2024. május 2. csütörtök
Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Most kezdődik a neheze, mondta és mélyet sóhajtott

Végel László
Végel László
Most kezdődik a neheze, mondta és mélyet sóhajtott
A Radivoj Konstantinović dij átvétele. A laudációt a dijnyertes regényemről, a Balkáni szépség, avagy Slemil fattyúja című regényemről Latinka Perović tartotta a laudációt. Fotó: Fárbás Anikó

Türelmes és következetes nonkonformistának nevezném. Ilyen gondolatot fogalmazott meg azon a napon, 2012. június 21-én, amikor kiszolgáltatták Miloševićet a hágai bíróságnak. Anikó és én Latinkával utaztunk Belgrádból Újvidékre, amikor az autóban hallottuk a hírt. Most kezdődik a neheze, mondta és mélyet sóhajtott. Röviddel utána meggyilkolták Zoran Đinđićet Milošević legfőbb ellenfelét. Utána kezdődött Szerbia helyben toporgó korszaka, majd 2010 után a hanyatlás periódusa kopogtatott. Ma már az ország lakosságának 54 százaléka EU-ellenes. Putyin a legnépszerűbb politikus, komoly nyugati politikus legfeljebb a lista legaljára kerülhet. Milošević egykori tisztelői és hívei visszatértek a hatalomba. Bevallom az igazat: demokratikus úton, szabad választásokon tértek vissza. A nemzet akarata teljesült. Mindezt nehéz értelmezni, Latinka Perović tanulmányai azonban feltárják a „titkot”: a Vučić féle politika mélyen be van ágyazva Szerbia történetébe. Végel László:

2022, december 12., hétfő

(...)

90 éves korában Belgrádban elhunyt Latinka Perović történész asszony. 1968-72 között a Szerb Kommunista Szövetség titkára volt. A Szerb Kommunista Szövetség akkori elnöke a „francia diák”, a németek ellen harcoló partizán és forradalmár, Marko Nikezić, aki ellen a németekkel kollaboráló Nedić elfogató parancsot adott ki mivel  ”veszélyes kommunistának” tartotta. Jugoszláviára stabilitása érdekében mindketten a szerb nacionalizmust tartották a legveszélyesebbnek s amennyire csak lehetett, féken tarották. Latinka Perović idejében figyelmeztetett arra, hogy az ellenzéki szerb értelmiségiek egy része antikommunista állarcot viselő nacionalista. 1972-ban Tito a liberalizmus vádjával eltávolította a hatalomból Nikezićet és Latinka Perovićot. Szerbiában hatalmas liberalizmus elleni kampány kezdődött. Beköszöntött asz „önkritika korszaka” (a Neoplanta, avagy az Ígéret Földje című regényében írtam arról, hogy még a fiákerosok között is tisztogattak). Moszkvában jól érzékelték a nyugati veszélyt: Savka Dapčević Kučar emlékirataiban olvasható, hogy az orosz titkosszolgálat Mika Tripalot, Savka Dabčević Kučart, Marko Nikezićet és Latinka Perovićot tartotta a nyugati orientáció veszélyes képviselőinek. Nikezić és Latinka Perović túl korán jelentkeztek és Brezsnyevvel találták magukat szemben. Leváltásuk után kezdődött Jugoszlávia széthullása, de ez csak „titkos előkészület” volt, a hatalomba kerülő nacionalista tábor Tito halálára várt. Koča Popović, a szürrealista elméletíró, a spanyol harcos, a szkeptikus kommunista Nikezić és Latinka Perović leváltását puccsnak nevezte, ezért önként távozott a köztársasági elnökhelyettesi posztjáról. Tito hüledezve rákérdezett: mivel szándékozol ezután foglalkozni Popović elvtárs; Azt válaszolta, hogy teniszezni fog. És teniszezett. Popović is, Nikezić.  Latinka is, és méltósággal viselték leváltásukat, a nacionalista orgia kezdetén nem váltak divatos antititoistáva. Nem sorakoztak fel azon értelmiségiek közé, aki ódákat írtak Titoról, hogy aztán gyalázzák, és a szerb nemzet megrontójának nevezzék. Nem nevezték Jugoszláviát Szerbia temetőjének. Marko Nikezić 1991-ben elhalálozott, legendás a partizánparancsnok Koča  pedig egy évvel később 1992-ban távozott az élők sorából. Életük végén láthatták azt, aminek a bejövetelét megjósolták. Latinka Perović túlélte őket és felbecsülhetetlen életművet hagyott maga után. Megírta a szerb eszmetörténetet, kimerítően foglalkozott az orosz messianizmus manapság különösképpen érzékelhető a szerb eszmevilágra tett hatásával. Pontos látlelete irt Jugoszlávia széthullásáról. Remélem, hogy legalább néhány évtized múlva erre az országra jobb jövő vár, és Latinka eszméi bekerülnek a szerbiai iskolai tankönyvekbe. Életében durva gyalázkodás fogadta, ő azonban méltósággal tűrte, egyetlen gyalázkodó mondatot sem írt le ellenfeleiről. Türelmes és következetes nonkonformistának nevezném. Ilyen gondolatot fogalmazott meg azon a napon, 2012. június 21-én, amikor kiszolgáltatták Miloševićet a hágai bíróságnak. Anikó és én Latinkával utaztunk Belgrádból Újvidékre, amikor az autóban hallottuk a hírt. Most kezdődik a neheze, mondta és mélyet sóhajtott. Röviddel utána meggyilkolták Zoran Đinđićet Milošević legfőbb ellenfelét. Utána kezdődött Szerbia helyben toporgó korszaka, majd 2010 után a hanyatlás periódusa kopogtatott. Ma már az ország lakosságának 54 százaléka EU-ellenes. Putyin a legnépszerűbb politikus, komoly nyugati politikus legfeljebb a lista legaljára kerülhet. Milošević egykori tisztelői és hívei visszatértek a hatalomba. Bevallom az igazat: demokratikus úton, szabad választásokon tértek vissza. A nemzet akarata teljesült. Mindezt nehéz értelmezni, Latinka Perović tanulmányai azonban feltárják a „titkot”: a Vučić féle politika mélyen be van ágyazva Szerbia történetébe. Tíz évvel ezelőtt, 2012-ban Szabadkán Latinka Perović kezéből vettem át a Balkáni szépség, avagy Slemil fattyúja című regényemért a Radivoj Konstantinović dijat. Méltatta a regényt, majd kitért az utána megjelent könyvemre, az Újvidéki naplóra. Újvidék szellemi és kulturális hanyatlásának története ez, állapította meg. A díjról a vajdmagyar sajtó nem számolt be, hiszen az országos sajtó éppen abban az időben heves Konstantinović ellenes kampányt folytatott. Aztán találkoztunk néhányszor Belgrádban, ahol Kontaminációs Központban új könyvét mutattam be. A két Szerbiáról szóló Domináns és a nem kívánt elit című könyve életművének summája is. Az egyik Szerbia reprezentatív képviselője Dobrica Ćosić, a másiké Koča Popović, Milovan Đilas, Bogdan Bogdanović, Marko Nikezić, Zoran Đinđic, Radomir Konstantinović és még néhány jeles értelmiségi. Utána néhányszor futólag találkoztunk, már a kilencvenedik életéve felé tartott, de ha beszélgettem vele, nem gondoltam az öregségre és a halálra. Munkával harcolt a halál ellen. Meglepődve olvastam, hogy a Covid-járvány idején is aktív maradt, fellépett és utazgatott, fáradhatatlan volt, és megingathatatlan. Hiszem, hogy halála előtt is mondott néhány szelíd és lényegbevágó mondatot. Szeretném tudni, hogy mit, ezért előveszem a dedikált könyveit és olvasgatom őket.

(...)

 

 

2023. január 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Süllyedő „zászlóshajó”

Az MNT – az eredeti elképzelésekkel ellentétben – a magyarországi adófizetők pénzéből költekező, káderkinevező, elbürokratizálódott, közigazgatási >

Tovább

A néhai

Elsétáltam az egyik standtól a másikig, és egy rövid időben a néhai Jugoszláviában éreztem magam. A >

Tovább

Üzenet Szerbiából

Teofil Pančić írja a mai Danasban, hogy Orwell regénye, az 1984 ma Szerbiában nem utópikus regénynek >

Tovább

Két horvát Trump

Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >

Tovább

Legitim parlamenti képviselet nélkül

Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >

Tovább

Együtt

Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >

Tovább

(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”

Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >

Tovább

Fake news és post-truth!

Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >

Tovább

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább