Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Fogadónap
J. Garai Béla
„Legyen egy vezetőnk, és kész. Úgy hallom, Szudánban is így van, és semmi bajuk. Kíváncsi vagyok, hogy mit szól majd miniszterelnökünk ehhez a javaslatomhoz.” J. Garai Béla (Vajdaság Ma):
Nagyon ideges vagyok mostanában, mert nem tudom, mikor kerülök sorra a miniszterelnöknél. Amint jelentették, hogy havonta egyszer fogadónapot tart a polgárok számára, rögtön felhívtam a kormányirodát, de sajnos, semmi jóval nem biztattak. Rengeteg a panaszos, mondták, legyek türelmes, várjam ki a soromat. (…)
Annál inkább rászolgál megbecsülésünkre a kormányfő, mert amúgy rengeteg dolga van. Az áprilisi választások óta éjt nappallá téve fáradozik az új kabinet felállításán, de három hónap alatt sem sikerült megtalálnia azokat a minisztereket, akik képesek akkora önfeláldozásra, mint ő maga. És mindeközben az a rengeteg üzemavatás, a mindennapi tévényilatkozatok! Amikor is az elképesztő sikerekről számol be az ámuldozó nagyközönségnek. Más vezetők már régen az idegszanatóriumban kötöttek volna ki, ha csak fele ennyi feladatott vállaltak volna magukra. Ő pedig állja a sarat, bár néha mintha kicsit ingerült lenne. De csak olyankor, amikor neveletlen zsurnaliszták okvetetlenkedő kérdésekkel ostromolják.
De hát ez nem is csoda.
Ha jobban belegondolok, tulajdonképpen olyan nagyon nincs is szükség kormányra. Kinek hiányzik? Nekem biztos nem. Április óta majdnem négy hónap telt el, és mégis minden működik, hála miniszterelnökünknek. De csak azért, mert nemcsak a panaszosok sérelmeit képes egymaga elintézni, hanem az összes minisztériumi feladatokat is! Nem sokat értek ugyan az ilyen dolgokhoz, de talán jobb is lenne, ha nem alakulna kormány, nem kellene folyton egyezkedni a kukacos koalíciós partnerekkel. Hol a szocik állnak elő valamilyen lehetetlen követeléssel (ez a Dačić Ivica például tényleg telhetetlen: már megint külügyminiszter akar lenni, pedig még mindig nem tanult meg angolul!), hol meg a nyugdíjas pártiak fenyegetőznek, hogy utcára küldik a rokkantnyugdíjasaikat. Akik majd addig vonulgatnak a Nemanja utcában, amíg pártvezetőik meg nem kapják a kívánt tárcát. Vagy amíg bírja a lábuk.
Biztosan a magyar partnernek, a Pásztoréknak is vannak elfogadhatatlan követeléseik annak fejében, hogy Szabadkán támogatták a díszpolgári cím odaítélésre vonatkozó haladó párti javaslatot. Ami akkora háborgást váltott ki még a saját szimpatizánsaik körében is, mintha a haladók egy másodosztályú futballistát javasoltak volna erre a címre. Vagy mondjuk régi vezérüket, a Šešelj vajdát. Azt kifogásolták egyesek, hogy az illető jelölt irodalmi munkássága nincs összhangban a város kulturális örökségével és szellemiségével. Meg hogy egy kicsit nacionalistább az átlagosnál. Na és, miért baj ez? Majd ő is fejlődik, mint a haladók.
De meglehet, hogy nem is támogatták, mármint a magyarok a haladók díszpolgársági jelöltjét, csak rosszhiszemű híresztelés volt az egész, ki tudja. Annyi mindent beszélnek az emberek. Ha meg így van, akkor ugrik a nekik ígért államtitkári fotel.
Az említetteken kívül az igazságszolgáltatás munkáját is nagymértékben megkönnyíti miniszterelnökünk azzal, hogy a fogadónapokon rövid úton elintézi az évek óta húzódó peres ügyeket. Amin a bíróság évtizedekig rágódik, azt ő öt perc alatt elintézi. Micsoda megtakarítás lenne csak az ügyvédi költségeken! Ha minden bíró így dolgozna, már régen befejezhettük volna az uniós csatlakozási tárgyalások igazságügyi fejezetét.
De akár azt is el tudom képzelni, hogy ő veszi kézbe a bíráskodást. Fogadni mernék, hogy a bűnözési statisztika is egy csapásra megjavulna. Sokkal egyszerűbb és hatékonyabb lenne minden. Mondjuk, bevezethetnénk a botütéses büntetést, ez valahogy illene is miniszterelnökünk határozott jelleméhez. Így lehetne büntetni az ittas vezetőket, mint például Szudánban. Ott állítólag annyira hatásos ez a módszer, hogy a rendőrségnek külön le kell itatnia néhány delikvenst, hogy legyen munkája az ítéletvégrehajtónak. Nálunk a visszaesőknek maga a miniszterelnök mérne huszonötöt a fenekére. Amekkora keze van, megnézném a krónikus pityizálókat, mernének-e újra vétkezni?
Hallgatom az örökké méltatlankodó ellenzéket, hogy ez az egész fogadónap-história nem más, mint populista szemfényvesztés és magamutogatás, ami meghaladja a jó ízlés határait. És hogy tulajdonképpen a teljhatalmú és mindenható uralkodó szerepében tetszeleg, megjátssza a jótevő Tell Vilmost és az igazságos Mátyás királyt egy személyben, ha ugyan hallott az utóbbiról. És ezzel szegénységi bizonyítványt állít ki a szerb államról, ahol nem működnek az intézmények, és ahol a kormányelnöknek kell személyesen intéznie a polgárok ügyes-bajos ügyeit.
De mondjanak, amit akarnak, én akkor is bizakodva várom az idézést a kormányhivatalba! Lehet, hogy azt is felvetem panaszként a miniszterelnöknek, hogy engem nagyon idegesítenek az akadékoskodó ellenzékiek, akik mindenbe belekötnek, amit ő csinál. És közben soha semmit nem fognak megoldani. Fogadónapot meg végkép nem fognak bevezetni, ha valamikor netán hatalomra jutnak. Nem lehetne őket is kiküszöbölni? Legyen egy vezetőnk, és kész. Úgy hallom, Szudánban is így van, és semmi bajuk.
Kíváncsi vagyok, hogy mit szól majd miniszterelnökünk ehhez a javaslatomhoz.
Következő cikk: Magyarországon készült fel a menekült úszóolimpikon
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Süllyedő „zászlóshajó”
Az MNT – az eredeti elképzelésekkel ellentétben – a magyarországi adófizetők pénzéből költekező, káderkinevező, elbürokratizálódott, közigazgatási >
A néhai
Elsétáltam az egyik standtól a másikig, és egy rövid időben a néhai Jugoszláviában éreztem magam. A >
Üzenet Szerbiából
Teofil Pančić írja a mai Danasban, hogy Orwell regénye, az 1984 ma Szerbiában nem utópikus regénynek >
Két horvát Trump
Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >
Legitim parlamenti képviselet nélkül
Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >