Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
A szabadelvűség világcsúcsa
A naplo.org kedves kattintgatói a Vállalásból nőtt vállalkozás című cikkben egy történelmi sajtóbravúrral ismerkedhetnek (ismét) meg. Még soha addig (a cikk 1996-ban íródott) és azóta sem történt meg, hogy egy újságban a tulajdonost bíráló (gyengébb idegzetűek otromba pocskondiázásnak neveznék) cikk jelenjen meg. Méghozzá a gyanútlan tulajdonosok tudta (isten őrizz: jóváhagyása nélkül). A valamikori Napló államsajtóban szocializálódott bedolgozói számára persze egy ilyen „haditett” elképzelhetetlen a mindenkori állam(párt)gazda esetében.
A merészségnek is vannak határai.
Képletesen fogalmazva ez az eset, még ilyen másfél évtizedes távlatból is, így fest: valakik a saját pénzükből létrehoznak egy újságot, azt fenntartják még akkor is, amikor már csak veszteséget szül, időközben közvetlen háborús veszélyeztetettség miatt lelépnek az országból, de a finanszírozás saját zsebből tovább tart. Dacára annak, hogy a lap kétségkívül bátor háborúellenes hangvételét leszámítva, ez a Napló már nem az a Napló volt (ezt a szerző is jól érzékelte, habár őt az anyagi rész érdekelte jobban). Ez az anyagiasság is érthető, hiszen kéregetésre nevelt tollforgatókról van szó, akik állambácsitól megkövetelik a saját betevő CD-jüket.
Az igazsághoz tartozik, hogy a szerző által említett „bátrabb, szókimondóbb, harciasabb” Napló miatt senkinek a haja szála sem görbült meg. Csak azt nem tette hozzá, hogy az értelemszerűen „gyávább, elhallgatóbb, belenyugvóbb” időszakban az alapítókat és a vezető szerkesztőket (ő ezekhez nem tartozhatott) számtalan inzultus érte. Meg is mondjuk, hogy miért: mert a Napló, a főszerkesztőt körülvevő tábor szellemisége folytán, az utolsó időszakában elsatnyult, kicsinyes Magyar Szó mellékletté vált.
Ez már vállalhatatlan volt.
Mégis, az oly sokszor bírált szabadelvűség szent elve miatt a Naplót a Vállalássá nőtt vállalkozás című cikk után nem szüntették meg a tulajdonosok. Ezt a cikk szerzőjére és eszmetársaira hagyták.
naplo.org
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Süllyedő „zászlóshajó”
Az MNT – az eredeti elképzelésekkel ellentétben – a magyarországi adófizetők pénzéből költekező, káderkinevező, elbürokratizálódott, közigazgatási >
A néhai
Elsétáltam az egyik standtól a másikig, és egy rövid időben a néhai Jugoszláviában éreztem magam. A >
Üzenet Szerbiából
Teofil Pančić írja a mai Danasban, hogy Orwell regénye, az 1984 ma Szerbiában nem utópikus regénynek >
Két horvát Trump
Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >
Legitim parlamenti képviselet nélkül
Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >