2024. május 2. csütörtök
Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Ismét egyedül

Laméntálás afölött, hogy független sajtót álmodtunk és pártközleményeket kaptunk

Bódis Gábor
Bódis Gábor

Meg is érdemeltük. Pedig Naplós mivoltomban bárki betekinthet lelkem legmélyébe, mindig azt hangoztattam, hogy akkor lesz igazi sajtószabadság Vajdaságban, ha már nemcsak a Napló létezik, mint független lap, hanem más újságok is. Azóta sok víz folyt le a Palicsból a Tiszába, meg vissza, meg­születtek a lapok. A nevek nem eredetiek, a függelékek meg vagy el­avultak, vagy nem teljesen fedik a valóságot (Új, Szabad).

Mielőtt azonban rátérnénk az „újak” csintalanságaira, időzzünk el révetegen merengve azoknál, akik szerint csak egy újság létezik, ter­mészetesen a Magyar Szó. A köz­szolgálati médiák a Szerb Köztársaság által finanszírozott, magyarán: irányí­tott lapok. Ilyen tekintetben semmiben sem különböznek a Novi Sad-i Rádiótól vagy a Novi Sad-i Televizijától. Még az sem lényeges, hogy szocialista jellegűek, hiszen náluk ez nem ideoló­giai kérdés, hanem csak szokás, életvi­tel: másképp nem tudják elképzelni az életet az állam melengető közelsége nélkül. Minden függetlenedést éppen ezért idegenkedve figyelnek, sőt el­lenérzéssel, kalandorkodásnak tartják. Olyan csínytevésnek, amely végveszélybe sodorhatja az állam ke­belén iparkodva fogyatkozó vajdasági magyarságot. Ezért újság csak a Ma­gyar Szó, ezért a lehető egyetlen rádió a Novi Sad-i, és az önmagában meg­hasonlott Novi Sad-i Televizijának is csak az a baja, hogy kevés a szakava­tott újságírója.

A küzdelem a vajdasági magyarság „hiteles” képviseletéért folyik. Ágostonék, azokban a sokat ígérő 89-90-es években, elcsenték ezt a titulust a szerb állam által kijelölt „ügyeletes” magyaroktól. Ők ezt legális választá­sokon erősítették meg, míg elődeik a titulust kapták vagy örökölték. A dinasztikus (fel nem világosult) abszo­lutizmus időszakát a forradalmi popu­lizmus váltotta fel. A sajtó azonban maradt a dinasztia kezében, sőt más nem is igen maradt. Ezért volt a legerősebb az összetűzés a Magyar Szó és a VMDK között. Két politikai csopor­tosulásról volt szó, amelyek az egyre fogyatkozó „bázis” feletti hatalomért harcoltak. A többi mind mellébe­szélés. Meg személyes ellentétek lecsa­pódása.

Mindezek ismeretében röhejes a Magyar Szó megjelölése, mint a „de­mokratikus közvélemény” lapja. Nem az, mert nem a d. közvélemény fizeti, hanem a szerb állam, illetve a Szerb Szocialista Párt. Punktum.

Mint ahogy az Új Hét Napot sem a közvélemény, hanem a VMDK vezetősége tartja életben. Hogy miből – ez majd kiderül egyszer – vagy nem.

Legkevésbé a harmadik Hét Nap­ot, amely kétheti laphoz illően olyan papíron nyomtatódik, hogy még kül­földön is elmehetne. Tehát hazudik, aki azt állítja, hogy a szerb állam fösvény. Sőt, ezek után azt sem lehet mondani, hogy hátrányosan bánik a magya­rokkal. Csupán azokkal, akik nem engedelmeskednek. Márpedig a Hét Nap (a harmadik) és a Magyar Szó olyannyira engedelmeskedik, hogy még túl is lihegi magát. Erre példa az a nemrég megjelent kommentár, amely áhítattal beszélt a szerb államfő „békepolitikájáról”.

A Szabad Hét Nap sem nevezhető függetlennek, hiszen egy másik magyar politikai csoportosulás szócsöve. Ez a megállapítás még akkor is helytálló, ha nem is klasszikus politikai pártról van szó, mint a VMDK esetében. Ez csak a befolyásolhatóság többszínűségét biz­tosíthatja, a függetlenséget aligha. En­nek a szerkesztőségnek a legrövidebb időn belül szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy olyan csoportosulás áll mögötte, amely heterogén és való­jában szinte felöleli a vajdasági ma­gyarságban tapasztalható minden irányvonalat. A VMSZ-t a VMDK veze­tőségének bürokratizmusa tömörítette egy táborba. Amint azonban lelankad a „közös ellenség” elleni áldozatot nem kímélő harc, maradnak az ellentétek. A legegyszerűbb megoldás az lenne, ha egy-egy számban több vezércikk íród­na. Gyengébb még így sem lehet egy sem a Hét Napénál vagy az Új Hét Napénál.

Maradna még a Családi Kör, amelynek elkötelezettsége nem annyira szembeötlő, mint a többieké, de azért semmivel sem kevésbé sziklaszilárd. Ez a legnagyobb példányszámú heti­lap a Soros Alapítvány dédelgetett gyermeke. Az alapítvány minden két­séget kizáróan rengeteget tett ember­baráti segélyek megszervezésében, finanszírozásában, a ramaty állapot­ban levő független sajtó támoga­tásában. Sokan, így a Napló is a többi között, ennek köszönheti, hogy fenn­maradt. Csakhogy egy dolog az önzetlen támogatás – amelynek határai igencsak végesek – és megint más dolog a feltételekhez kötött tá­mogatás. Az egyik ilyen, hogy a „gazdát” bíráló írások ne jelenjenek meg a lapban. A Napló, mivel eleve független és nem átalakult, ilyen sza­bályokhoz még ha akarná, akkor sem tudná tartani magát. A Családi Kör­nek viszont nincsenek (legalábbis ed­dig nem voltak) olyan ambíciói, hogy politikai újságírással foglalkozzon.

Végül a helyzet idehaza még mindig nem olyan tragikus, mint Magyaror­szágon, ahol az újabb rendszerváltás több száz újságíró állásába került. Ott egyesek győztek, mások veszítettek. Az általam itt felsorolt vajdasági lapok közül is lesznek egykor majd vesztesek, illetve győztesek. A Napló nem lehet sem az egyik, sem a másik. Mert „csak” független.

1994. október 26.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Süllyedő „zászlóshajó”

Az MNT – az eredeti elképzelésekkel ellentétben – a magyarországi adófizetők pénzéből költekező, káderkinevező, elbürokratizálódott, közigazgatási >

Tovább

A néhai

Elsétáltam az egyik standtól a másikig, és egy rövid időben a néhai Jugoszláviában éreztem magam. A >

Tovább

Üzenet Szerbiából

Teofil Pančić írja a mai Danasban, hogy Orwell regénye, az 1984 ma Szerbiában nem utópikus regénynek >

Tovább

Két horvát Trump

Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >

Tovább

Legitim parlamenti képviselet nélkül

Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >

Tovább

Együtt

Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >

Tovább

(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”

Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >

Tovább

Fake news és post-truth!

Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >

Tovább

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább