Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Az ellenzék csepülése
Végel László
A vitaműsorban természetesen szóba került a szerbiai ellenzéki pártok állapota. Igaz manapság divatban van az ellenzéket csepülni, de azt hiszem, erre van még idő. Nem rúgok azokba, akiket rendszeresen rugdosnak, vagy fekete listára helyeznek. Majd ha hatalomra kerülnek… Végel László:
2020. december 20., vasárnap
A kilencvenes években nagyobb figyelemmel követtem Olja Bečković politikai beszélgetőműsorát a Vasárnapi impressziót, mint manapság, amikor újra alaposan felbosszantja a politikai elitet. Úgy látszik, megint ellenséges szándékú műsornak számít, ami arra figyelmeztet, hogy nem sokat változott az ország politikai légköre. Ezúttal az ellenzéki összefogás nehézségeiről cseréltek eszmét. Napirendre kerültek azok a politikai pártok és személyek, akik ugyan mímelik az ellenzékiséget, sokszor oda is mondogatnak Vučićnak, de még keményebben csepülik az ellenzéket. A beszélgetésben az a vélekedés kerekedett felül, hogy a hatalom láthatatlan holdudvarában elhelyezkedő eszmékre nem lehet, és nem szabad többé támaszkodni. Nagyon érdekes, hogy Vučić rendszerében ez a holdudvari ellenzékiség sokkal tömegesebb és elfogadottabb, mint Milošević idejében. Bizonyára van ennek is magyarázata, ha más nem akkor az, hogy Vučić tanult a múltból. Előszeretettel fogadja a „megtérő fiúkat”, gondolok itt Vesićre és a többi „megtérő demokratára”. Fejcsóválva, ám joviálisan kezeli azokat a széplelkeket, akik irreális célokat hirdetnek, de nem tesznek érte semmit. Hogy mi a különbség az ellenzéki és az „ellenzéki” között, az legjobban a Vučić dicsőségét hirdető bulvársajtóból derül ki. Vannak olyan „heves” rendszerbírálók, akiken ez a bulvársajtó vagy a pártsajtó egy sebet sem ejt. A vitaműsorban természetesen szóba került a szerbiai ellenzéki pártok állapota. Igaz manapság divatban van az ellenzéket csepülni, de azt hiszem, erre van még idő. Nem rúgok azokba, akiket rendszeresen rugdosnak, vagy fekete listára helyeznek. Majd ha hatalomra kerülnek…
Következő cikk: Európai demokraták, ébresztő!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Süllyedő „zászlóshajó”
Az MNT – az eredeti elképzelésekkel ellentétben – a magyarországi adófizetők pénzéből költekező, káderkinevező, elbürokratizálódott, közigazgatási >
A néhai
Elsétáltam az egyik standtól a másikig, és egy rövid időben a néhai Jugoszláviában éreztem magam. A >
Üzenet Szerbiából
Teofil Pančić írja a mai Danasban, hogy Orwell regénye, az 1984 ma Szerbiában nem utópikus regénynek >
Két horvát Trump
Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >
Legitim parlamenti képviselet nélkül
Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >