Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Tisztelt Bódis Gábor!
Engedje meg, hogy röviden válaszoljak a Napló 28. számában közölt vezércikkének néhány mondatára. >
Pornó anziksz
Nem is sejted, Szilvia, mostanában mennyit ábrándozok a fenekedről. Pedig tizenegynaponta kimondottan ezért vonulok a guggolva >
Egy levél a szabadkai szökőkútról - a szökőkútért
A szabadkai főtéren lévő (zöld) Zsolnay-szökőkutat 1985-ben avatták fel. A polgárok szívükbe zárták, és örömet leltek >
Csetnikek és usztasák
MÁSKÉNT EZ NEM TÖRTÉNHETETT! Azok után sem, hogy Belgrádból, illetve Zágrábból a vasárnap esti maksimiri polgárháborút előre >
Tanmesék felnőtteknek
Csak kevés embernek adatik meg a látnoki képesség, engem viszont igenis ilyen kivételes hajlammal áldott meg >
Két kezünket összetéve…
Három dologról szeretnék említést tenni, talán nyomot is hagyni, június harmadik vasárnapjának éjszakáján készült rövid >
Szárnyát vagy combját?
Az előző részben az olaszos ízek voltak az étlapon, gasztronómiai naplóm folytatásában a kicsi kínai falatkák >
It's toasted
Rengeteg katonatörténetet hallottam már, a legtöbb vicces kis sztori, kerülve a komoly dolgok ecsetelését. Inkább anekdoták >
Tisztelt Ágoston András!
Sokáig töprengtem, válaszoljak-e egyáltalán levelére, amelynek felszólító hangneme – őszintén megvallva – egy magunk mögött vélt >
Isten éltesse, Tanár úr!
Az egyetemen még szerencsém volt dr. Szeli István előadásait hallgatni. Soha nem jött készületlenül, soha nem >
Pásztornak, Végelnek egy a hangja
A megújulás ambíciójáról, a megújulás és az összefogás esélyéről beszélt Pásztor István a Vajdasági Magyar Szövetség >
Lelkierő és türelem
Újvidéken szálltunk fel a Belgrád-Bécs nemzetközi gyorsra. Egy hatüléses fülke, a szemközti oldalon két munkásformájú ember >
Szabad-e másként gondolkodni?
Szomorúan forgattam a VMDK Hírmondó 43. számát, mert mindent, amit közel két éve próbálok elmondani, most itt látom fehéren feketével, a lehető legrosszabb formában megírva.
Szomorúságomat csak fokozza, hogy azok, akiket sorstársaimnak hittem, akikkel megkíséreltem együtt tenni valamit, most nem vállalják velem a sorsközösséget, képtelenebbnél képtelenebb vádakkal illetnek, és ami a legszomorúbb – a leírtak alapján úgy tűnik -, meg vannak győződve arról, hogy az övék az egyetlen, világmegváltó és megváltoztathatatlan igazság.
Miként másként értelmezhetők a VMDK krónikájának hasábjain megjelent, a kishírek után következő, a legtöbb helyen kövér betűkkel szedett, kiemelt kommentároknak is csúfolható megbélyegzések? Az, aki ily módon kísérli meg elmondani véleményét – mivel még a nevét sem meri vagy akarja aláírni –, arra törekszik, hogy elhitesse az olvasóval: MINDEZ A VMDK VÉLEMÉNYE BALLA LAJOSRÓL, VALAMINT A KANIZSAI ÉS OROMHEGYESI TÖRTÉNÉSEKRŐL!
Miért kell valakinek ellenségképet keresnie a VMDK-n belül, fekete bárányként megjelölni azt, akinek más véleménye van, vagy úgy is fogalmazhatnánk, azt, akinek VÉLEMÉNYE VAN? Ismerős a képlet, ezt a receptet valakik már sokkal hatásosabban alkalmazták a célból, hogy homogenizáljanak. (Mégis el kell mondani: sikertelenül, mert a kezdeti látszateredmények után általában jött a keserű ébredés.)
Nincs szándékomban védekezni az övön aluli támadásokkal szemben, hiszen azok önmagukért beszélnek a támadó erkölcsi szintjéről tanúskodnak; azonban tényeket szeretnék ismertetni, amelyek ismeretében az olvasónak kell eldöntenie: vajon igazak-e a leírt vádak?
Dudás Károly Hitelrontást követtek el ellenem című írásával kapcsolatban (Magyar Szó, 1992. V. 28.) az ismeretlen szerző összefüggést vél fölfedezni az oromhegyesi történések és a Magyar Szóban megjelentettek között, tehát bizonyítva van: az oromhegyesiek olyan óriási befolyásra tettek szert, hogy hatásukra a lap hasábjain nem jelennek meg azok a nevek, akik az ő véleményükkel ellentétes mondanivalóval jelentkeznek. A Magyar Szó és szerkesztősége – Dudás Károly szerint – a VMDK ősellensége, tehát ebből is látszik, hogy az oromhegyesiek is VMDK-ellenesek. Mit sem segít az egész ítélet hitelének elbírálásában, hogy épp az említett napon kezdődött meg egy összetűzés az oromhegyesiek és a Magyar Szó legújabb szerkesztősége között, ami még ma is tart! Erről jut eszembe egy diktátori „velős gondolat”: az ellenségem ellensége a barátom!, de ez még jobban megzavar, mert ha az oromhegyesiek és a Magyar Szó a VMDK ellenségei, ugyanakkor egymás ellenségei is, akkor ki itt a VMDK barátja?
A VMDK krónikája részletet közöl Kókai Péter Oromhegyesi víg napok című írásából (Napló, 1992. VI. 3.), de elfelejti, hogy ennek az írásnak az „ősbemutató”-ja 1992. május 28-án este Oromhegyesen volt, amiről az aznap kiadott 28. közlemény is beszámolt. Szeretném, ha az olvasók tudnák: az itt összegyűltek legjobban a saját gyöngeségeik, hibáik kifigurázásán tudnak szórakozni, amit nemcsak megengednek, hanem el is várnak a jó tollú íróktól!
Tóth Líviának a Szemben a valósággal dmű írásából (Napló, 1992. VI. 10.) kiragadott részlet után között „aranyköpés” („... és beíratni őket a Polgári Szövetség nevű, újonnan akkuit pártba.”), és az oromhegyesi Békeliga Ügyvezető Elnökségének 1992. június 13-ai határozata alatt megjelent szöveg („A tagtoborzás – hosszas és körültekintő előkészületek után – sikerült”) elolvasása óta nem tudok szabadulni egy gondolattól: miért zavar az valakit, hogy egy csoport ember úgy döntött, a hasonló gondolkodásúakkal egy, e célból megalkotott szövetségbe lép (amit sehogyan sem lehet pártnak nevezni). Honnan ez a VMDK sorsa miatti paranoiás félelem, amikor annak alapszabálya nem gátolja a tagokat abban, hogy más politikai szervezet tagjai is lehessenek? Vajon a szöveg szerzője nem tudja, hogy a VMDK csúcsvezetéséből sokan más szervezetnek a tagjai is? Hogyan reagálna ezen „mélyenszántó” gondolatok szülőatyja, ha nyilvánosságra hoztuk volna azt is, hogy itt, Oromhegyesen, sokan, közöttük én is, köszönve Tóthfalusi Annának beléptek a Transznacionális Radikális Párt tagságába?
Az utolsó „magvas gondolatsor” a „tg” szignatúrájú, Foghíjasán is megalakulhat című cikk (Magyar Szó, 1992. VI. 12.) kiemelt részlete után olvasható: „Most már világos, hogy Balla Lajos miért nem akart részt venni a választásokon. Alkatánál fogva jobban érzi magát ellenzékben, s a biztonság kedvéért előbb maga elé engedte a megfelelő számú SZSZP-képviselőt.” Ezzel kapcsolatban csak a következőket szeretném közölni:
1. A VMDK Tanácsa úgy döntött, hogy ajánlatos a választásokon való részvétel, de minden körzetnek önmagának kell e kérdésben döntenie.
2. A kanizsai szervezet elnökségi üléseire, amelyeket a választások előtt tartottunk, személyesen hívtam meg Ágoston András elnököt és az alelnököket, dr. Hódi Sándort és Vékás Jánost Az illetők egyszer sem tettek eleget meghívásomnak.
3. 1992. május 8-án a VMDK kanizsai szervezete elnökségének összejövetelén személyesen kértem föl a jelenlevő tagokat, hogy tegyenek meg mindent a célból, hogy összegyűjtsék minden egyes jelölt számára a jelöléshez szükséges aláírásokat.
4. Akkor, amikor Oromhegyesen a VMDK kanizsai szervezetének elnöksége meghozta döntését, hogy nem indul a választásokon, és fölhívta a polgárokat a választások bojkottálására, én nem voltam hajlandó véleményt nyilvánítani mindaddig, amíg az elnökség tagjai el mondták a sajátjukat. El kell mondani, kisebb-nagyobb kétellyel minden jelenlevő az akkor hozott döntés mellett voksolt, hogy milyen megfontolásból, azt senki sem firtatta. Később derült ki, hogy egyeseknek tudomásuk arról, hogy az SZSZP aktivistái aláírásokat gyűjtöttek arra az esetre, ha a VMDK megnyeri választásokat. (Az aláírások fölötti szöveggel bizonyították volna: a szerbeket a VMDK veszélyezteti Kanizsa községben.) Én sem mondtam azt, hogy tudomásomra jutott, az SZSZP küldöttsége le fog késni a jelölések átadásának határidejéről, és ezáltal meg szeretnék kérdőjelezni Kanizsa községben a választások legitimitását. Mivel erről tudtam, én csak azt ajánlottam, hogy éjfél előtt 1-2 perccel kell átadni döntésünket, pontosan azért, ne legyen az SZSZP-nek lehetősége azonnali ellenlépés megtételért.
5. A demokrácia fogalmát már nagyon sokan megalkották, újrafogalmazták. Ezzel kapcsolatban – ellenzéki alkat vagyok vagy sem, csak annyit mondhatok: engedtessék meg, hogy gondolkozzam, sőt, ha másképpen megy, hát másként gondolkozzam!
Végezetül néhány parlagi gondolatom:
a) Nem azért lettem a VMDK tagja, hogy egyéneknek hízelegjek és fölülről jövő parancsokat hajtsak végre. Engem a VMDK-ból elűzni ilyen módszerekkel nem lehet, mert akkor valójában hozzásegíteném a sikerélményhez azokat, akik a VMDK-ból erővel pártot szeretnének létrehozni. A VMDK-ból akkor fogok távozni, ha annak Elnöksége vagy Tanácsa kimondja a párttá való alakulást, mert azáltal a másként gondolkodás legminimálisabb föltételei is meg fognak szűnni.
Mindezekről szerettem volna az elnökségi vagy tanácsülésén beszélni, de két éve – a „súlyos pillanat” miatt – sohasem volt alkalmas erre az idő. Akkor, amikor az oromhegyesi megmozdulás megkezdődött, kértem a VMDK elnökét, ha lehet, a következő szombaton a VMDK tartson elnökségi vagy tanácsi összejövetelt Oromhegyesen. Azt a választ kaptam: ez lehetetlen, mert az emberek megszokták, hogy Adán gyűlnek össze. Egy tény: 1992. június 20-án a VMDK Tanácsa Zentán tartotta összejövetelét, és ott határozatot hoztak arról, hogy ezek után minden tanácsülés Zentán lesz!
Remélem, gondolataim közlésével megnyitottam egy folyamatot, s a vitán keresztül elkezdődik a megújulás folyamata. Abban az esetben, ha ez nem következik be, véleményem szerint a megcsontosodás, a karizmatikus egyéniségek kialakításának ténye, a párttá alakulással a másként gondolkodók eltiprása a VMDK agóniáját fogja eredményezni.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egy illúzió múltja
Végel László nemzedéki művet írt. A szónak itt és nála van még ereje, értelme. Hallatlanul gazdag >
Miskolczi: Semmibe veszik a polgárok kegyeletteljes végbúcsú iránti igényét
„Az aláírók nem ellenségei a hatalomnak, csupán szeretnék megmenteni a temetkezés Szabadkán kialakított hagyományait.” Basity Gréta >
Reagálás A szakma becsülete című írásra
Klemm József: „Ami pedig a tükröt illeti: jómagam nem csak a tükörbe tudok tiszta lelkiismerettel nézni, >
A város hangulatának megörzése nem kérdés
„Ez az interjú a Magyar Szóban Varjú Márta főszerkesztő döntése alapján nem jelenhetett meg.” Tómó Margaréta (Magyar >
Vargabetű
„Mi több: lesz-e egyáltalán olyan párttárs, aki majd kiáll mellette?“ Szabó Angéla (Bozóki Antal blogja): >
Az eurómilliós botránylista
„Milyen elvárások, miféle gazdasági szempontok szerint alakult a kiválasztott cégek rangsorolása.“ Szabó Angéla (Veszprém Kukac): >
Építkezés- és párbeszédkísérlet – illetve ennek veszélye
A párt, annak vezetése és az MNT egyfajta „instant” értelmiségi bázisra szeretne szert tenni. Vataščin Péter (Családi >
Ne ítélkezzünk előre!
Ugyanakkor úgy látjuk, néhány érv szólhat az „igen” mellett is. Második Nyilvánosság: >
Nem rosszak, csak naívak
Természetesen aki elfogadta a meghívást annak sok sikert és eredményes munkát kívánok. Szőke Attila facebook bejegyzése: >
A "biodekor" listáról
„Az egyetem autonóm felsőoktatási intézmény, amely kizárja a pártok beavatkozását.“ Vajdaság Ma: >
Kár a bélyegért!
„Kik lesznek azok, akik még hisznek nekik?“ Bozóki Antal: >
Terrorhangulat a Szabadkai Zeneiskolában?
"A tanárok kilencven százaléka az igazgatónő leváltása mellett szavazna, ha titkos szavazást tartanánk." Tómó Margaréta (Magyar Szó): >