Ma Tímea, Irma, Jakab, Fülöp névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Végel László
Pesten kívül nincs élet. Irodalom sincs. Ezen a ponton találkoznak a nemzetiek és az urbánusok. A többi csupán sziszifuszi munka. Nagyon izgalmas, megrendítő és felesleges. Az is meglehet azonban, hogy az utóbbiban rejlik a kitartás szépsége. Végel László:
2018., június 5., kedd
Egész nap a Temetetlen múltak. Ki sem mozdulok a lakásból.
Este átlapozom a mai Politikát, az egyik cikkíró értelmezi a népszámlálási adatokat. 2001-2012 között magyarok lélekszáma 40 ezerrel csökkent. A statisztika szerint van igy, valóságos adatok sokkal lesújtóbb képet mutatnának, hiszen a népszámlálók összeírták azoknak is nagy részét, akik több mint egy évtizede nem élnek itt és soha többé nem fognak visszajönni. Esetleg “hazajönnek” vendégeskedni vagy könyvet kiadni. A népszaporodás magyarok között rendkívül alacsony, olvasom. A bosnyákok és a romák lélekszáma továbbra is növekszik. A romák lélekszáma annyival növekedett, amennyivel a magyaroké csökkent. Mi lesz a magyar kisebbséggel, manapság a vajdasági közéleti kérdések közül egyedül csak ez érdekel. Az irodalmi élet, a pártpolitikák ez mellett eltörpülnek. Ha nem érezzük ezt a tragikus helyzetet, akkor csak mímeljük a politikát, a kultúrát, még az irodalmat is. Félek, rémképektől amennyire lehet, küszködöm ellenük, néha úgy vélem, a küzdelmes fuldoklás közben szembe kerültem az árral, s magamra maradok a sötét képpel. Ha fiatal nemzedék nem veti fel élesen a kérdést, mint egykor Fülep Lajos vagy Illyés Gyula az egykézés ügyében, akkor minden remény elveszett, viszont nem vádolhatom őket, ahogy hallom sokan már fél lábon Budapesten élnek, előbb leszámoltak a vajdasági múlttal, mint én. Azt sem zárom ki, hogy igazuk van. Joguk van a tisztességes életminőségre, a karrierépítésre. Egyébként is: Pesten kívül nincs élet. Irodalom sincs. Ezen a ponton találkoznak a nemzetiek és az urbánusok. A többi csupán sziszifuszi munka. Nagyon izgalmas, megrendítő és felesleges. Az is meglehet azonban, hogy az utóbbiban rejlik a kitartás szépsége.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Süllyedő „zászlóshajó”
Az MNT – az eredeti elképzelésekkel ellentétben – a magyarországi adófizetők pénzéből költekező, káderkinevező, elbürokratizálódott, közigazgatási >
A néhai
Elsétáltam az egyik standtól a másikig, és egy rövid időben a néhai Jugoszláviában éreztem magam. A >
Üzenet Szerbiából
Teofil Pančić írja a mai Danasban, hogy Orwell regénye, az 1984 ma Szerbiában nem utópikus regénynek >
Két horvát Trump
Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >
Legitim parlamenti képviselet nélkül
Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >