Ma Paszkál, Ditmár, Rezeda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Az év alákérdezése
„Ternovácz úrból ennél sokkal, de sokkal többet néztem ki, legalábbis az eddigi munkássága alapján.” Második Nyilvánosság:
Hát ez se lesz gyakori, hogy a vizuálisan teljesen szétszántott JRV oldaláról osztok meg cikket a MNY-n, de most be kell linkelnem, mint forrást. Bevallom, hogy a válaszokat el sem olvastam (azokat úgyis tudom már fejből, hiszen elég Pásztor-interjút olvastam hozzá életem során – talán túl sokat is), pusztán a kérdésekre fókuszáltam (nem is annyira illogikus gyakorlat ez, mint elsőre tűnik: ha laposak a kérdések, aligha várhatóak ütős válaszok – legalábbis Pásztor úr esetében semmiképpen sem –, nem mellesleg pedig az újságírót is minősítik).
http://www.joreggeltvajdasag.com/ebreszto/beszeljunk-nyiltan
Ebben a cikkben (pontosabban stúdióbeszélgetésben) olvasható az év „kényelmetlen kérdése” Ternovácz „Kényelmetleneket kérdező” Istvántól. Villámjegyzetem témája is csak ez az egy „kérdés” (nem az egész beszélgetés tartalma). Így hangzott:
„Énnekem meggyőződésem, hogy az újságírónak nem az a dolga, hogy mikrofonállványt játsszon, tettem már föl kényelmetlen kérdéseket Pásztor Istvánnak és társainak, viszont most abba a helyzetbe kerültem, olyan is volt, hogy bekérették a Vajdasági Magyar Szövetség irodájába az anyagomat, de én most abban a helyzetben vagyok, hogy ha hülyeséget beszélek, akkor majd valaki itt rám szól a stúdióban, én most úgy látom, hogy a vajdasági magyar politizálás olyan értelemben került nehéz, kíméletlenül nehéz helyzetbe, hogy itt működik egy gazdaság és térségfejlesztési program, amelyhez az óriási mennyiségű pénzt a magyar állam, a magyar kormány, az adófizető polgárok pénzéből biztosítja, kiváló a szerb-magyar viszony, ugyanakkor azt látom, hogy a szélsőjobbtól, a szélsőbalig, a liberálisokon át, kíméletlenül támadják ezt az utat, amit most a Vajdasági Magyar Szövetség a legbefolyásosabb délvidéki magyar szervezet jár. És amikor elolvasom a liberális gondolkodónak az írását az Árgus honlapján, a vajdasági magyar jogvédő egyesület honlapján, elolvasom a Magyar Mozgalom honlapján, ahol vezető kommentátornak számít, legalább is gyakran idézik ezt a szerzőt, nem fogom megnevezni, valamikor itt fösvénykedett a Vajdaságban, aztán a Szabad Európa rádiónál, kíméletlenül, elvtelenül, néha nihilista módon támadja azokat a törekvéseket, amelyek a VMSZ politikájában megnyilvánulnak. Én ebben azt látom, lévén azt már mondtuk, hogy a magyar kormány nemzetpolitikája igazából itt, nálunk bontakozott ki a Kárpát-medencében úgy ahogy, hogy tulajdonképpen nem is csak a VMSZ-t támadják, hanem itt támadják az ebben a pillanatban sikeres nemzetpolitikát, ami Budapestről indul. Túlzás ez?!”
Ritka szép pillanata ez a vajdasági magyar újságírásnak! Ternovácz úr saját szájából tudjuk azt meg, hogy ő lényegében nem mikrofonállvány (elvégre „az újságírónak nem az a dolga”), és nem fél kényelmetlen kérdéseket feltenni még Pásztor Istvánnak sem (épp csak azt nem mondja ki, hogy „király arc vagyok”). OK, ez amúgy igaz is: Ternovácz eddig valóban nem jelentett egyet a szervilis újságírással (különben is minek szerénykedjen az ember élő adásban?). De az igazi vicc mégiscsak az, hogy ezt a kritikus újságírás morális dicsfényével körbeölelt felvezetőt egy kényelmetlennek a legkevésbé sem nevezhető „kérdés” követi (nem is kérdés igazán, hanem a VMSZ kottájából való éneklés), amelyben úgy mentegeti nyíltan a VMSZ, azaz a „legbefolyásosabb délvidéki magyar szervezet” által járt utat (nem is tudva, hogy a befolyásával üzérkedő VMSZ esetében mennyire fején találja a szöget ezzel a „legbefolyásosabb” kifejezéssel), illetve úgy méltatja a Fidesz „sikeres nemzetpolitikáját”, mintha nem lenne holnap. (Lehet, hogy nincs is, legalábbis ő – generációs léptékben mérve – valóban nem éri azt meg. Mi viszont annál inkább megszívjuk, ezúton is köszi a hozzájárulást…) Eközben természetesen nem feledkezik meg a baromi nagy „sikertörténetet” bírálók (szintén VMSZ-es retorikát idéző) ekézéséről sem.
Az önreflexió sem marad ki, hiszen mint fogalmaz: „én most abban a helyzetben vagyok, hogy ha hülyeséget beszélek, akkor majd valaki itt rám szól a stúdióban”. Hahh! És mégis ki a franc szólna rá? Talán Öreg Dezső? Vagy maga Pásztor? Meccsoda duma…
Ternovácz úrból ennél sokkal, de sokkal többet néztem ki, legalábbis az eddigi munkássága alapján. Egy magát kritikusnak és függetlennek elad(ni próbál)ó újságíró hogyan védhet egy olyan utat, amely a legtöbb vajdasági magyart elérő (ergo: a legtöbb ember gondolkodását direkt módon befolyásoló!) MNT-médiumok teljes bedarálásával, az undórítónál is alacsonyabb szintre züllesztésével, kétpofára hazudozó, álvalóságképet festő pártszócsővekké való degradálásával, plusz a magyar érdekeltségű intézmények pártcélokra történő kisajátításával van kikövezve? Ha Bódis jóslatai bejönnek, akkor hamarosan Ternovácz úr is a saját bőrén tapasztalhatja meg, milyen az, amikor a VMSZ irodáiból diktálják a médiatartalmat (netán már arra az időszakra melegít ily’ lelkesen?).
Ha Ternovácz úr nem csak egy "kellemetlenül kérdező" újságíró lenne, hanem egy oknyomozó újságíró, akkor tudná, hogy annak megítéléséhez, hogy a Magyarországról folyósított "óriási mennyiségű pénz" valójában kinek a zsebébe vándorol, nem a nagyszámú kishalat kell vizsgálnia a Prosperitati nyertes pályázatai között, hanem a nagyobb tételeket. Ez a fantasztikus út, amin a VMSZ jár (az innen-onnan összeollózott terület- és gazdaságfejlesztési stratégiájával) bizony a pártholdudvar zsebeinek kitöméséről szól – miközben persze leejtenek némi aprót a reménykedő kisembereknek is, elvégre kell a szemfényvesztés. Na de hogy egy „kényelmetleneket kérdező” újságírót is ennyire megtévesszenek?! Jó, végülis egyetlen egyszer sem mondtam azt, hogy a VMSZ vezetői nem profi politikusok, azaz nem profi illuzionisták.
A Fidesz minden külhoni magyar régióban kudarcot vallott, kivétel nélkül ugyanazt az eredményt hozó (azaz a helyi magyarságot kivételezettekre és kiátkozottakra felosztó, így azt beláthatatlanul hosszú időre megosztó) beavatkozási kísérletét ”sikeres nemzetpolitikaként” aposztrofálni ott, ahol az összes határon túli magyar nemzetrész közül a legmagasabb fokozatba kapcsolt az elfogyás (sajnos önkezűleg is), a beolvadás, a lelki és szellemi elsivatagosodás, valamint a visszafordíthatatlan mértékű elöregedés és elvándorlás, véleményem szerint komolyan felveti a józan ítélőképesség meglétének kérdését Ternovácz úr esetében.
És nem csak azt… A kőkemény tények, a kíméletlen realitás ily’ mértékű figyelmen kívül hagyása a magát nemzetinek hazudó médiumok szervilizmusát idézi. Egy ilyen sokat látott és tapasztalt, a szakma nagyjának tartott újságírótól elvárnám, hogy tisztában legyen azzal, hogy a Fidesz hat éves országlása alatt több, mint fél millió (zömmel fiatal és értelmiségi) hagyta el Magyarországot, amióta pedig az oktatásba is belenyúlt a „nemzeti” kormány, azóta európai összehasonlításban évről évre egyre rosszabb tanulmányi eredményeket érnek el a magyar diákok, és egyre nagyobb számban vannak közöttük funkcionális analfabéták. Ternovácz úr szemmel láthatóan nem vesz tudomást a modern jobbágyság létrehozásának kormányzati szintű tervéről sem, amelyet a külhoni magyarságra is ki óhajtanak terjeszteni. Hogy butaságból vagy számításból tekint el ennek a felismerésétől, azt nem az én tisztem eldönteni.
Értem én a nemzetben gondolkodás értékét és fontosságát (én is abban gondolkodom!), de ezt a meggyőződést az újságírói felelősség (és a lényeglátás!) elé helyezni óriási szakmai hiba. Neil Armstrongot parafrazálva: kis lépés az uralkodó elit felé, de óriási ugrás a szakmai hitelvesztés irányába. Remélem, nem lesz belőle lépéssorozat, netán futólépés. Ternovácz összességében vállalható, több évtizedes kemény munkáját nagyon nagy kár lenne ilyesmivel „megkoronázni”.
Na, nem mintha nem láttunk volna már karón varjút… (S.B.)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Posztfasizmus
Nem terrorizál, hanem csábít. Ritkán tilt, annál gyakrabban kisajátít. Nem elégszik meg a puszta pártpolitikával, hanem >
A VMSZ FRIGYE A RADIKÁLISOKBÓL LETT HALADÓKKAL
A Pásztor Bálint VMSZ-elnök magánlapjának is mondható Magyar Szó ugyancsak a május 9-ei számának címoldalán kapott >
A médiaszabadság Szerbiában 2002 óta a legalacsonyabb szintre esett
A Slavko Ćuruvija újságíró meggyilkolásával vádolt személyek felmentése a jogi körülmények jelentős rosszabbodását jelenti. Ezt nem >
Szerbiai választások: csodára várva
A lelkek kufárjai a bulvárosodó médiumok lettek. Növekszik a háborús veszély, tehát szükség lesz valamilyen megmentőre. >
Pásztor után Juhász – eben guba, kutyán suba!
Zobenicát (természetesen) a SNS szavazógépezete ugyancsak szavazattöbbséggel megválasztotta az egyik alelnöknek. Nos, ez a Zobenica fogja >
Teljes a zűrzavar
Van, aki az ellenzék leváltásáról beszél, mások pedig azt bizonygatják, hogy kezdődik a Fidesz lassú eróziója, >
BIBIRCSÓKOS KAPCSOLATOK
A VMSZ és a fantompártok szemfényvesztő kirukkolása Szánalmas, hogy a Junior előcitálta(tta) Csorba Bélát, a VMDP hajdanán >
Egy új Jaltáról van szó
Ezért nem az orosz hadsereg harcol meg, hanem a jelenleg uralkodó orosz szellem és eszmerendszer. A >
HAZUG (ÖN)DÍJAZÁS
Semmilyen díjjal, sem kitüntetéssel nem lehet változtatni a tényen, miszerint a Magyar Szó Varjú Márta vezetésével >
Csak Budapestre figyelünk, másra már nem
A hatalom által megfogalmazott új emlékezetpolitika ki akarja törölni 68-at, annál is inkább mivel Belgrádban is >
Harcosok klubja
Sokan kérdezték korábban, miért fontos nekem e téma. Amikor kitört az ukrajnai háború két éve, ugyanannyian >
Süllyedő „zászlóshajó”
Az MNT – az eredeti elképzelésekkel ellentétben – a magyarországi adófizetők pénzéből költekező, káderkinevező, elbürokratizálódott, közigazgatási >