Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
MagyarZó Pistike messéi
J. Garai Béla
Nemcsak a politikusok változnak, Tegyula – veté közbe amama. – Ha felidézem, hogy miket sugdostál a fülembe huszonvalahány évvel ezelőtt, akkor bizony te is jócskán megváltoztál. Belőled is egészen más ember lett. J. Garai Béla (Magyar Szó):
Amama már elhatározta: idén Dalmáciában fogunk nyaralni. Mert nincs még egy olyan gyönyörű tengerpart, mint az adriai, a görögök elbújhatnak mellette! Azok a csodálatos szigetek, azok a finom halak, a zenélő kabócák…
– Végig hajtasz, Tegyula, a Testvériség-Egység autóúton Zágrábig, és ott lefordulunk Szplit felé. Ugyanúgy, mint harminc évvel ezelőtt. Remélem, megvan még az a kis nyaraló a Pelješac-félszigeten, ahol egyszer megszálltunk. Máig emlékszem a romantikus esti sétákra, miközben a hullámok nyaldosták a parti fövenyt…
– Kezdjük ott, Tematild, hogy azt az autóutat már nem találod egyetlen térképen sem, mert eltüntette a háború vihara – világosítá fel őt atata. – Másodszor: Vucsics zágrábi látogatása még nem jogosít fel minket arra a reményre, hogy most egy csapásra megszűnik a kölcsönös marakodás, kibékülnek eme egykori testvérnemzetek, és a dalmátok tárt karokkal várják az itteni turistákat. Ahhoz még sok víznek kell lefolynia a Száván. Egyelőre annak kell örülnünk, hogy a szerb elnököt vendégül látta a horvát elnök, a mindig rendkívül elegáns és a férfiszemnek oly kellemes látványt nyújtó Kolinda asszony, és szép civilizáltan elbeszélgettek egymással.
– Bezzeg a Kolindára van szemed, Tegyula – reagála sértődötten amama. – Az én új frizurámat pedig, amit Valentin-napra csináltattam drága pénzért, észre se vetted.
– Csak nem akarod azt mondani, Tematild, hogy a te frizurád fontosabb, mint a szerb–horvát csúcstalálkozó?! – utasítá vissza amama apolitikus megjegyzését a fater.
– Hallom, hogy nagy volt az egyetértés a találkozón – jelentkeze a kukacos Zacsek, aki mindenben talál kivetnivalót.
– Az azért túlzás, Zacsek. Melyik csatornán hallotta ezt?
A belgrádin. Idézték Vucsics szavait, hogy „egyetértettünk abban, hogy semmiben sem tudunk egyetérteni a múlt tekintetében”.
– Jó, de azért a jövő az más. Arról nincs mit veszekedniük. Emellett azt se felejtsük el, hogy született néhány megállapodás is. Javasolták a gazdasági együttműködés bővítését, a kölcsönös beruházásokat.
– Kétlem, hogy lesz abból is valami, Gyula zomzéd – legyinte a pesszimista Zacsek. – Különösen abból a megállapodásból, hogy a kormánytagok három hónapig nem fognak civakodni a másik féllel. El tudja maga képzelni, hogy a Vulint, aki azt jósolta, hogy az usztasák meg fogják támadni Vucsicsot Zágrábban, megszállja a szentlélek, és mostantól dicsérni fogja a horvátokat? Vagy hogy a Dacsics Ivica elismeri, hogy nemcsak az usztasák gyilkolásztak a világháború alatt, hanem a csetnikek is?
– Hát tényleg nehezen tudom elképzelni, Zacsek, de azért nem is kell kizárni az ilyen lehetőséget. El tudta volna maga képzelni 1995–ben az akkori Vucsicsról, aki a horvátországi Glinában Nagy-Szerbiáról szónokolt, a Krajináról pedig azt állította, hogy sohasem lesz horvát terület, hogy egyszer majd barátságot ajánlgat Zágrábban? Na, ugye. Az idők változnak és az emberek is, pláne akkor, ha valaki politikus. Az öntudatos komcsikból ájtatos hívők lesznek, mint a Vulin meg az Ivica, a határkiigazítókból pedig béketeremtők.
– Nemcsak a politikusok változnak, Tegyula – veté közbe amama. – Ha felidézem, hogy miket sugdostál a fülembe huszonvalahány évvel ezelőtt, akkor bizony te is jócskán megváltoztál. Belőled is egészen más ember lett.
– Úgy látszik, maguk is úgy vannak az ilyen változásokkal, mint az egyszeri székely – kuncoga a Zacsek, és rögtön felidézé a régi viccet.
Áron bácsi és a felesége kinn ülnek a teraszon. Egyszer csak anyuka érdeklődik:
– Mondd, Áron, szeretsz te még engem?
– Hát persze.
– De sose mondod.
– Egyszer megmondtam, ha változik, majd szólok.
(...)
PISTIKE, marakodó szomszéd és vigasztaló Valentin
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Süllyedő „zászlóshajó”
Az MNT – az eredeti elképzelésekkel ellentétben – a magyarországi adófizetők pénzéből költekező, káderkinevező, elbürokratizálódott, közigazgatási >
A néhai
Elsétáltam az egyik standtól a másikig, és egy rövid időben a néhai Jugoszláviában éreztem magam. A >
Üzenet Szerbiából
Teofil Pančić írja a mai Danasban, hogy Orwell regénye, az 1984 ma Szerbiában nem utópikus regénynek >
Két horvát Trump
Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >
Legitim parlamenti képviselet nélkül
Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >