Ma Paszkál, Ditmár, Rezeda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
„A rendőrség eszkalálta az eseményeket” – egy volt rendőrparancsnok a röszkei csatáról
„A testükkel védték a határt, ami valóban hősi tett volt, csak értelmetlen és fölösleges.” Csikász Brigitta (Átlátszó):
Rendőrszakmai hibák sorozatának tartja egy volt rendőrparancsnok, hogy szeptember 16-án, a Horgos-Röszke határátkelőhelyen nem csak menekültek, köztük gyerekek és nők, valamint újságírók szenvedtek sérülést, hanem tucatnyi egyenruhás is. A rendőri intézkedés szakszerűségének kivizsgálása azért is fontos lenne, mert a 2006-os zavargásokban megsérült tüntetők és rendőrök miatt a vádlottak padjára került több egykori rendőri vezető.
Ha a szerb rendőrség megakadályozta volna a magyar egyenruhások elleni támadást, nem került volna sor az erőszakos eseményekre – ezt Szijjártó Péter külügyminiszter fejtette ki egyik nyilatkozatában.
Egy volt rendőri vezető, aki rendészeti területen dolgozott, így a tömegoszlatásban is jártas, mégis rendőrszakmai hibák sorozatának tartja a szeptember 16-án a röszkei határátkelőn történteket, aminek során tizennégy rendőr, és mintegy száz-százötven menekült sérült meg könnyebben vagy súlyosabban.
A kialakult helyzetet a kormány és az ellenzék is értékelte. Míg az egyik oldal a menekültek erőszakos támadásáról, valamint hős, a határt testükkel védő rendőrökről beszélt, addig a másik oldal a rendőri brutalitást, a túlkapásokat és jogtalanságokat hangsúlyozta. Neve elhallgatását kérő forrásunk szerint a kép ennél árnyaltabb.
Az egykori rendőr parancsnok az Átlátszónak azt hangsúlyozta, hogy a rendőrök munkája minden dicséretet és köszönetet megérdemel, de a csapatszolgálati tevékenység bőven hagyott kívánnivalót maga után, és méltán szolgálhat rossz példaként a későbbi kiértékelések során.
“Amikor az embernek azt a feladatot adják, hogy tervezze meg egy létesítmény, jelen esetben a határátkelőhely védelmét, akkor értelemszerűen elsőként az adott területet méri fel; annak kiterjedését, fekvését, nagyságát, fizikai adottságait. Mint a felvételeken látszott, a határátkelő védelme a kapura és annak közvetlen környezetére koncentrált, tehát viszonylag kis keresztmetszetet kellett védeni, ami ideális helyzet volt a rendőröknek. A helyzet sajátosságát az adta, hogy az intézkedő rendőröknek nem lehetett átmenni a határ szerb oldalára.”
Nem delegáltak a szerbekhez rendőri összekötőt
Amikor a védendő kapu túloldalán másik államnak van joghatósága, oda kell küldeni egy rendőrt, hogy segítse a tömeggel és a külföldi hatósággal való kommunikációt.
“Ő az úgynevezett rendbiztos, aki minden rendezvényen megtalálható, tartja a kapcsolatot a szervezőkkel, rendezőkkel, de akár a hangadókkal, informális vezetőkkel is. Nem tagja a rendőri egységnek, nem visel testpáncélt, nincs fegyvere. Vagy civilben van, vagy jelen helyzetben praktikusan lehetett volna szolgálati egyenruhában, ami nem a bevetési öltözéket jelenti, hanem a kék inget nyakkendővel, szövetnadrággal és tányérsapkával.”
Tekintettel arra, hogy a tüntetők szerb területen tartózkodtak, a helyzetre való felkészüléskor akár a belgrádi magyar nagykövetségre, akár a szerb rendőrséghez delegálni lehetett volna rendőri összekötőt, aki innentől kezdve jogszerűen tartózkodott volna a szerb területen és tartotta volna a kapcsolatot mind a magyar, mind a szerb rendőrökkel, illetve tolmáccsal vagy angolul beszélhetett volna a menekültekkel.
A volt parancsnok szerint a helyzet kezelését segíthették volna azok a nemzetközi kapcsolattartásban és tömegkezelésben is tapasztalt rendőrök, akik megjárták Koszovót vagy Boszniát.
“Onnantól kezdve, hogy a tömeggel nem volt kommunikáció, a rendőrség eszkalálta az eseményeket. A zavargás soha sem egyik pillanatról a másikra alakul ki, az előjelek mindig jól láthatók. Már akkor közbe lehetett volna avatkozni, amikor erősödött a skandálás, a menekültek elkezdtek sérülést nem okozó tárgyakat – cigarettásdoboz, üres flakon – dobálni, illetve nem nagy erővel, de nekiálltak a kerítést megrángatni. Azonnal kommunikálni kellett volna a szerb rendőrség és a tömeg felé is, hogy „Látjuk mit tesztek, tudjuk, mire készültök, nem fogjuk hagyni!” Ha ez nem történik meg, akkor a rendőri tétlenség, a passzivitás felbátorítja a hangadókat, mint ahogy itt is történt.”
Mobilkordonok helyett a rendőrök testével védték a határt
A szakember szerint nagy hiba volt órákig egy helyben állítani a pajzsos rendőröket, kitéve őket a tömeg kényének, kedvének.
“Ahogy Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója és Kovács Zoltán kormányszóvivő is mondták, a rendőrök a testükkel védték a határt, ami valóban hősi tett volt, csak értelmetlen és fölösleges. A Készenléti Rendőrség (KR) 2007 óta rendelkezik olyan, teherautóra szerelhető mobil kordonokkal, amelyeket pont ilyen célra fejlesztett ki a francia rendőrség, és amit tervrajzok formájában hoztak haza egy pendrive-on a 2006-os zavargások után.”
A volt rendőrtiszt úgy gondolja, hogy teljesen feleslegesen állt a határátkelőhelyen több száz rendőr a testével eltorlaszolva az utat, amikor erre két teherautó és egy vízágyú is képes lett volna. A sisak-azonosítók szerint egyébként meglátása szerint egy-egy szabolcsi és zalai század vett részt az intézkedésben a KR mellett.
“A szűk határszakaszon felsorakozott egy csomó rohamrendőr különböző rendőri szervektől, nyolc sorban állnak, egymást akadályozva, a közlekedés lehetetlen” – értékelte a közvetítések során látottakat.
“A helyzet úgy nézett ki, hogy dobálták az egyenruhásokat a tüntetők egy másik ország területéről, ahova átmenniük nem lehetett, kapcsolattartó nem volt, hiszen Szijjártónak kellett telefonálnia a szerb külügyminiszterhez, aki szól a szerb belügyérnek. Aki szinte biztos, hogy nem a határra telefonál direktbe, hanem még öt emberen átmegy az információ, amivel csak telik az idő. Eközben a magyar rendőrök bőszen vízágyúznak és könnygáz-gránátokat lőnek. Ezt területfoglalásnak kellett volna követnie, de nem lehetett, mivel nem léphetik át a határt, így értelmetlen volt az egész. Ráadásul szembe fúj a szél, ami miatt a gázspray permete is visszafelé jött.”
Elszabadult hajóágyúként viselkedett a terrorelhárítás
Ekkor érkezett meg a helyszínre a Terrorelhárítási Központ (TEK) azonosítószám nélküli, csuklyás, roham-felszámoló kommandósokból álló csapata, ami a volt hivatásos szerint ismét felborította a helyzetet. A rendőri műveletek során ugyanis a Készenléti Rendőrség a főnök, minden rendőri állomány az alárendeltségébe tartozik. Kivéve a TEK-et, amiről általánosságban tudni kell, hogy nem hajtja végre senki más utasításait, és nem irányítja a többi rendőri egységet; a terrorelhárítás saját erőforrásaival gazdálkodva, önállóan jár el.
A volt rendőri vezető szerint gondot jelentett az is, hogy a TEK állománya nem rendelkezik csapatszolgálati gyakorlattal, amire Horgoson szükség lett volna.
“Nem tudom, hogy van-e nekik ezen a területen jártas parancsnoki állományuk, de a terrorelhárítás ilyen feladatot nem lát el. És úgy gondolom, hogy emiatt nem is tudnak a csapatszolgálati teendőkkel mit kezdeni. A KR-nek meg utasítást nem adhatnak.”
Ez okozta azt, hogy a TEK-esek előrerohanva „intézkedésbe” kezdtek, aminek során szerinte jól látszott a nehézfiúk elfogásához szokott tempó és végrehajtási lendület.
“A többi rendőr pedig jobb híján könnygázt fújkált, vízágyúzott és a testével védte a határt, a francia kordonok pedig a raktárban pihentek.”
Nem viseltek azonosítószámot a terrorelhárítók
A TEK-et megkerestük, azt tudakolva hogy ki irányította a csapatukat, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Így arra sem reagáltak, hogy kommandósaik miért nem viseltek azonosítót. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy kinek a felkérésére mentek a helyszínre, és arra is, hogy kiértékelik-e a határon történt fellépésüket.
Ugyanezt megkérdeztük Papp Károly országos főkapitánytól is, aki az Átlátszónak azt mondta, forduljunk a sajtóosztályhoz. Megtettük, de a kért időpontig nem adtak válaszokat.
Az országos rendőrfőkapitány meglátásait azért is lenne jó ismerni, hiszen Papp Károly volt az – akkor még Fejér megyei főkapitányként –, aki a 2006 őszén történt zavargások kivizsgálására létrehozott bizottságot vezette. Az elkészült jelentés mai napig elérhető az interneten.
Egyebek mellett az szerepel a dokumentumban, hogy nem készültek rendőri jelentések a csapatszolgálati feladatok ellátása során használt kényszerítőeszközök – gumilövedék, könnygázgránát, kardlap, gumibot, gázspray, bilincs – alkalmazásáról.
Továbbá, hogy „a tömegoszlatások során a felszólítások több alkalommal nem szabályosan lettek kiadva”, illetve, hogy „a tömegoszlatás megkezdése több alkalommal nem felelt meg a jogszabályokban, belső normákban előírtaknak és a bevetési ruházatban a rendőri művelet során szolgálatot teljesítő állomány, a korábban kialakult helytelen szokások alapján nem viselte a szolgálati azonosító jelvényét”.
“A történtek, a rendőri intézkedések kivizsgálása azért lenne fontos, mert a 2006-os zavargásokban megsérült tüntetők és rendőrök miatt ül a vádlottak padján több tábornok, köztük Gergényi Péter egykori budapesti és Bene László volt országos főkapitány.”
Az ügyészség nem tud terroristákról
Szijjártó Péter külügyminiszter olyat is nyilatkozott, hogy a határátkelőnél történt attak során 29 menekültet fogtak el, akik közül egy személyt terroristaként azonosítottak. A menekültügyben legérintettebb két déli megye főügyészségeinél érdeklődtünk arról, hogy emiatt indult-e eljárás, illetve, hogy más terrorgyanús ügyekről van-e tudomásuk.
Válaszaikban azt közölték, hogy sem a Csongrád Megyei Főügyészég, sem a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség illetékességi területén nem indult ügyészségi nyomozás terrorcselekmény vagy annak előkészítése gyanúja miatt. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség részéről szintén azt a választ adták, hogy az illetékességi területükön elkövetett terrorcselekmény bűntette vagy annak előkészülete miatt nem érkezett feljelentés.
A terrorista vagy terroristák azonosítására vonatkozó kérdésünkre a nyomozó iroda felettes szervétől, az Országos Rendőr-főkapitányságtól sem kaptunk tájékoztatást.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >
Vágyakozás Trump után
A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >