2024. május 3. péntek
Ma Tímea, Irma, Jakab, Fülöp névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Pénzosztás, Achilles és a miniszter asszony fehérneműje

J. Garai Béla
J. Garai Béla

A fehérnemű, mint argumentum a kormányon belüli aknamunka bizonyítására, valószínűleg most először bukkant fel egy pártközleményben. Vulinék legközelebb talán még arról is tájékoztatják a nyilvánosságot, hogy milyen színű az akadékoskodó tárcavezető alsóneműje… J. Garai Béla (Vajdaság Ma):

FIZETÉSEMELÉS. Végre örülhet a jónép és hálálkodhat a kormánynak: a hónapok óta tartó hitegetés után januártól valószínűleg tényleg emelkednek a fizetések a közszférában, csakúgy, mint a nyugdíjak. A hír hivatalos megerősítése és az emelés mértékének ismertetése a napokban esedékes, amikor várhatóan azt is bejelentik, hogy mikor tartják a belgrádi helyi választásokat. A két dolog – mármint a fizetésemelés és a választások – esetleges időbeli egybeesése magától értetődően csupán a „véletlen” műve.

E véletlen magyarázata az lehet, hogy Belgrád birtoklása kulcsfontosságú nemcsak politikai, hanem gazdasági szempontból is, hiszen hatalmas a költségvetése, és ami szintén nem mellékes: a főváros polgármestere a ranglétra szerint a negyedik legfontosabb közjogi méltóság az országban. Logikus tehát, hogy a haladóknak mindent meg kell tenniük, hogy kedvezzenek a választóknak, és megtartsák ezt a pozíciót. Nagy kihívás tehát az erőpróba az ellenzék és a SNS számára egyaránt: utóbbiak győzelmükkel megszilárdíthatják hatalmukat - mivelhogy éppen Belgrádban nem állnak túl jól -, és egyszersmind megerősítenék pozíciójukat a következő országos választások előtt. Ha viszont az ellenzéknek sikerülne felülkerekednie, ez számos elemző szerint a vég kezdetét jelenthetné a SNS számára.

Hogy a beígért pénzosztás mennyivel gyarapítja majd a haladókra leadott voksok számát a fővárosban, az nagy kérdés, mivelhogy viszonylag szerény összegről van szó: a sajtóban kiszivárgott hírek szerint a közszférában 5-10 százalékos emelés várható (a legnagyobb arányban az erőszervezetek tagjait jutalmazzák, a hadsereg és a rendőrség állományát), míg a nyugdíjasok legfeljebb 2,5 – 5 százalékos gyarapodásra számíthatnak. Nagyjából ekkora emelést tesz lehetővé a GDP-növekedés, ezen felül már veszélyes lenne az osztogatás.

Így azonban félő, hogy az intézkedést nem feltétlenül kíséri majd lelkesedés a szerencsés érintettek körében, hiszen az emelés jócskán elmarad a szakszerzeti követelések mögött, nem beszélve a versenyszférában alkalmazott dolgozókról, akik mintha nem is léteznének a kormány számára. A nyugdíjasok sem fognak tapsikolni boldogságukban, amiért átlagban nagyjából ezer dinárral emelkedik a járandóságuk, amikor az általános drágaság sokkal többet faragott le pénzecskéjükből az elmúlt években. Az átlagnál nagyobb nyugdíjjal rendelkezők pedig továbbra is háboroghatnak, amiért most sincs szó a három éve megtizedelt járandóságuk visszaállításáról és a levonás megtérítéséről, ehelyett néhány százalékos „emeléssel” próbálják kiszúrni a szemüket.

Mindez nehezen egyeztethető össze azzal az ígérettel, amivel Vučić elnök áltatta a polgárokat, nevezetesen, hogy jövőre „minden eddiginél nagyobb arányú” emelésre számíthatnak. Ezzel legfeljebb az elefántcsontparti szintet haladjuk meg, míg a nyugat-balkáni térségben továbbra is sereghajtók maradunk.

ACHILLES. Ám a belgrádi választások esetleges kedvezőtlen kimenetelétől függetlenül is érheti csapás a haladókat: megtörténhet ugyanis, hogy kedvenc vezérük önként távozik tisztségéből. A feltevést nem én találtam ki, abból a legutóbbi tévészereplése során elhangzott nyilatkozatából következtethetünk erre, amelyben így ecsetelte politikai pályafutásának befejezését: olyan vezetőként fognak rá emlékezni, aki önként mondott le hatalmáról, mert senki sem tudta legyőzni a választásokon. Ezért kénytelen lesz győztesként visszavonulni. Magyarán: önként vállalja a vesztes szerepét, mint aki nem talált legyőzőre…

Arról nem beszélt, hogy ez a nemzet számára tragikus fejlemény mikor fog bekövetkezni, de feltehetően így is mély aggodalmat keltett hívei körében. Akik ismételten meggyőződhettek arról, hogy milyen rendkívüli vezetőjük van! Legyőzhetetlen, mint a mitológiai görög hős, Achilles. Némi narciszoid beütéssel.

Volt Vučićnak még egy figyelemkeltő kijelentése a napokban: az ország egyik legtöbbet támadott tájkunja, Miroslav Mišković ügyében hozott felmentő ítéletet kommentálva így fakadt ki a Večernje Novosti tudósítójának: „Itt vannak nektek a tájkunok, vezessék ők az országot, és lopják el mindazt, amit megteremtettünk!”. (...)

BÉKEMISSZIÓ. Közben Aleksandar Vulin országszerte ismertté vált tantija még a kormányban is viszályt okozott. Igen, a segítőkész kanadai nagynéniről van szó, akivel már a múlt héten is foglalkoztunk, ám azóta sem került le a napirendről. Sőt, még a bejelentett fizetésemelésnél is többet emlegetik. A közvélemény valahogy kétkedve fogadja a védelmi miniszternek azt az állítását, hogy felesége nagynénje csak úgy, rokoni szeretetből kétszázötezer eurót kölcsönzött nekik lakásvásárlás céljára. S hogy ezt a pénzt a szerencsés vejkó kilencezres részletekben hozta be az országba, hogy ne legyen feltűnő a vámosoknak. Nem elég, hogy szőrszálhasogató firkászok megkérdőjelezik a történetet, és pénzmosás bűntettét emlegetve keltik rossz hírét a minden gyanú felett álló miniszternek, hanem még kormánybeli kollegái is fenntartással viseltetnek iránta. Mindenekelőtt a minden lében kanál Zorana Mihajlović építésügyi tárcavezetőre vonatkozik ez, aki nem átallotta védelmébe venni a lakásügyet kipiszkáló újságírókat Vulin pártjának, a Szocialista Mozgalomnak (PS) leckéztetésével szemben. Mi több, kijelentette: támogatja a javaslatot, hogy ismételten vizsgálják ki a kanadai tanti kölcsönének az ügyét.

Meg is kapta a magáét Vulin pártjától! Kemény közleményben ítélték el kijelentését, ami mögött állítólag az a szándék húzódik meg, hogy elterelje a figyelmet saját vagyonosodásáról. Majd arra is kitértek részletesen, miért teszi mindezt: azért, hogy gazsuláljon a médiának és a gyanús külföldieknek, és hogy „senki se firtassa, hogyan tett szert lakásaira…, drága fehérneműre, miből telik neki luxusnyaralásra Szardínia szigetén”. Konklúzióként pedig követelik, hogy Zoranát haladéktalanul távolítsák el a kormányból, mert csak bajkeveréssel foglalkozik.

A fehérnemű, mint argumentum a kormányon belüli aknamunka bizonyítására, valószínűleg most először bukkant fel egy pártközleményben. Vulinék legközelebb talán még arról is tájékoztatják a nyilvánosságot, hogy milyen színű az akadékoskodó tárcavezető alsóneműje… Mindezzel nyilván azt akarják sugallni a közvéleménynek, hogy lám, kik támadják védelmi miniszterünket! Olyan személyek, akik még az ilyen intim ruhadarabok birtoklását sem tudják igazolni. És ezek után van képük szóvá tenni a derék védelmi miniszter lakásvásárlását, és megkérdőjelezni a kanadai tantitól kapott kölcsön hitelességét.

Mindezek után Aleksandar Vulin még az eddigieknél is nagyobb buzgalommal igyekszik bizonyítani nemzete iránti hűségét. Az elmúlt hétvégén például a szerb ortodox egyház új dalmáciai püspökének Šibenikben megtartott beiktatásán arról szónokolt, hogy Szerbia továbbra is gondot fog viselni a nemzettársakról, éljenek bárhol is. Nem lenne ezzel a kijelentéssel semmi baj, ha nem éppen egy olyan politikus szájából hangzott volna el, aki maga is részese volt – Miloševićné pártjának, a JUL-nak egyik főkolomposaként – annak a hatalomnak, amely a horvátországi szerbekről való gondoskodás címén kirobbantotta a háborút. Hogy az ilyen kijelentések nem járulnak hozzá a balkáni megbékéléshez, azt talán nem kell bizonygatni. Emellett szól az is, hogy Zágrábban durva provokációnak minősítették a belgrádi vendég beszédét.

Hogy hogy kerül egyáltalán Aleksandar Vulin, egy szekuláris állam védelmi minisztere a dalmáciai ortodox püspök beiktatási ünnepségére? Ez legalább akkora talány, mint az, hogy miként hozta be az országba a kanadai tantitól kapott kétszázezer eurót úgy, hogy se vámosok, se az adóhivatal, se a pártbizottság nem vette észre.

 

2017. október 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Süllyedő „zászlóshajó”

Az MNT – az eredeti elképzelésekkel ellentétben – a magyarországi adófizetők pénzéből költekező, káderkinevező, elbürokratizálódott, közigazgatási >

Tovább

A néhai

Elsétáltam az egyik standtól a másikig, és egy rövid időben a néhai Jugoszláviában éreztem magam. A >

Tovább

Üzenet Szerbiából

Teofil Pančić írja a mai Danasban, hogy Orwell regénye, az 1984 ma Szerbiában nem utópikus regénynek >

Tovább

Két horvát Trump

Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >

Tovább

Legitim parlamenti képviselet nélkül

Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >

Tovább

Együtt

Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >

Tovább

(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”

Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >

Tovább

Fake news és post-truth!

Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >

Tovább

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább