Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Milyen országban élünk? (3.)
Szerbia (lát)képe – sajtóinformációk alapján
Bozóki Antal
Azt mondják, egy ország vagy közösség (lát)képét a sajtóban közölt adatok, szakértői vélemények, a hírügynökségek és a civil szervezetek jelentései alapján is el lehet készíteni, össze lehet állítani, véleményt lehet róla alkotni. Hogyan nézne ez ki Szerbia esetében, amely – Aleksandar Vučić szerb elnök szerint – éppen az „aranykorát” éli? Az itt élők naponta tapasztalják, az érdeklődök pedig az összegyűjtött adatok alapján következtethetnek arra, hogy milyen országban is élünk. Lássuk, mit mutatnak a (szám)adatok, milyen is Szerbiában az „aranykor” 2023. május végén? Az adatokból az is jól látszik, hogy a hatalmi szerveknek mit kellene változtatniuk, milyen reformokat kezdeni az ország és a lakosság helyzetének javítására. Bozóki Antal:
Oktatás
A szerb sajtó adatai szerint Szerbiában mintegy 850 000-re nőtt azoknak a polgároknak a száma, akik nem fejezték be az általános iskolát, miközben az kötelező, minden ötödik embernek pedig középiskolai diplomája sincs.
Folyamatosan növekszik azoknak a gyerekeknek a száma Szerbiában, akiket már az általános iskolába sem íratnak be. Számuk az elmúlt 12 évben 6 százalékkal növekedett, hangzott el a Demokrácia Központ Alapítvány vitaestjén.
Ksenija Petovar, az Alapítvány illetékese kijelentette, hogy az országban 50 olyan község van, ahol a gyerekek mintegy tíz százaléka nem jár általános iskolába, az általános iskolát befejező diákoknak pedig mintegy 14 százaléka nem iratkozik be a középiskolába.
Ez főleg az ország déli és keleti területeire jellemző, illetve rurális térségekre, ahol a megfelelő egészségvédelem hiánya is nagy problémát jelent.
Összesen 2 760 faluban nincs óvoda, mintegy 230-ban pedig nincs iskola.
Számos oktatási intézmény az alapvető civilizációs normáknak sem tesz eleget. Például – a Szerbiai Oknyomozó Újságíró Központ [Centar za istraživačko novinarstvo Srbije – CINS] civil szervezet adatai szerint – legalább 87 általános iskola nem rendelkezik normális illemhellyel. A szappanról, törülközőkről nem is beszélve. A higiénia a zlatibori körzetben, illetve az Užice és Prijepolje környékén lévő iskolákban a legrosszabb. Sajnos a délvidéki iskolák egy része szintén lesújtó állapotban van.
Művelődés
A falvak 73 százalékában nincs sem művelődési otthon, sem könyvtár.
Egészségügy
A szerbiai (és sajnos a délvidéki) egészségügy a lakosság legalapvetőbb szükségleteit sem elégíti ki. Ez a megállapítás főleg az állami egészségügyi intézményekre vonatkozik, bár a magánklinikákon se egészen ideális a helyzet.
A legújabb statisztikai adat szerint Újvidéken mintegy 1 800 polgárra átlagosan immár csak egy orvos jut, ami katasztrofálisnak minősíthető. A 16 újvidéki állami egészségügyi intézményben a nővérek és az egyéb személyzet száma is csökkent. Egy orvos átlagosan 37 beteget vizsgál meg.
Olyan települések is vannak ahol, egyáltalán nincsen orvos sem gyógyszertár, vagy ha van is, csak néhány órát tart nyitva.
Szerbia Európában az első, a világon a második a daganatos betegek elhalálozási arányát tekintve! A helyzet súlyosságát jelzi, hogy évenként 40 ezer személynél diagnosztizálnak daganatos betegséget. Közülük mintegy 30 ezren halnak meg. Ez azt jelenti, hogy a daganatos betegek elhalálozási arányát tekintve Szerbia Európában az első, a világon pedig a második helyet foglalja el.
A lakosság idegállapota
Szerbia minden hatodik lakosa kisebb-nagyobb pszichiátriai rendellenességgel küzd. Ezek az emberek a tizenkét leggyakoribb lelki „anomália” (legalább) egyikével szembesülnek.
Erre a megállapításra jutott a Belgrádi Egyetem Orvostudományi Kara – a belgrádi és az újvidéki egyetemek pszichológiai tanszékeinek kutató csoportjával együttműködve.
Kutatásukat, amely 18-65 éves személyeket ölelt fel, 60 szerbiai községben bonyolították le.
Az eredmények azt bizonyítják, hogy mintegy 700 ezer polgár életét keseríti a depresszió, ami kétszer nagyobb szám, mint 2013-ban! Ehhez a koronavírus-világjárvány ideje alatti bezártság és magányérzet is hozzájárult. A krízis szociális és gazdasági következményeitől való jogos félelem szintén nyomot hagyott az emberek egy részénél.
Összehasonlításként: Norvégiában az egészségügyi költségvetés hét százalékát a mentális egészség megőrzésére fordítják. Abban a jóléti társadalomban a felnőttek mentális egészségéről mintegy ezer ideggyógyász és 1 500 klinikai pszichológus gondoskodik. Hasonló számú szakember áll a gyermekek és a fiatalok rendelkezésére.
Szerbiában tízszer kevesebb pszichiáter és klinikai pszichológus foglalkozik mentális egészséggel. (Arról nincs adat, mennyi pénzt fordítanak az említett rendeltetésre.)
Nyugtatók fogyasztása
Szerbiában a különböző nyugtatók fogyasztása – ami az rtv.rs honlapján is olvasható – csaknem kétszer nagyobb, mint az európai országok többségében és az USA-ban egyaránt.
Az ország lakossága 2022-ben 5,2 millió doboz nyugtatót és 2,14 millió doboz antidepresszánst fogyasztott el. Ez több mint ahányan összesen laknak az országban (6.647.003-an). Ezek a gyógyszerek függőséget okoznak.
A mondo.rs portál információja szerint évente Szerbiában átlagosan minden harmadik nő és minden hetedik férfi napi szinten szed nyugtatókat.
Dr. Janko Samardžić farmakológus, a belgrádi Egészségügyi Kar professzora elmondta, Szerbia lakosságának több mint 20 százaléka él nyugtatókon, amelyek persze nem oldják meg a felmerülő pszichikai gondokat, de elviselhetőbbé teszik az ilyen jellegű problémákkal küzdő személyek életét. Ugyanakkor az orvossal való konzultáció nélkül szedett nyugtatók akár kedvezőtlenül is befolyásolhatják az agyműködést és egyéb bonyodalmakhoz vezethetnek.
Törvényes úton vissza lehetne szorítani ezeknek a gyógyszereknek a kiadását, illetve árusítását, de a szakemberek attól tartanak, hogy abban az esetben a krónikus stressztől szenvedő rengeteg ember, akiknél a nyugtatók szedése függőséget okozott, az alkoholhoz nyúlna, s ez még súlyosabb egyéni és társadalmi problémákhoz vezetne.
Kábítószer fogyasztás
Saša Borojević, a Nemzetközi Rendőr Szövetség (International Police Association – IPA) egyik tanácsadója szerint Szerbiában nem kevesebb, mint 800 ezer fiatal fogyaszt valamilyen kábítószert. (A felnőtt narkósok számáról nem közölt információt).
A belgrádi középiskolások 17 százaléka kábítószerezik, 12 százaléka pedig drogkereskedelemmel foglalkozik. A legfiatalabb (nyilvántartott) belgrádi díler 13 éves. A rendőrség 300 gramm kábítószert talált nála.
Fegyverek száma
Ukrajnát leszámítva – Szerbia vásárolt a legtöbb fegyvert az európai országok közül.
A svájci Small Arms Survey kutatási projekt 2018-as felmérésének adatai szerint abban az évben 390 millió fegyver volt az Egyesült Államokban magánszemélyek kezében. A listán Szerbia a harmadik helyen áll Montenegróval együtt, vagyis a világ országai közül Szerbia a harmadik a lakosságra jutó fegyverszámot illetően.
Amerikában 100 lakosra 120,5 lőfegyver jut, ami a 2011-es arányhoz képest óriási emelkedés, mivel 2011-ben még „csak” 88 fegyver jutott 100 lakosra az USA-ban.
Szerbiában a 2018-as adat szerint 39,1 fegyver jutott 100 lakosra.
Az illegális fegyverek begyűjtési akciója keretében, május 8-tól május 21-ig mintegy 26 094 fegyvert és 6 333 robbanó eszközt, valamint 1 349 719 különböző kaliberű golyót adtak át a polgárok – mondta Danilo Stevandić, a belügyminisztérium államtitkára.
Bűnözés
Szerbiában 2012 és 2022 között több mint ezer gyilkosság történt, a felderített bűncselekmények száma pedig évről évre nőtt. A Danas napilap a Belügyminisztérium adatai alapján azt írja, hogy 529 gyilkosság és 487 minősített gyilkosság történt a tíz év alatt, a legtöbb gyilkosság pedig 2013-ban történt.
A szerb elnök egyénisége
A közösségi hálón és az ellenzéki médiában többen is feltették a kérdést: Miért hallgatnak a pszichiáterek Aleksandar Vučić szerb elnök időnkénti (sokak szerint) hisztériás, agresszív és arrogáns viselkedésével kapcsolatban?
Ez nem is annyira tekinthető kérdésnek, mint egy aggódó (vagy éppen cinikus) megállapításnak, hogy egy „gyanús” mentális állapotban lévő személy esetleg rossz irányba terelheti a társadalmat, amely felett szinte korlátlan hatalmat gyakorol.
Dragica Stanojlović ismert nyugalmazott pszichiáter szerint Vučić személyes pszichiátere (ha van neki) nem számolhatna be a nyilvánosságnak a páciense állapotáról, mert a hippokratészi eskü titoktartásra kötelezi.
A doktornő azonban mégis röviden összefoglalta Vučić jellemét, mentális szerkezetét és állapotát.
Egyebek között kiemelte, hogy a szerb elnök „egocentrikus (énközpontú, önző), narcisztikus (önimádó), akinek ellenállhatatlan szükséglete, hogy mindig a figyelem központjában legyen. Váltakozó hangulatú, empátia nélküli (képtelen együtt érezni másokkal). Hajlamos a színpadias viselkedésre és a dramatizálásra. Nem tudja elviselni a bírálatot, sem a más véleményt. A kellemetlen helyzeteket és érzelmeket mélyen magába folytja, hogy azok nem jutnak el a realitásáig (valóságérzetéig), amelyek helyébe aztán fantáziaképek és képzelgések lépnek.”
– A történelemben mindig voltak és lesznek ilyen tulajdonságú emberek. A hatalomból soha nem a pszichológiai vagy pszichiátriai megfigyelés miatt távoztak. A szervezett, felelős és öntudatra ébredt többség vonta meg a bizalmat tőlük és szakította meg a destruktív tevékenységüket – szögezte le Dragica Stanojlović, annak kérdésnek a kapcsán, hogy „Miért hallgatnak a pszichiáterek”.
Következő cikk: A Nyugat kudarcot vall a Balkánon
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Süllyedő „zászlóshajó”
Az MNT – az eredeti elképzelésekkel ellentétben – a magyarországi adófizetők pénzéből költekező, káderkinevező, elbürokratizálódott, közigazgatási >
A néhai
Elsétáltam az egyik standtól a másikig, és egy rövid időben a néhai Jugoszláviában éreztem magam. A >
Üzenet Szerbiából
Teofil Pančić írja a mai Danasban, hogy Orwell regénye, az 1984 ma Szerbiában nem utópikus regénynek >
Két horvát Trump
Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >
Legitim parlamenti képviselet nélkül
Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >