, minden megállapodás előfeltétele, hogy Moszkva elismerje az 1994-es Budapesti Memorandum érvényét és járuljon hozzá Ukrajna teljes területi integritásának helyreállításához.
(c) Cserében ezért az oroszok által lakott területek nagyon széleskörű autonómiát kapnak, s a normális állapotok helyreállításából a nyugat is jelentősen kiveszi majd a részét.
(d) Az egyébként nehezen definiálható, napról-napra változó frontvonalaknál 50-70 kilométeres demilitarizált zónát hoznának létre, nemzetközi ellenőrzés mellett.
(e) Ha Moszkva nem tesz mindennek eleget, újabb szankciók következnek.
Hogy a nyugat mennyire veszi komolyan a mára mintegy öt és félezer áldozattal járt donyecki konfliktus gyors lezárását, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy most először a politikai és gazdasági jellegű szankciók mellett katonai szempontból is komoly elmozdulás történt.
(a) Nyilvánvalóan kormánysugallatra egy vezető elemzőkből, magas rangú tisztekből és volt diplomatákból álló csoport – a Brookings Institute, az Atlantic Council, valamint az úgynevezett Chicago Council on Global Affairs vezető munkatársai – kidolgoztak egy tervezetet, amit a napokban adtak közre. Címe mindent elmond: Ukrajna függetlenségének megőrzése, az orosz agresszió megfékezése: Mi az, amit az Egyesült Államoknak és a NATO-nak tennie kell? A 17 oldalas anyag négy pontban foglalja össze a teendőket:
(1) A Fehér Ház és a Kongresszus haladéktalanul létre kell hozzon egy alapot, mely idén 1 milliárd dollárt szán az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatásra, a következő költségvetési években pedig ugyancsak 1-1 milliárdot bocsát majd Kijev rendelkezésére, kifejezetten védelmi célokra.
(2) Az Egyesült Államoknak meg kell változtatnia eddigi politikáját, és nem csak az élet kioltására alkalmatlan eszközöket kell szállítania Kijevnek, mint eddig tette, hanem komoly védelmi fegyvereket, melyek felérnek az oroszok által a terroristáknak szállítottakkal.
(3) Az Egyesült Államoknak meg kell győznie NATO-szövetségeseit, hogy hasonlóképpen járjanak el.
Amint a tervezet nyilvánosságra került, számos bíráló hang született. A komolyabbak amellett kardoskodtak, hogy a nem-háborús arzenált a nyugat még egyáltalán nem merítette ki, a komolytalanabbak viszont azt állítják: Putyin az agresszív fellépésnek mindig ellenáll, s még inkább felkorbácsolja az orosz nacionalizmust, ha a nyugat katonai eszközökkel lépne közbe.
(b) Bár az európai politikusok azonnal siettek kizárni a katonai megoldást Moszkvával szemben, sőt az amerikai külügyminiszter, John Kerry is – óvatosan bár –, de reményét fejezte ki, hogy erre nem kerül majd sor, a NATO volt (Anders Fogh Rasmussen) és jelenlegi (Jens Stoltenberg) főtitkára azonnal állást foglalt, méghozzá élesen és azonos tartalommal. A szervezet főparancsnoka, Philip Breedlove tábornok pedig, az épp most zajló Müncheni Biztonsági Fórumon jelentette ki: „egyáltalán nem lehet kizárni a katonai megoldást”.
(c) A NATO hirtelen az eddig csak tervezgetett gyorsreagálású erő létrehozása mellett döntött, sőt megtette az első lépéseket, hogy az orosz határ közvetlen közelében olyan felderítő pontokat állítson, amelyek „valós időben” jelzik az orosz hadsereg mozgását.
Minthogy a Moszkvát sújtó komoly gazdasági kihívások nem rettentették el Putyint, sőt egyre kihívóbban viselkedik nem csak Ukrajnában, de a NATO-tag Észtországban is, ahol a nagyszámú orosz ajkú lakosság védelmére hivatkozva egyre gyakrabban gyakorol nyomást, így a nyugati ellenlépéseket nem lehet halogatni, a helyzet gyors és jóindulatú – vagy ésszerűnek mondható – megoldásában nem lehet reménykedni. Ám nem csak a Baltikum van veszélyben, az orosz diplomácia és hírszerzés Európa szerte komoly kapcsolatokat keres azokkal a politikai és gazdasági tényezőkkel, amelyek segítségükre lehetnek, hogy az unió kohézióját, illetve a transzatlanti szövetség erejét aláássák.
E tekintetben érdekes újra megvizsgálni Angela Merkel budapesti útját. Mint korábban megírtuk: biztos információk vannak arról, hogy a kancellár a múlt év folyamán sorozatosan elutasította azokat a magyar megkereséseket, hogy látogasson el az országba. Hogy most ezt az álláspontját felülvizsgálta, több mint érdekesen árnyalja a képet, s Orbán Viktor „magyar ügyét” is más megvilágításba helyezi. Mondhatni úgy is: a moszkvai vizit után többet tudunk – de mindenképpen többet sejthetünk – a budapesti útról is. Orbán szempontjából viszont aligha nevezhető túlzottan előrelátónak, hogy következetesen visszautasította a kancellár azon kérését, hogy vizsgálja felül a magyar-orosz kapcsolatokat. A magyar miniszterelnöknek lehet ugyan kétharmada itthon, ám a nemzetközi porondon nála gyengébb pozíciókat aligha mondhat magáénak európai politikus.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >
Vágyakozás Trump után
A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >