2024. május 2. csütörtök
Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Boszorkányperek Németországban

A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >

Tovább

Budapesti fotók a harmincas évekből

Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >

Tovább

Boszorkányper Magyarországon

A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)

MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 éves­nél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >

Tovább

Kormányrendelet

Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >

Tovább

Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal

Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >

Tovább

Budapest, 1936

A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >

Tovább

A porcelán unikornis

A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >

Tovább

A magyarok hullottak, mint a legyek

Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >

Tovább

Így kezdődött...

Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >

Tovább

Beszélgetés Darvas Ivánnal

A suszter maradjon a kaptafánál!

Hortobágyi Zoltán
A suszter maradjon a kaptafánál!
Darvas Iván

Az emlékezetes (ahogy akkoriban mondták: sajnálatos…) októberi események majdnem kettétörték a már akkor népszerű, sajátos orgánumú szí­nész pályáját.

A nagy sikereket hosszú esz­tendőkig hányattatás követte, s csak a Ká­dár-kurzus bizonyos enyhülése idején léphe­tett megint közönség elé Darvas Iván. Azóta a közönség ismét élvezheti kivételes tehetsé­gét. Egy esztendeje azonban – most már önként – kevesebbet lép színpadra. Országgyűlési képviselő lett.

– Elvben egyetértek azzal, hogy a susz­ter maradjon a kaptafánál. Hangsúlyo­zom: elvben. Azonban egy évszázadban, ha egyszer, sőt több évszázadban egyszer adódik ilyen helyzet, mint amilyen úgy másfél esztendeje van. Fennállt a veszé­lye annak, hogy ugyan meg­gyöngült a gyarmattartó, a fél­gyarmati ország föllélegzett, de a helytartók a helyükön ma­radhatnak. Történhetett volna mindez azért, mert az emberek már agyonpolitizáltak és elegük van az egészből, így a figyelmük is lankadt. Ez történt Ro­mániában, Bulgáriában, Albáni­ában, s úgy tetszik, így alakult Jugoszláviá­ban is. Én igyekeztem és igyekszem szerény eszközeimmel azt megakadályozni, hogy ez nálunk is előforduljon. Barátaim tanácsának engedve indultam a választásokon. A célom tehát az volt, hogy ne csak modellt, hanem rendszert is váltsunk. Ezért adtam föl az elvi alapvetést…

– A mesterséget nem akadályozza a gyakori ülésezés? A képviselői munka sok szokatlan kötöttséggel jár!

– De nagyon. Egyetlen új produkcióban nem tudtam részt venni az egy esztendő alatt, hiszen a délelőtti próbákra már vég­képp nem futotta volna a szűkös időből.

– A politikus Darvas Iván tehát győzött a színész Darvas Iván fölött?

- Én nem vagyok politikus, csak a helyzet tett azzá. Én színész vagyok. Azt gondoltam azonban, hogy a laikusnak is súlya lehet akkor, ha ismert a neve. Én a másutt szer­zett hírnevemet tudatosan vetettem latba az általam helyesnek ítélt politikai célokért. Azt gondolom, hogy jól döntöttem, amikor a képviselői feladatot elvállaltam.

– Önként adódik a kérdés, hogy elégedett-e munkájával, azaz, amit az ország első házában tesz? Olyan sokat éri jogos-jogtalan támadás a honatyákat.

– Természetesen nem vagyok elégedett. Én egyike vagyok azoknak, akik szavazáskor válnak igazán fontossá. Magam nem veszek részt egyetlen bizottság munkájában sem, pedig a valódi, az igazi törvényelőkészítő munka ott folyik. Sosem készültem fölszóla­lásra, azokat inkább a házbéli történések spontán váltották ki. Ebből is látszik, hogy nem tulajdonítok nagy jelentőséget saját parlamenti ténykedésemnek. El kell azonban azt is mondanom, hogy nagy anyagi veszteség ért, hiszen sok olyan munkától es­tem el, ami addig az életszínvo­nalam fönntartásához szükséges és természetes volt. De hát ezt én vállaltam! Ez kellett ahhoz, hogy azt érezhessem: a rendszerváltáshoz én is hozzájárulok kicsit.

– Ha a vajdasági színkedvelők Pestre indulnak színházba, Darvas Ivánt, a színészt hol láthatják?

– A Vígszínház kamaraszínhá­zában, a Pesti Színházban Süsskind Nagybőgőjében játszom. Kitűnő darab. Egyszemélyes darab. Az elidegenedésről, a sikertelenségről szól.

– De hiszen Ön sikeres ember!

– Bőven akadtak kudarcaim is. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy volt annyi kudarc az életemben, aminek tapasztalataira rábízhattam magam a fi­gura formálásakor.

1991. április 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A márciusi ifjak

Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >

Tovább

Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú

A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >

Tovább

A második világháborút a zsidógyűlölet okozta

Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >

Tovább

Puskás fizette a szurkolókat

– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >

Tovább

Ezen a napon

63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >

Tovább

A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)

Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >

Tovább

Június 28. Versailles

Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >

Tovább

Az „anyások” közutálat tárgyai lettek

1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >

Tovább

„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom

Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni

„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >

Tovább

Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana

Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >

Tovább