Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Tisztelt Bódis Gábor!
Engedje meg, hogy röviden válaszoljak a Napló 28. számában közölt vezércikkének néhány mondatára. >
Pornó anziksz
Nem is sejted, Szilvia, mostanában mennyit ábrándozok a fenekedről. Pedig tizenegynaponta kimondottan ezért vonulok a guggolva >
Egy levél a szabadkai szökőkútról - a szökőkútért
A szabadkai főtéren lévő (zöld) Zsolnay-szökőkutat 1985-ben avatták fel. A polgárok szívükbe zárták, és örömet leltek >
Csetnikek és usztasák
MÁSKÉNT EZ NEM TÖRTÉNHETETT! Azok után sem, hogy Belgrádból, illetve Zágrábból a vasárnap esti maksimiri polgárháborút előre >
Tanmesék felnőtteknek
Csak kevés embernek adatik meg a látnoki képesség, engem viszont igenis ilyen kivételes hajlammal áldott meg >
Két kezünket összetéve…
Három dologról szeretnék említést tenni, talán nyomot is hagyni, június harmadik vasárnapjának éjszakáján készült rövid >
Szárnyát vagy combját?
Az előző részben az olaszos ízek voltak az étlapon, gasztronómiai naplóm folytatásában a kicsi kínai falatkák >
It's toasted
Rengeteg katonatörténetet hallottam már, a legtöbb vicces kis sztori, kerülve a komoly dolgok ecsetelését. Inkább anekdoták >
Tisztelt Ágoston András!
Sokáig töprengtem, válaszoljak-e egyáltalán levelére, amelynek felszólító hangneme – őszintén megvallva – egy magunk mögött vélt >
Isten éltesse, Tanár úr!
Az egyetemen még szerencsém volt dr. Szeli István előadásait hallgatni. Soha nem jött készületlenül, soha nem >
Pásztornak, Végelnek egy a hangja
A megújulás ambíciójáról, a megújulás és az összefogás esélyéről beszélt Pásztor István a Vajdasági Magyar Szövetség >
Lelkierő és türelem
Újvidéken szálltunk fel a Belgrád-Bécs nemzetközi gyorsra. Egy hatüléses fülke, a szemközti oldalon két munkásformájú ember >
Egy főszerkesztő naplója
Duško Tomićtól, a Dnevnik vezérigazgatójától értesültem ma reggel, véletlen találkozásunk során, hogy a főszerkesztők és igazgatók választására kiírt pályázatok holnap megjelennek a lapokban, mert ők már megkapták a szövegét.
Szerda, augusztus 29.
A TVT elnökének, állítólag, az volt az első dolga, amint visszajött az évi szabadságról, hogy beindítsa a pályázatok kiírását. Tehát, függetlenül attól, hogy két bírósági per is folyamatban van – az egyiket a Tartományi Képviselőház küldötteinek csoportja indította meg az Alkotmánybíróságon, a másikat a Magyar Szó Vajdaság Felsőbírósága előtt –, mindkettőben a Képviselőház alapítójogainak a kormányra való átruházását kérdőjeleztük meg –, és függetlenül attól, hogy a felmentések sem történtek törvényes eljárás szerint (tehát nem is jogerősek), a pályázatot mégis kiírták. Ám legyen. Duško Tomić is tisztában van az egész folyamat kérdéses mivoltával, de neki és a Dnevnik szerkesztőségének ez esetben így megfelel. Mert megszabadulnak a rájuk tukmált főszerkesztőtől (a főszerkesztő ugyanis eleve esélytelen a pályázaton, hiszen nincs egyetemi végzettsége).
Mi a Magyar Szóban kezdettől fogva hadakoztunk az ellen, hogy a kormány legyen (és amilyenek az erőviszonyok a kormányban, de facto személyesen a kormányfő) a sajtónak teljes jogú „gazdája”, hogy ő határozza meg a szerkesztéspolitikát (noha a sajtótörvény szerint csakis a programkoncepciót határozhatná meg, de azt is csupán a Képviselőház, hiszen a korábbi alapító a Képviselőházra ruházta át az alapítói jogokat), és mintegy állandó fenyegetésképp jogot formáljon a főszerkesztő leváltására.
Szóvá tettük, elleneztük, tiltakoztunk, pert indítottunk. S mindebben magunkra maradtunk, mert a többi főszerkesztő, igazgató elfogadta ezt a tényállást, mondván: „Ez van, mit lehet itt tenni?”
Pedig, ha csak egy kicsit is adunk a szabad és független sajtó elvére, ezt nem lett volna szabad senkinek elfogadnia. Sem itt, Vajdaságban, sem másutt, ahol hasonló dolgok történtek. Ilyen szempontból maradtunk egyedül. De jelentős támogatással: olvasóink támogatásával. Mindannyian tisztában vagyunk a Magyar Szóban, hogy ha netalán engednénk a nyomásnak, ha változtatnánk szerkesztéspolitikánkon, ha elfogadnánk a szófogadó, kiszolgáló közlöny szerepét, az olvasóink hátat fordítanának, egy csapásra elveszítenénk azt a bizalmat, amit olyan nehezen és sok kockázattal tudtunk kiharcolni.
Személyesen számomra is mindennel fontosabb ez a támogatás, az olvasók kiállása, azok a biztató levelek, amelyek százszámra érkeznek szerkesztőségünkbe. Kezdettől fogva szilárd elhatározásom volt, hogy nem engedek a nyomásnak, úgy érzem, a szerkesztőség is mögöttem áll, a dolgozói gyűlés határozata, hogy én vagyok a Magyar Szó egyetlen főszerkesztő-jelöltje. Tehát, pályázni fogok, éspedig azzal az eltökélt szándékkal, hogy továbbra is ilyen, sőt még jobb Magyar Szót készítsünk Minden tudásomat, rengeteg időt, ideget tettem fel erre a lapra, hogy egy olyan Magyar Szót alakítsunk ki, amelynek szava, véleménye, hitele van, amit elfogad és magáénak vall az olvasó. Túl sokat tettem fel erre a lapra, és nem adom fel a harcot.
Csütörtök, augusztus 30.
Tegnap este szerkesztőbizottságot tartottunk. Rájöttem, hogy erre a legjobb időpont, ha valamit valójában komolyan meg akarunk beszélni, az esti órák, a napi taposómalom után, amikor már nem sürget a lapkészítés. A téma pedig igen komoly: szeptember 1-jétől gyökeresen változtatni akarom a fizetési rendszerünket, a lap igényeinek és minőségi elvárásainak megfelelően. Ezen hónapokig dolgoztam, rengeteget számítottam és számoltam, most már végképp be fogom indítani.
Délelőtt, amint megérkeztem a szerkesztőségbe – általában 9 és 10 óra között kezdődik a munkanapom és tart estig, ameddig kell – jön a nyomdavezetőség. Letisztázzuk az utolsó részleteket is egy másik nagy változás témájára: a vasárnapi számmal megkezdjük az áttérést az új, korszerű, komputerizált fényszedésre. Egyelőre csak részben.
Délben, a szokásos, mindennapi operatív megbeszélés a másnapi lapról. A vezércikk meghatározásával kezdjük. Örülök annak, hogy 1989. február 28-a óta, amióta beindítottam ezt az újítást, a napi vezércikkeket, ez zökkenőmentesen megy, és igen kedvező visszhangra talált olvasóinknál is. Van olyan nap, amikor négy-öt téma is kínálkozik, délben határozzuk meg, hogy melyik témát és ki fogja megírni. Volt azonban olyan eset is, mert az események úgy hozták, hogy éjjel 11 órakor írtunk új vezércikket és mutáltuk be az újságba. A mai nap legfontosabb eseménye, ami vezércikknek kínálkozik, az amerikai küldöttség látogatása Belgrádban és Pristinában. Érzékeny téma, de ezt kell megírni, éspedig úgy, ahogy van. A választás J. Garai Bélára esik, három óra múlva kész is a vezércikk. Sikerült. Amiben nem is kételkedtem.
Délután interjút adok az újvidéki TV-nek a Napjaink műsora számára. A téma a Magyar Szó körkérdése. Akkor még nem tudtam a pontos adatot, hogy a körkérdésben 5642 olvasó vett részt.
Péntek, augusztus 31.
Mint általában minden péntek, ez is egy zsúfolt és nehéz nap. Örömmel veszem tudomásul, hogy hazaérkezett az évi szabadságról Sebestyén Imre főszerkesztő-helyettes. Rögtön be is hívom. Elkel a segítség. Ha jól működik a Magyar Szó nagy gépezete, ehhez jelentősen hozzájárul az is, hogy rendkívül jól megértjük egymást és jó az együttműködés a főszerkesztő és a két helyettese, (Imre mellett Piszár József) között. Mindhárman erőnk, időnk, tudásunk, ötleteink legjavát adjuk, szívvel-lélekkel a lapért. Tudatában vagyunk annak, hogy nekünk kell példát mutatni, és „megfertőzni” a Magyar Szó összes dolgozóját azzal az elvvel: „mindent a Magyar Szóért”. Hogy az, amit csinálunk, több a napi, egyszerű újsággyártásnál, állandó színvonalat, minőséget a legjavát kell adni naponta, mert csakis így nyerhetjük meg olvasóinkat.
Régi igazság, hogy az újságírás olyan szakma, amely teljes embert követel meg, és ennek gyakran az újságíró házastársa issza meg a levét. Kezdve onnan, hogy szinte lehetetlen szabad időt tervezni. Feleségemnek reggel azt mondtam, hogy este 7 óra körül valószínűleg hazaérkezek és elmehetünk, ahová tervezte. Mint általában mindig, most is közbejött valami. Ezúttal a sok más mellett a homokpusztai tűz. Mozgósítottam a sofőrünket (aki egyébként szabadságon van), Ifjú Gabi fotóriportert és Sebestyén Imrét, lévén, hogy ő ismeri legjobban ezt a terepet, még az éjjel utazzanak ki Deliblátra. Este fél 10-kor végül is hazaverődtem.
Szombat, szeptember 1.
Megírom a vezércikket a vasárnapi Magyar Szóba. Befejezem ezt a naplót a Napló számára. Itt leszek estig, a lapkészítés végéig. Holnap, vasárnap talán sikerül hazalátogatnom Becsére, tyúkleveses, igazi bácskai, vasárnapi ebédre a szélesebb családi körben.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egy illúzió múltja
Végel László nemzedéki művet írt. A szónak itt és nála van még ereje, értelme. Hallatlanul gazdag >
Miskolczi: Semmibe veszik a polgárok kegyeletteljes végbúcsú iránti igényét
„Az aláírók nem ellenségei a hatalomnak, csupán szeretnék megmenteni a temetkezés Szabadkán kialakított hagyományait.” Basity Gréta >
Reagálás A szakma becsülete című írásra
Klemm József: „Ami pedig a tükröt illeti: jómagam nem csak a tükörbe tudok tiszta lelkiismerettel nézni, >
A város hangulatának megörzése nem kérdés
„Ez az interjú a Magyar Szóban Varjú Márta főszerkesztő döntése alapján nem jelenhetett meg.” Tómó Margaréta (Magyar >
Vargabetű
„Mi több: lesz-e egyáltalán olyan párttárs, aki majd kiáll mellette?“ Szabó Angéla (Bozóki Antal blogja): >
Az eurómilliós botránylista
„Milyen elvárások, miféle gazdasági szempontok szerint alakult a kiválasztott cégek rangsorolása.“ Szabó Angéla (Veszprém Kukac): >
Építkezés- és párbeszédkísérlet – illetve ennek veszélye
A párt, annak vezetése és az MNT egyfajta „instant” értelmiségi bázisra szeretne szert tenni. Vataščin Péter (Családi >
Ne ítélkezzünk előre!
Ugyanakkor úgy látjuk, néhány érv szólhat az „igen” mellett is. Második Nyilvánosság: >
Nem rosszak, csak naívak
Természetesen aki elfogadta a meghívást annak sok sikert és eredményes munkát kívánok. Szőke Attila facebook bejegyzése: >
A "biodekor" listáról
„Az egyetem autonóm felsőoktatási intézmény, amely kizárja a pártok beavatkozását.“ Vajdaság Ma: >
Kár a bélyegért!
„Kik lesznek azok, akik még hisznek nekik?“ Bozóki Antal: >
Terrorhangulat a Szabadkai Zeneiskolában?
"A tanárok kilencven százaléka az igazgatónő leváltása mellett szavazna, ha titkos szavazást tartanánk." Tómó Margaréta (Magyar Szó): >