2024. május 3. péntek
Ma Tímea, Irma, Jakab, Fülöp névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Offenzív kisebbségi stratégiára van szükség

Végel László
Végel László
Offenzív kisebbségi stratégiára van szükség
Eörsi Istvánnal. A háttérben Kardos Julianna

A kisebbség nem maradhat csak egyféle anyaországi zárvány vagy megtűrt közösség az nemzetállam kebelén, hanem a többségi kultúrák iránti nyitottságával visszahat rájuk. Ezek szerint a nemzeti kisebbségek európaizálnák az államnemzeti kultúrákat. A kishitűség helyett önbizalom, a szigetszerűség, a gettósodás helyett aktivizmus, a menekülés helyett versenyképesség, a hagyományba való bezárkózás helyett felkészülés a jövőre, a védekezés helyett kezdeményezés. Végel László:

2021. május 26., szerda

Eörsi Időm Gombrowiczcsal című naplókötetében jelent meg Eörsi rólam szóló bejegyzése arról az esszémről, amelyben 27 évvel ezelőtt a nyolcvanas években az új kisebbségtudatról írtam, amelyet a napokban megtartott akadémiai előadásomban felelevenítettem. A „magunk revíziójára” gondoltam, ahogy Makkai Sándor erdélyi püspök mondta volt. Az Eörsi által kommentált esszém könyv formájában 1992-ben jelent meg szerbül, majd nyolc évre rá, 2000-ben végre magyarul is napvilágot látott. Pompás eszmefuttatás, írja róla Eörsi, és elismeri, hogy az ébredező „demokratikus” kelet-közép-európai nacionalizmus veszélyezteti a rohamosan fogyatkozó nemzeti kisebbségeket. A népszámlálási adatok kérlelhetetlenek. A jelenség azóta drámai méreteket öltött. Az öntömjénező kisebbségi vezetők és pártok nem néznek szembe a tényekkel, nem kedvelik a „magunk revízióját”, mert azt gondolják ez csorbát ejtene a tekintélyükön. Lehet, hogy a vajdasági püspökök ugyanúgy éreznek, mint Makkai püspök úr, de jobbnak látják hallgatni. Aztán egy szép napon kiürülnek a templomok. Többször is kétségbeesetten közbe szóltam és javasoltam a rendszerváltás utáni identitásvédelmi stratégia módosítását, nem elegendő a régi pártállami reflex, végső ideje tudásalapú, versenyképes kisebbségi közösségben gondolkodni, amiért a pártkatonák többször is durván kioktattak. Ám nem csak erre a kérdésre tér ki Eörsi. Már akkor, vagyis 1992 előtt felvetettem a kérdést, hogy a rugalmas identitású kisebbség komplex tudástőkéjével vállalhatná, hogy a kelet-közép-európai társadalmak idegrendszere legyen, ugyanúgy, miként a zsidók voltak a náci zsidóirtás előtt. Nem a közkedvelt híd-szerepre gondolok, hiszen a zsidók sosem képeztek hidat. Egyébként is rémülten gondolok a kisebbségnek szánt híd szerepre, elképzelem, amint a hátamon -néhány ügyeskedő közvetítő közreműködésével - barátkoznak egymással a budapesti és a belgrádi nemzeti reprezentánsok, én meg nyögdicsélek a súlyuk alatt. Nem ilyen, hanem proaktív szerepre gondolok, amellyel autonóm és aktív szerepet vállalva mind az államnemzet, mind az anyaország kultúrájára hatással vannak. A zsidók lélekszámának drámai csökkenése alaposan megtépázta a zsidók képezte összekötőszövetet, baljós vákuum maradt utánuk. Ugyanezt a gondolatot ismételtem meg éppen a napokban a budapesti Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián megtartott előadásomban (Posztjugoszláv irodalmi identitáskaleidoszkóp – zsidó és kisebbségi identitás). Eörsi az Időm Gombrowiczcsal-ban 1994-ben figyelmeztetett: ahhoz, hogy „sok kisebbség egymásba oltsa a különféle nemzeti kultúrákat, demokratikus beidegződések kellenének, széleskörű, érzelmekkel átitatott tudás, amely hirdeti is, hogy a kisebbség nem akadály, hanem ösztönző erő”. Eörsi jól érti, mire gondoltam. A régi defenzív stratégia helyett az offenzív stratégia szükséges. A kisebbség nem maradhat csak egyféle anyaországi zárvány vagy megtűrt közösség az nemzetállam kebelén, hanem a többségi kultúrák iránti nyitottságával visszahat rájuk. Ezek szerint a nemzeti kisebbségek európaizálnák az államnemzeti kultúrákat. A kishitűség helyett önbizalom, a szigetszerűség, a gettósodás helyett aktivizmus, a menekülés helyett versenyképesség, a hagyományba való bezárkózás helyett felkészülés a jövőre, a védekezés helyett kezdeményezés.

 

2021. június 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Süllyedő „zászlóshajó”

Az MNT – az eredeti elképzelésekkel ellentétben – a magyarországi adófizetők pénzéből költekező, káderkinevező, elbürokratizálódott, közigazgatási >

Tovább

A néhai

Elsétáltam az egyik standtól a másikig, és egy rövid időben a néhai Jugoszláviában éreztem magam. A >

Tovább

Üzenet Szerbiából

Teofil Pančić írja a mai Danasban, hogy Orwell regénye, az 1984 ma Szerbiában nem utópikus regénynek >

Tovább

Két horvát Trump

Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >

Tovább

Legitim parlamenti képviselet nélkül

Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >

Tovább

Együtt

Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >

Tovább

(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”

Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >

Tovább

Fake news és post-truth!

Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >

Tovább

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább