Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
A banánköztársaságban eltűnik a valóság
A múlt csak foszlányokban él, úgyhogy nem csoda, hogy felmerül a kérdés, kit ábrázol egy bélyegen az az alak, akinek cilinderféle van a fején. „Nem is tudni, hogy Lenin vagy Uncle Sam”, konstatálja. Most már nem tudná megmondani, hogy érdemes volt-e a „gonosz birodalmát” banánköztársaságra cserélni. Nem tudja, de nem is érdekli. Csak azt tudja, hogy a „szovjet emberben levő rab, nem a lélek valamely meghatározott területére koncentrálódik, hanem az, akit lelki hashártyagyulladás színére változtat mindent, ami csak végbemegy a lélek ködös tengerében”. A banánköztársaságban eltűnik a valóság. Beköszönt a szimulakrumok láthatatlan diktatúrája. Végel László:
2022. május 29., vasárnap
Valahol olvastam, hogy nem születik nemzedéki regény arról a nemzedékről, amelynek nincsenek elvesztett illúziói és kudarcai. Nem vagyok biztos abban, hogy ez tényleg így van, de elismerem, nagy szerencséjük van azoknak a nemzedékeknek, amelyeknek nincsenek elvesztett illúziói. Illúziók nélkül élik az életüket, végzik a hivatásukat. Jugoszláviában, de azt hiszem, hogy a volt szocialista országok mindegyikében az illúzióvesztés volt a nemzedéki regények állandó motívuma. A kibicsaklott jelenidőben új múltat és új jövőt kellett keresni. Vagy új illúziót? Azt tapasztalom, hogy napjainkban az illúziók nélkül „nemzedéki” regények születnek. Ilyen például Viktor Pelevin a Generation P című regénye, igazi posztszovjet nemzedéki próza, nem az „átkos kommunizmust” veszi górcső alá, arra legfeljebb derűs iróniával utal. A rendszerváltás utáni idők szabadpiaci, az illúziók nélküli mindennapokat ábrázolja. Regényének főhőse Babilen Tatarszkij a reklámbizniszben dolgozik, „azok közül kerül ki, akik arra kényszerítik az embereket, hogy a fogyasztás tüzét nézzék”, a világban, amelyben a „kegyelem abban nyilvánul meg, hogy krematóriumok helyett televíziók és szupermarketek vannak. A „világvége egyszerű tévéadás lesz”. Apja a szovjetrendszer lelkes híve, ő pedig az új konzumtársadalom gyökértelen, a hallucináció és a valóság között vergődő nemzedék képviselője. A múlt csak foszlányokban él, úgyhogy nem csoda, hogy felmerül a kérdés, kit ábrázol egy bélyegen az az alak, akinek cilinderféle van a fején. „Nem is tudni, hogy Lenin vagy Uncle Sam”, konstatálja. Most már nem tudná megmondani, hogy érdemes volt-e a „gonosz birodalmát” banánköztársaságra cserélni. Nem tudja, de nem is érdekli. Csak azt tudja, hogy a „szovjet emberben levő rab, nem a lélek valamely meghatározott területére koncentrálódik, hanem az, akit lelki hashártyagyulladás színére változtat mindent, ami csak végbemegy a lélek ködös tengerében”. A banánköztársaságban eltűnik a valóság. Beköszönt a szimulakrumok láthatatlan diktatúrája.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Süllyedő „zászlóshajó”
Az MNT – az eredeti elképzelésekkel ellentétben – a magyarországi adófizetők pénzéből költekező, káderkinevező, elbürokratizálódott, közigazgatási >
A néhai
Elsétáltam az egyik standtól a másikig, és egy rövid időben a néhai Jugoszláviában éreztem magam. A >
Üzenet Szerbiából
Teofil Pančić írja a mai Danasban, hogy Orwell regénye, az 1984 ma Szerbiában nem utópikus regénynek >
Két horvát Trump
Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >
Legitim parlamenti képviselet nélkül
Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >