Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Lélekűzérek
A brutális választási nyelv egyre inkább meghonosul, a sajtóban névtelen vagy álneves párthuszárok mocskolódnak. Attól félek, hogy a választások után úgy rágalmazzuk majd egymást, mint ahogy a választási kampányban a politikusok. Végel László Közéleti naplójából:
Régi szokásomhoz híven a választások idején Balzacot olvasom. Az egyik remekművét, a Szamárbőrt veszem elő, és nagyokat kacagok a művésztársaság ábrázolásán. Két író egymással beszélget és arra törekszenek, hogy nem mondjanak egymásnak igazat, de ne is hazudjanak. „Stílus nélküli fiatal szerzőket lehetett látni, gondolatszegény fiatal szerzők mellett.” A művésztársaság elismételhette volna, folytatja Balzac, XVIII. Lajos híres hazugságát: „Egység és feledés.” Napóleon bukása után XVIII. Lajos király ugyanis ezzel a mondattal ült a trónra. Egység a francia néppel, és a korábbi ellentétek feledése. Balzacot olvasva ez a restaurációs mondat is ismerősnek tűnik, mintha tegnap vagy tegnapelőtt hallottam volna valahol. Egyébként is leírásait felismerem a mai életben. Egy különbséggel: minden durvább és tolakodóbb. A mai választási propaganda betör a privátéletünkbe, a lakásunkba, a környezetünkbe, az utcán sem látok mást, mint az óriásplakátokat. Autóbusz-karavánok. Az emberek egyforma zászlót lengetek és egyforma jelszavakat skandálnak. A politikai vezérek a népből arcátlan tömeget faragnak. Helyes, nem veszek kezembe újságot, nem kapcsolom be a tévét, mert menekülök ettől a szótártól. De nem tehetem, hogy ne lépjek az utcára. A brutális választási nyelv egyre inkább meghonosul, a sajtóban névtelen vagy álneves párthuszárok mocskolódnak. Attól félek, hogy a választások után úgy rágalmazzuk majd egymást, mint ahogy a választási kampányban a politikusok. Eluralkodik egy beszédmód, amelyet könnyű volt bevezetni, de nehéz lesz megszüntetni. A régi választásokon az emberek az emberek szavazatát akarták megvásárolni egy krigli sörért, ma viszont a lelkét akarják kisajátítani egy munkahelyért.
Következő cikk: Kínos csöndben hallgatták az Európai Néppárt politikusai, ahogy Orbán Viktor hangyákhoz hasonlítja a menekülteket
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Süllyedő „zászlóshajó”
Az MNT – az eredeti elképzelésekkel ellentétben – a magyarországi adófizetők pénzéből költekező, káderkinevező, elbürokratizálódott, közigazgatási >
A néhai
Elsétáltam az egyik standtól a másikig, és egy rövid időben a néhai Jugoszláviában éreztem magam. A >
Üzenet Szerbiából
Teofil Pančić írja a mai Danasban, hogy Orwell regénye, az 1984 ma Szerbiában nem utópikus regénynek >
Két horvát Trump
Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >
Legitim parlamenti képviselet nélkül
Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >