2024. május 2. csütörtök
Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Győztes hatalom vagyunk

J. Garai Béla
J. Garai Béla

„Azóta kiderült, hogy titokban, a szívük mélyén a csetnikek is náciellensek voltak.” J. Garai Béla (Vajdaság Ma):

Elképzelem, hogy messzebbről szemlélve - mondjuk Skandináviából – egészen szolid országnak tűnhet Szerbia, az ottani szemlélők fel nem foghatnák, hogy ugyan mi kifogásunk van az aktuális hatalom ellen? Hiszen az ország a siker útján halad, amint a hétvégén is hallottuk a miniszterelnöktől, a csatlakozás a legfőbb prioritásunk, nincs még egy náció a földön, amely jobban vágyakozna az EU-tagságra, mint mi. Beleértve a közel sem olyan tehetséges nemzetet is, mint az albán.

Vannak ugyan még kisebb buktatók, ám azokat le fogjuk küzdeni, hangoztatta mély meggyőződéssel politikusunk. Talán az a régi szólás lebeghetett szeme előtt, hogy a nehézségek csak arra valók, hogy áthidaljuk őket, amint azt már Lenin is megmondta, de lehet, hogy nem Lenin, hanem Szent Száva, ki tud eligazodni ezeken a szenteken. Ám ne menjünk olyan messze a múltba, itt van nekünk Novak Đoković, akivel oly szívesen példálózik a miniszterelnök, mintha tulajdon testvéröccse lenne. Lám, ő sem torpant meg az első vesztes labdamenet után Miamiban, hallottuk tőle, hanem leküzdötte ellenfelét, és elhozta nekünk a serleget.

Na jó, nem nekünk, hanem magának hozta el, ezek a teniszbajnokok már ilyenek, mindig magukra gondolnak, ám ettől függetlenül, mi gondja lehet egy országnak, ahol ilyen ászok teremnek, mint Nole? Aki eddig már 77 millió dollárt szervált össze a nemzetközi tornákon, pedig csak huszonnyolc éves. Büszke is rá a kormánypárt, mintha tiszteletbeli tagjáról lenne szó. Ha úgy halad a siker útján, mint Szerbia, képzeljük el, hogy mennyi jön össze hatvan éves koráig? Ha csak minden miniszternek sikerülne fele ennyit összekaparnia, régen lehagytuk volna Svájcot meg Svédországot! Tele lenne az államkassza. Persze, csak akkor, ha az utóbbiak nem Monacóban adóznának, mint Nole, hanem itthon, de ő is csak azért adózik ott, mert zökkenőmentesebb a banki kiszolgálás, és nem ér rá sorban állni. (…)

Az elnök előtt pedig még a kalapjukat is megemelnék a skandinávok, különösen a legutóbbi döntése után, hogy egy szerb katonai alakulat is felvonul a májusi moszkvai győzelem napi seregszemlén. Hogyisne, hiszen a fasizmus felett aratott győzelem hetvenedik évfordulójáról van szó! Igaz, Brüsszel egy kicsit duzzog emiatt, azt mondják, nem illik ennyire gazsulálni Putyinnak Ukrajna lerohanása után, de hát ők nem értik ezt az ősi szláv testvériséget. És ha már Vlagyimir meghívta őt, mármint a szerb elnököt, nem illik egyedül mennie. Hadd lássa a világ, hogy Szerbia is a világháború győztes hatalmai közé tartozik! Ki ne lenne erre büszke! Illetve tartozott volna, ha már akkor önálló állam lett volna. De így se baj, hogy az elnök utólag demonstrálja azt, amit előzőleg nem tehetett meg a nemzete.

Arról ugyan még nem értesültünk, hogy milyen összetételű lesz a Moszkvába utazó formáció, hogyan hidalják át a partizánok és a csetnikek közötti rivalizálást? Például milyen zászlókat fognak lengetni a díszemelvény előtt elvonulva, a vörös csillagosat vagy a halálfejes csetnik lobogót? Merthogy a történelemkönyvek eddig úgy tartották számon, hogy a kommunista partizánok voltak a Vörös Hadsereg szövetségesei, és a csetnikek voltak a quislingek, akik a nácik oldalán harcoltak a szövetségesek ellen. Ám azóta nagyot változott a világ és a történelemszemlélet errefelé, és kiderült, hogy titokban, a szívük mélyén a csetnikek is náciellensek voltak. Mint ahogy az elnökről is kiderült, hogy titokban ő is mindig európapárti volt, csak hát illendőségből kitartott korábbi idolja mellett.

Ám ez a dilemma teljesen mellékes annak tükrében, hogy a moszkvai vendéglátók is mennyire szívügyüknek tartják a belgrádi díszvendégek megjelenését. Mint már annyiszor az elmúlt időben, az orosz nagykövet most is elítélte a Szerbiára gyakorolt nyugati nyomást a győzelmi ünnepségen való részvétel ügyében, meggyőződését fejezve ki, hogy senkinek sem sikerül megbontania Oroszország és Szerbia testvéri viszonyát, az EU-nak pedig végképp nem. Már csak azért sem, mert „az oroszok és a szerbek szíve puha, mint a vaj, ellenben a jellemük megingathatatlan”, ahogyan költői hangulatában fogalmazott. A megingathatatlan jellem pedig azt diktálja, hogy Szerbia kövesse nemzeti érdekeit, melyek, mondani sem kell, az Oroszország melletti felsorakozást diktálják. Vagyis - összegezte testvéri üzenetét a nagykövet – „a Nyugat nem fogja tudni összeveszíteni a szerbeket és az oroszokat, és az lenne természetes, hogy az oroszok összeveszítsék a szerbeket és a nyugatiakat”.

Hát ezen munkálkodik a nagykövet úr. Egy kicsit sértve érzem magamat, hogy minket, kisebbségieket, akik talán mégse rajongunk annyira Putyin testvérért, a kutyába vesz, de hát bármennyire is vajszívű, ő se gondolhat éppen mindenkire.

2015. április 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Süllyedő „zászlóshajó”

Az MNT – az eredeti elképzelésekkel ellentétben – a magyarországi adófizetők pénzéből költekező, káderkinevező, elbürokratizálódott, közigazgatási >

Tovább

A néhai

Elsétáltam az egyik standtól a másikig, és egy rövid időben a néhai Jugoszláviában éreztem magam. A >

Tovább

Üzenet Szerbiából

Teofil Pančić írja a mai Danasban, hogy Orwell regénye, az 1984 ma Szerbiában nem utópikus regénynek >

Tovább

Két horvát Trump

Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >

Tovább

Legitim parlamenti képviselet nélkül

Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >

Tovább

Együtt

Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >

Tovább

(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”

Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >

Tovább

Fake news és post-truth!

Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >

Tovább

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább