Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
A szívderítő buli részesei
És egyébként is, az ember vagy demokrata vagy forradalmár. Vagy nem? Akkor pedig nem marad más hátra, mint a klímaberendezéssel ellátott állami intézmények termében hallgatni az állami egyetemek professzorainak magvas előadásait a forradalmiságról. Semmi irónia! Várjuk a forradalmat, de nem akarjuk tudomásul venni, hogy csak egy szívderítő buli részesei vagyunk. Végel László:
2021. június 26., szombat
A Sinkó-dráma végének átírása közben egyre fájdalmasabbak a bennem dúló ellentmondások, melyekre nincs válaszom. Rokonszenvezek a szokványos professzori előadásokra emlékeztető a kapitalizmus válságáról szóló szövegeivel. A kapitalizmus tényleg permanens válságban van, de nincs erő, amely megdöntse. Olyan lett, mint az arénában dühöngő sebzett oroszlán. Csakhogy ez a rendszer önmagától nem dől meg, habár az egyik válságot követi a másik. Ez idestova 100 éve tart. Valami azonban hiányzik. Senki sem beszél erőszakos megdöntéséről, születnek olyan tézisek, hogy majd egyszer magától dől meg. Nem csak az értelmiségiek tartózkodnak a forradalmi erőszaktól, ez tapasztalható a közeli ismerőseim, a barátaim körében is. Szabad választásokon alapuló parlamenti demokrácia van, mondják és széttárják a karjukat. Van, aki, nagyot káromkodik közben. Ezt akartuk, vagy nem? Miféle forradalmi erőszak? Miféle sinkói dilemma? Miért emlegetem mégis ezt az eltussolt szót? Azért, mert túl sokan színlelik a forradalmiságot, és kevesen mérlegelik az erőszakot alkalmazó forradalmat, ami magyarázható azzal is, hogy az értelmiségiek szeretnek hivalkodni a tiszta kezükkel. És egyébként is, az ember vagy demokrata vagy forradalmár. Vagy nem? Akkor pedig nem marad más hátra, mint a klímaberendezéssel ellátott állami intézmények termében hallgatni az állami egyetemek professzorainak magvas előadásait a forradalmiságról. Semmi irónia! Várjuk a forradalmat, de nem akarjuk tudomásul venni, hogy csak egy szívderítő buli részesei vagyunk.
Következő cikk: Alaptalanok a tömeges migráció miatti félelmek
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Süllyedő „zászlóshajó”
Az MNT – az eredeti elképzelésekkel ellentétben – a magyarországi adófizetők pénzéből költekező, káderkinevező, elbürokratizálódott, közigazgatási >
A néhai
Elsétáltam az egyik standtól a másikig, és egy rövid időben a néhai Jugoszláviában éreztem magam. A >
Üzenet Szerbiából
Teofil Pančić írja a mai Danasban, hogy Orwell regénye, az 1984 ma Szerbiában nem utópikus regénynek >
Két horvát Trump
Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >
Legitim parlamenti képviselet nélkül
Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >