Ma Paszkál, Ditmár, Rezeda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
A vox populi lassan hazaszivárog
(Long live: tévé-sör-új zakuszka!)
„Ma ez a párt a mezőny legreakciósabb és mindenféle megújulást ellenző alakulata.” Magyari Nándor László (Systemcritic):
Agorának, a közösségi politizálás megszentelt terének indultak a Colectiv-klubbeli gyász és változtatni akarás elemi felindultságából induló tüntetések, de mára már kiégtek a megmozdulások. A hirtelen fellángolt „forradalmi hangulat”, és az utcai megmozdulások nagyon gyorsan elvesztették dinamizmusukat, egyfelől, mert a kezdeti követelések „megvalósultak”, a legtöbben csak Victor Ponta és Gabriel Oprea távozását akarták; másfelől meg a bejelentett és hőn vágyott új kurzus, a politikai osztály megtisztítása, várat magára – érdeklődés híján elmarad – és mert végiggondolni is nehéz a sok-sok elégedetlenséget, nemhogy rendszerbe szervezni és lépésről-lépésre megváltoztatni a politikai felvilágot. A megmozdulások haszna, hogy legalább sokan megálltak egy pillanatra és talán el is gondolkodtak azon, hogy mi lenne a teendő, egyáltalán mi a baj a társadalommal és főként a politikai élettel az országban, miért történnek a jelenlegi katasztrófához hasonló dolgok, miért nem „jó irányba mennek a dolgok”, ahogy azt a közvélemény kutatások mérik és mutatják? (…)
A másik félreértés, ami miatt az utcára vonulók hangja nem sokat változtathat a dolgok állásán (nem a hiteles vox populi), hogy szervezetlenségében és heterogén elvárás rendszere, valamint befolyásolhatóságának és kisajátíthatóságának következményeként (a teljes politikai osztályra kiterjesztett korrupciós vád alapján meg sem fogalmazhatók reális elvárások, nem tisztulhat a kép) nem, vagy legalábbis még nem, politikai szubjektum (ismét Foucaultra kell hivatkozni ennek megértéséhez). Nincs meg sem a legitimitása, sem a hitelessége ahhoz, hogy a politika asztalához ülhessen és érdemben befolyásolja a politikai vitát, versengést. Ezért még mielőtt azt kérdeznénk: mit akar az utca (hangja)?, azt kell kérdeznünk ki, és mi az utca, hogyan válik/hat politikai értelemben szubjektummá? Johannis elhibázott kísérlete, hogy meghívjon és asztalához ültessen úgymond az utca hangját kifejező – csak általa ismert kritériumok szerint kiválasztott (kontesztálják is rendesen) – személyeket („civil társadalmi képviselőket”), nem lehet demokratikus legitimitás és hitelesség forrása, és nem teremt politikai szubjektumokat a civil oldalon. A szuverén elnök legitimitása nem átruházható, más jellegű, mint ami a civil-társadalmi szubjektummá váláshoz kell, ezért az elnök lényegében csak megosztja, illetve kompromittálja az amúgy is gyenge (rommagyar vonatkozásban egyáltalán nem létező) civil társadalmat, leereszkedik hozzájuk, hogy politikai céljainak kisajátítsa, rátelepedjen, felhasználja indulataikat. (Nem mellesleg a média többet tesz és tett a korrupció leleplezéséért/fölszámolásáért, mint az „utca hangja”, az elnöknek az ők föltáró tevékenységét kellene támogatnia, csakhogy éppen ő volt az aki helyeselte, hogy a titkosszolgálatok emberei szerkesztőségekben húzódjanak meg, mégha elfelejtettük is e gesztusát).
A valódi és legitim civil társadalmi szerveződések nagyban segíthetik a korrupció-ellenes harcot azzal, hogy lusztrációs szabályokat kérnek, az összeférhetetlenségek körének tisztázását és szigorú ellenőrzését, mandátummaximálást, az immunitások eltörlését, nyomást gyakorolnak az ügyészség és bíróság szakszerű tevékenységéért, hogy a médiákban megjelenő korrupciós ügyeket kivizsgálják, hogy semmilyen formában, szavazataikkal se, támogassanak korrupció-gyanús politikusokat/hivatalnokokat, stb., stb.
A pártok most kivárnak, és remélik megússzák az átvilágítást és nem kényszerülnek igazi változtatásokra, élükön az RMDSz-el, amelyik ellenáll mindenféle változtatási kísérletnek, (éppen a válság közepette választották újra a régi, és korrupció gyanújába keveredett, SZKT elnököt, meg is üzenték urbi et orbi, hogy lassan a testtel, csak apránként és majd, és ha... lesznek változások. Hol van már az utolsó kongresszus jelszava az újratervezésről? És egyáltalán, kinek mi köze a politikus urak/hölgyek viselt dolgaihoz? Majd, ha az urnákhoz kell járulni, akkor majd kötelező feladat lesz újraválasztásuk), korrupcióellenes föllépésnek. Ma ez a párt a mezőny legreakciósabb és mindenféle megújulást ellenző alakulata, ennek kifejtése megér egy újabb jegyzetet.
Következő cikk: Kényszerpálya (vagy) az ígéret földje
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Posztfasizmus
Nem terrorizál, hanem csábít. Ritkán tilt, annál gyakrabban kisajátít. Nem elégszik meg a puszta pártpolitikával, hanem >
A VMSZ FRIGYE A RADIKÁLISOKBÓL LETT HALADÓKKAL
A Pásztor Bálint VMSZ-elnök magánlapjának is mondható Magyar Szó ugyancsak a május 9-ei számának címoldalán kapott >
A médiaszabadság Szerbiában 2002 óta a legalacsonyabb szintre esett
A Slavko Ćuruvija újságíró meggyilkolásával vádolt személyek felmentése a jogi körülmények jelentős rosszabbodását jelenti. Ezt nem >
Szerbiai választások: csodára várva
A lelkek kufárjai a bulvárosodó médiumok lettek. Növekszik a háborús veszély, tehát szükség lesz valamilyen megmentőre. >
Pásztor után Juhász – eben guba, kutyán suba!
Zobenicát (természetesen) a SNS szavazógépezete ugyancsak szavazattöbbséggel megválasztotta az egyik alelnöknek. Nos, ez a Zobenica fogja >
Teljes a zűrzavar
Van, aki az ellenzék leváltásáról beszél, mások pedig azt bizonygatják, hogy kezdődik a Fidesz lassú eróziója, >
BIBIRCSÓKOS KAPCSOLATOK
A VMSZ és a fantompártok szemfényvesztő kirukkolása Szánalmas, hogy a Junior előcitálta(tta) Csorba Bélát, a VMDP hajdanán >
Egy új Jaltáról van szó
Ezért nem az orosz hadsereg harcol meg, hanem a jelenleg uralkodó orosz szellem és eszmerendszer. A >
HAZUG (ÖN)DÍJAZÁS
Semmilyen díjjal, sem kitüntetéssel nem lehet változtatni a tényen, miszerint a Magyar Szó Varjú Márta vezetésével >
Csak Budapestre figyelünk, másra már nem
A hatalom által megfogalmazott új emlékezetpolitika ki akarja törölni 68-at, annál is inkább mivel Belgrádban is >
Harcosok klubja
Sokan kérdezték korábban, miért fontos nekem e téma. Amikor kitört az ukrajnai háború két éve, ugyanannyian >
Süllyedő „zászlóshajó”
Az MNT – az eredeti elképzelésekkel ellentétben – a magyarországi adófizetők pénzéből költekező, káderkinevező, elbürokratizálódott, közigazgatási >