Ma Paszkál, Ditmár, Rezeda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Te is az orosz ügynökök ügynöke vagy?
Interjú Hammer Ferenc médiakutatóval, az ELTE oktatójával
„Ezek azok a sztorik, amelyek három feles pálinka után, a tábortűznél jöttek elő, most meg már felbukkannak délelőtt fél 11-kor is az interneten.” Parászka Boróka (Erdélyi Riport):
Mindennapos élmény, hogy emberek tömegei osztanak meg olyan információkat, amelyeknek a hitelessége megkérdőjelezhető. Felkészült, magasan képzett emberek, egyetemi tanárok például , fenntartások nélkül hivatkoznak propaganda anyagokra, népszerűsítik ezeket. Mi történik? Nem ismerik fel, hogy mihez járulnak hozzá? Vagy felismerik és támogatják? Van-e arról konszenzus ma, hogy mi a propaganda?
Vannak olyan emberek, akik relatíve későn kezdtek el internetet használni. Nem a kétezres évek elején, amikor az internetezés elterjedt, hanem öt-tíz évvel később. Az ő esetükben megismétlődik az „internettörténet”. Attól függetlenül, hogy valaki a gazdag internet korában kapcsolódik-e be, végig kell mennie ugyanazokon a fázisokon, amelyeken mások már az ezredforduló idején átestek. Viszonylag épelméjű emberek ma is vadul osztanak meg olyan tartalmakat, hogy „félig kislánynak öltöztetett kisfiút találtak a bevásárló központban”. Ilyenkor nagyon erős a késztetés, hogy rákérdezzünk: nem látod, mit osztasz meg? Nem látod, hogy ez kamu? Úgy tűnik, hogy nem látják, az etnogenezis és a filogenezis megismétlődik egymásban. Az interneten való tájékozottsághoz szükséges dörzsöltség nem teljesen oktatásfüggő. Ahhoz idő kell. El tudom képzelni azt, hogy valaki elismert akadémikusként az interneten nem ismeri ki magát. Azt gondolja, hogy ami magyarul van leírva, szakmainak látszó formátumban, az már igaz.
Ez az Internet szociológiai része. De fogalmazzunk meg egy összeesküvés-elméletet az összeesküvés-elméletekről. Tegyük fel, hogy a propagandaanyagok gyártása mára vált nagyiparivá. Változtak a módszerek, az eszközök, változott a tömegkommunikáció jelentősége. Ilyen körülmények között ma nehezebb felismerni és kezelni a megtévesztést?
Most voltam egy konferencián Prágában, ami az orosz propagandáról szólt. A helyi Szabad Európa Rádió munkatársaival rendeztek egy kerekasztal-beszélgetést. Ott feltettem a kelet-európai keménykötésű szólásszabadság bajnokoknak a kérdést, elcserélnék-e a brezsnyevi propagandát a maira? Mindannyian felröhögtek: bármikor odaadnák a mostanit azért, mert az annyival egyszerűbb volt. Ez a média nem úgy működik, hogy nyakkendős, unalmas apparatcsikok Moszkvából eszeveszettnek tűnő híreket olvasnak be. Ma a helyszínen felvásárolják a legjobb újságírókat, a legjobb minőségű újságírói anyagokat készíttetik velük, tényfeltárást arról, hogy mi a helyzet a tömegközlekedéssel, a közművekkel stb. Öt-hat ilyen anyag közé meg beszúrnak valami szaftosat mondjuk Szíriáról. Ilyenkor a szakmabelieknek is fel kell kötni a gatyát ahhoz, hogy egyértelmű legyen, mi a kamu és mi a hiteles információ.
Az általam kérdezett tényfeltáró újságírók azt mondták: felesleges adatokat várni erről a propaganda gépezetről, mert ilyeneket természeténél fogva nehéz szerezni. Ha mégis nyilvánosságra kerülne hiteles adat a manipulációs hálózatokról, intézményekről, az is felesleges volna, mert a célközönséget nem győzné meg. Ha ez így van, mi a teendő?
Én nem vagyok gyakorló újságíró, így nem tudok ennyire cinikus lenni. Ragaszkodnék ahhoz, hogy próbáljunk meg tényeket szerezni, azokat több forrásból ellenőrizni, és ha ez megtörténik, olyan nagyon-nagyot nem lehet tévedni. A kiábrándulást abból a szempontból teljesen megértem, hogy – idézem Bajomi Lázár Péter médiakutatót – a „vélemények, és nem a tények a makacs dolgok”. Az látszik a propagandaoldalak népszerűségéből, hogy az emberek megosztják ezeket, mert szeretnék, hogy igazak lennének. Szeretnének hinni azokban az uszító dolgokban, amelyeket ilyen oldalakon olvasnak, és nem is nagyon foglalkoztatja őket, hogy a tartalom igaz, vagy sem.
Miért orosz a propaganda?
Ez a fajta taktika a közép kiiktatására törekszik, az a cél, hogy csak a szélsőségek maradjanak fönn. Mert ebben a kívánt állapotban bármit, bárhogyan meg lehet indokolni. Nyugodtan be lehet jelenteni, hogy bálnák röpültek el Moszkva felett, ha mégsem repülnek át azok a bálnák, akkor utólag hozzá lehet tenni: “a híresztelésekkel ellentétben mégsem volt bálnarajzás, dinoszaurusz röptetés viszont lesz”. A közbeszéd és a tények viszonya puhul fel. Valamikor Torgyán József csinálta ezt nagyon jól: volt a fejében egy elképesztő beszélőgép. Mindig, mindenre volt egy válasza, szünet nélkül.
(...) Az az agresszió, amit a neten, a kommentekben, a facebook falakon látunk felületfüggő, vagy internettől független antropológiai tény, csak most válik láthatóvá?
Mindkét dologról szó van. A társadalomban mindig is ott volt ez az agresszió, csak a közbeszéd természete, a korábban működő média nem engedte, hogy ez elszabaduljon. Ezek azok a sztorik, amelyek három feles pálinka után, a tábortűznél jöttek elő, most meg már felbukkannak délelőtt fél 11-kor is az interneten. Figyelembe kell venni azt is, hogy a különböző kultúrákban az erőszakhoz való vonzalom más és más. Az elfogadott erőszak mértéke változik. Módosult az, hogy miként viszonyulunk a gyerekveréshez, a nőveréshez. Moszkva egyik messzi külvárosában láttam például tavaly, hogy ott nagyon sok a betört orrú ember. Minden második férfi így, lapos orral járt, először azt gondoltam, hogy működik ott egy ökölvívó-egylet. De nem, ott a civilek bokszolják egymást. Nekem, mint messziről jött idegennek ez feltűnik, mert a mi kultúránkban is sokat verekednek az emberek, de nem ennyit, vagy nem így.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >
Vágyakozás Trump után
A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >