2024. március 29. péntek
Ma Auguszta, Bertold névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Hergelik az embereket a Balkánon, ebből még nagy baj lehet

Egyre több európai politikus és elemző tart attól, hogy előbb-utóbb az egyik országban erőszakba torkollik a feszültség. Magyari Péter (444.hu):

Van ez a vicc, ami az albán, macedón, bosnyák és szerb EU-csatlakozás esélyéről szól:

Mit mond az optimista és a pesszimista arról, hogy mikor csatlakozhatnak az EU-hoz a balkáni országok? Az optimista szerint az albán elnökség idején lesz tag Törökország, a pesszimista viszont úgy véli, hogy a török elnökség alatt léphet csak be Albánia. (A viccet Ivan Krasztev bolgár politológus idézte a múlt héten a Financial Timesban.)

A mostani hangulat alapján sohanapján kiskedden, borjúnyúzó pénteken lesznek a balkáni országok az EU teljes jogú tagjai. Ez nem meglepő, hiszen a szegény és etnikai feszültségektől terhelt új tagokkal senki sem akar foglalkozni, amikor a bent lévők az egymással vívott vitáikat sem képesek megoldani, éppen kilép Nagy-Britannia, a többiek pedig azon gondolkodnak, hogy hivatalosan is kettészakadjanak-e.

(...) Az európaiak az oroszokat hibáztatják

Például a szerb médiában nagyon erős pozíciókat tartó orosz sajtó az utóbbi hónapokban sikeresen terjesztette el, hogy az amerikaiak és az EU nyugati nagyhatalmai pogromokat szerveznek Koszovóban a szerbek ellen, hogy meg akarják ölni Milorad Dodik boszniai szerb vezetőt, és hogy Albániának odaígérték Macedónia felét. Az orosz propaganda olyan erős lett a térségben, hogy Theresa May brit miniszterelnök felszólította az EU-t, hogy tegyen valamit ellensúlyozására, és jó példával elől járva a britek bejelentették, hogy 2018-tól újraindítják a BBC szerb nyelvű adását. (A rádiót hét éve zárták be.)

Tavaly ősz óta szinte minden héten megjelenik a nyugati sajtóban egy hosszabb elemzés arról, hogy a Balkánon egyre feszültebb a helyzet, hogy az oroszok hogyan provokálják a háborút, hogy innen jöhet megint egy olyan konfliktus, ami menekültjeivel tovább gyengítheti a nyugati szövetségeseket.

(...) Mindenütt gerjednek az indulatok

Ha csak az elmúlt fél év leglátványosabb eseményeit vesszük sorra, máris kiderül, hogy mitől ennyire idegesek az európai vezetők.

Tavaly október végén parlamenti választást tartottak a NATO-tagságra készülő Montenegróban. A kis ország katonai szempontból jelentéktelen: összesen 2000 katonája van, mind a négy, bevetésre alkalmatlan harci repülőgépe eladósorba került és ugyan van két hadihajója, ám azok emberemlékezet óta nem futottak ki a nyílt tengerre. Montenegró azért érdekes, mert csatlakozásával az Adriai-tenger partján minden ország a NATO tagja lesz (Horvátország, Albánia és Görögország már azok), illetve a kis volt jugoszláv tagköztársaságban az oroszok is rendkívül aktívak: számos fontos céget és tengerparti ingatlant vásároltak fel az elmúlt két évtizedben a Kremlhez kötődő üzletemberek.

(...) Novemberben az orosz, a belarusz és a szerb hadsereg közös hadgyakorlatot tartott Szerbiában, "Szláv Testvériség" címmel, miközben a szomszédos Montenegróban a NATO csapatai gyakorlatoztak (ők hivatalosan egy földrengés utáni mentést szimuláltak, míg a szerbiai gyakorlat főleg ejtőernyősök támadását imitálta).

Szerbia fegyvereket is kap Oroszországtól, idén tavasszal érkezik ajándékba többek között 30 darab T-72-es tank, ugyanennyi egyéb páncélozott jármű és 6 darab Mig-29-es repülőgép is. Utóbbiakkal a szerb légierő nyomasztó fölénybe került az egész Balkánon, mert ugyan a horvátoknak van 12 darab Mig-21-esük, de ezek egy része olyan rossz állapotban van, hogy nem tud repülni. A többi ország pedig még ennyit sem tud felmutatni.

Oroszország pénzzel és tanácsokkal támogatja Milorad Dodik boszniai szerb kormányát is, ami a daytoni békét és a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság határozatát sértő népszavazással keltette a hangulatot januárban, erről itt írtunk. Dodik és családja ellen az USA szankciókat léptetett érvénybe, mire a szerb vezető közölte, hogy a szarajevói amerikai nagykövet "bizonyítottan ellenség", és kitiltotta az ország szerb feléből. Az általa vezetett szerb köztársaság az orosz kormánytól 125 millió dollár támogatást kapott. 

Közben romlik a koszovói hangulat is, ahol az ország északi csücskében élő szerb kisebbség helyzete miatt feszülnek egymásnak a szerbek és az albánok. Kölcsönös fenyegetésekkel, provokációkkal és a tárgyalások befagyasztásával nehezítik a helyzetet, az utóbbi hónapokban mindkét oldalon.

Macedóniában a decemberi választások óta folyamatos a balhé. A legtöbb szavazatot ugyan az oroszbarát jobboldal kapta, de így is csak 51 mandátumot szereztek a 120 fős parlamentben. Idén a második helyezett, Nyugat-barát szociáldemokraták megegyeztek az albán kisebbség pártjaival, és így ők képesek lennének kormányt alakítani, ám a jobboldalhoz tartozó elnök nem hajlandó kormányalakítási megbízást adni a szocdem miniszterelnök-jelöltnek.

Gjorge Ivanov elnök szerint ugyanis Macedónia szuverenitását és területi épségét veszélyeztetné, ha az új kormány hivatalos nyelvnek ismerné el az albánt, márpedig a koalícióra készülő albán pártok ezt akarják (a 2,1 milliós macedónia lakóinak legalább negyede albán nemzetiségű). Az EU bővítési biztosa a hét elején Szkopjében igyekezett békíteni a feleket, de Ivanov elnök nem találkozott Johannes Hahn biztossal, mert inkább Budapestre utazott, hogy Orbán Viktorral tárgyaljon, többek között a menekültek elleni védekezésről. Szkopjéban február óta minden héten tízezrek tüntetnek az albán pártok hatalomra jutása ellen.

Egyre több európai politikus és elemző tart attól, hogy előbb-utóbb az egyik országban erőszakba torkollik a feszültség.

2017. március 24.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Itt az idő, hogy Kiev elestéről beszéljünk

A Times kommentárja úgy ítéli meg, hogy Ukrajnában a nyáron nagyon is bekövetkezhet az a horror >

Tovább

„Maffia uralja Magyarországot”

Egy bennfentes pellengérre állítja az Orbán-rendszert, azt mondja, hogy az országot maffia irányítja. Magyar Péter a >

Tovább

Oroszország fokozza az előkészületeket, mert nagy offenzívára készül

Ukrajnának készülnie kell. Jön a tavasz és ez jó abból a szempontból, hogy nem járnak olyan >

Tovább

Végül a lábunkra esik

Katarina Barley, az Európai parlament német szociáldemokrata alelnöke és egy osztrák Balkán-szakértő a Frankfurter Rundschauban úgy >

Tovább

Ibiza Magyarországon: A titkos felvétel bajba hozza Orbán rendszerét

A Der Standardkommentárja úgy ítéli meg, hogy ami jelenleg Magyarországon a titkos felvétel ügyében zajlik, az >

Tovább

„Bolsonaro magyar éjszakái”

A Frankfurter Allgemeine Zeitung ezt az ironikusan a  címet adta a brazil elnök háromnapos titkos kiruccanásáról szóló >

Tovább

Orbánnak új ellensége van, aki egy felvételt lobogtat a felső szintű korrupcióról

Magyar Péter igazi tüske a kormány körme alatt, miközben volt felesége kiszállt a közéletből. A szenzációs >

Tovább

A képmutatók és Ukrajna

Paul Lendvai ellentétbe állítja, hogy a múlt héten pont akkor gyűltek össze az uniós államok vezetői >

Tovább

A megújult Iszlám Állam emberei őrjöngtek Moszkvában…

… de Putyin Ukrajnára fogja a tömeggyilkosságot, hogy elterelje a figyelmet saját biztonságpolitikájának fiaskójáról. Ugyanakkor arra >

Tovább

Az orosz elnök Ukrajnán akarja leverni a moszkvai támadást

Hiába jelentette be az Iszlám Állam, hogy emberei öltek meg több mint száz fiatalt abban az >

Tovább

Putyin háborút akar a Balkánon

Erre figyelmeztet a washingtoni Demokráciavédelmi Alapítvány két munkatársa a Wall Street Journalban. Ivana Stradner és Mark >

Tovább

Európa a Balkánon is Putyinnal küzd

Fel kell vennie Boszniát, de ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a köztársaság hajtson végre reformokat, különben a >

Tovább