Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Tisztelt Bódis Gábor!
Engedje meg, hogy röviden válaszoljak a Napló 28. számában közölt vezércikkének néhány mondatára. >
Pornó anziksz
Nem is sejted, Szilvia, mostanában mennyit ábrándozok a fenekedről. Pedig tizenegynaponta kimondottan ezért vonulok a guggolva >
Egy levél a szabadkai szökőkútról - a szökőkútért
A szabadkai főtéren lévő (zöld) Zsolnay-szökőkutat 1985-ben avatták fel. A polgárok szívükbe zárták, és örömet leltek >
Csetnikek és usztasák
MÁSKÉNT EZ NEM TÖRTÉNHETETT! Azok után sem, hogy Belgrádból, illetve Zágrábból a vasárnap esti maksimiri polgárháborút előre >
Tanmesék felnőtteknek
Csak kevés embernek adatik meg a látnoki képesség, engem viszont igenis ilyen kivételes hajlammal áldott meg >
Két kezünket összetéve…
Három dologról szeretnék említést tenni, talán nyomot is hagyni, június harmadik vasárnapjának éjszakáján készült rövid >
Szárnyát vagy combját?
Az előző részben az olaszos ízek voltak az étlapon, gasztronómiai naplóm folytatásában a kicsi kínai falatkák >
It's toasted
Rengeteg katonatörténetet hallottam már, a legtöbb vicces kis sztori, kerülve a komoly dolgok ecsetelését. Inkább anekdoták >
Tisztelt Ágoston András!
Sokáig töprengtem, válaszoljak-e egyáltalán levelére, amelynek felszólító hangneme – őszintén megvallva – egy magunk mögött vélt >
Isten éltesse, Tanár úr!
Az egyetemen még szerencsém volt dr. Szeli István előadásait hallgatni. Soha nem jött készületlenül, soha nem >
Pásztornak, Végelnek egy a hangja
A megújulás ambíciójáról, a megújulás és az összefogás esélyéről beszélt Pásztor István a Vajdasági Magyar Szövetség >
Lelkierő és türelem
Újvidéken szálltunk fel a Belgrád-Bécs nemzetközi gyorsra. Egy hatüléses fülke, a szemközti oldalon két munkásformájú ember >
Napi ajánló
Vargabetű
„Mi több: lesz-e egyáltalán olyan párttárs, aki majd kiáll mellette?“ Szabó Angéla (Bozóki Antal blogja):
Amikor a mindig póker arcú Varga László nemrégiben a 19-re újabb lapot húzott, majd a háromszög alakú családi pártasztalra kiterítette a maga kártyáit, azon gondolkodtam, hogy ez mire lesz majd elég. Merthogy nekünk, kibicelőknek, a kártya azt mutatta: ennek a pillanatnyi parti-győztesnek esze ágában sincs fölállni a kártyaasztaltól, ez ugyan nem fog kongó léptekkel távozni a játékteremből. Hiába a kedvező lapjárás, hiába a kezében a sok ütőkártya. Ahogy korábban nem tette meg Korhecz Tamás, úgy most Varga sem fogja ráborítani a kártyaspílerekre a zsugaasztalt. Ehelyett megvárja, hogy ítélkezzenek felette az eddigi kártyacimborák.
Hogy messziről nézve, miért lett volna példaértékű Varga László határozott és magabiztos kivonulása a játékbarlangból, az pofonegyszerű: ajtót mutatott volna. Megmutatta volna, hogy hol rejtőzik az a titkos ajtó. Bebizonyíthatta volna a rebellis génekkel is rendelkező tagság számára, hogy nyílik ebből a pártból kifelé is ajtó, nem csak befelé. Hogy a bejárat egyben a kijárat is. Ha a saját szemükkel lát(hat)ták volna, hogy még a birkatürelmű Vargának is végképp elege lett, nála is betelt a pohár, s ezért otthagyott csapot-papot, akkor talán mások is fölébredtek volna. Megkockáztatom: az ajtócsapódás olyan bátorító hatású lehetett volna a tagságnak, mint a humorista szerinti kisnyúlnak a jófajta whisky. (Miután megissza, még a medvének is nekimegy.) No de, minthogy a politikus úr ezt elmulasztotta, most azt mondja a csak magában fortyogó renitenskedő, hogy ha még Varga is megmaradt a pártban, akkor miért lépjek ki én. Ha neki megfelel, megfelel nekem is. (Ha jó az Égnek, jó lesz a Földnek is.) Így továbbra is a VMSZ-es bűnbarlangban bezárva, izoláltan marad a vargaság vírusa, amely nem tud terjedni, nem képes fertőzni.
A nem várt kórokozó fölbukkanása mégis rapidriadalmat keltett: a magyarság vezérpártja egy szempillantás alatt vargát rántott. De ugyanilyen gyorsan össze is kapták magukat: üzembe helyezték a forró párát kibocsájtó hatalmas pártvasalót, amivel egykettőre kisimították a glancolt felszínen keletkezett gyűrődéseket.
A masszív (magyar) pénzcölöpökre épített VMSZ tehát nem omlott össze kártyavárként. Azonban nem kell azt gondolni, hogy az ördög bibliájának ily mesteri forgatása teljességgel hiábavaló volt. Ugyanis az elmúlt hetek fékezett habzású vajdasági magyar viharai a felszínre dobtak néhány kiértékelésre érdemes dolgot.
Igaz, hogy csak az egyik szemünkkel, de legalább megsadelhatjuk, miként szuperálnak a beltéri riasztókészülékek meg a káder-mérőműszerek. A kulisszák mögött most javában zajlik a kárösszegzés meg a káder-értékbecslés, és hamarosan ki fog derülni, Varga László mennyit is nyom a latban. Mennyire taksálja őt a pártvezetés, mennyit ér egy politikus pőre bőre. A párttöbbséget alkotó, gyáván lapuló nyuszi sereg meg majd okuljon a történtekből! Utána lehet összehasonlítást végezni: mennyire taksálnak egy olyan, magas beosztásban trónolót, aki köztársasági parlamenti képviselőségig vitte, és ennek függvényében, mire számíthat a sok kis szürke muharegér, akinek soha semmilyen funkció nem jut, épp csak a tömeget duzzasztja a pártban – osztani nem oszt, szorozni nem szoroz. Bebizonyosodik-e megint az, hogy a tiszta ruhát bekoszolni cseppet sem számít elmarasztalónak, de a szennyest jól látható helyre kiakasztani, közszemlére tenni, már bűn? Hogy az omnipotens pártvezetők vizelete mit mutat az ügyben, hogy bocsánatos lesz-e Varga László vargabetűje, vagy ezzel a (politikusoktól szokatlan) kitérőjével végleg kiírta magát a VMSZ történetéből, hamarosan megtudjuk.
Besokallt és kipakolt. A szigorúan vett, kötelező együttlépést megtagadta, így viszont a beígért esti rétesre sem számíthat. Közönséges munkakerülés vádjával fegyelmi bizottság elé idézik. Mi meg legfeljebb csak találgathatjuk, hogy mekkora lehet a támogatottsága, népszerűsége a pártban. Mit gondolnak a történtekről a hasonszőrűek, a vele egy húron pendülők? Ők mikor fognak megszólalni? Mi több: lesz-e egyáltalán olyan párttárs, aki majd kiáll mellette?
A perdöntő nyilvánvalóan az lesz, hogy a továbbiakban milyen jövőt szánnak neki a háromszög alakú kártyaasztalnál ülők. Szükség lesz-e még rá a kis vajdasági magyar kártyabandában? Vagy neki már több lapot nem osztanak…
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egy illúzió múltja
Végel László nemzedéki művet írt. A szónak itt és nála van még ereje, értelme. Hallatlanul gazdag >
Miskolczi: Semmibe veszik a polgárok kegyeletteljes végbúcsú iránti igényét
„Az aláírók nem ellenségei a hatalomnak, csupán szeretnék megmenteni a temetkezés Szabadkán kialakított hagyományait.” Basity Gréta >
Reagálás A szakma becsülete című írásra
Klemm József: „Ami pedig a tükröt illeti: jómagam nem csak a tükörbe tudok tiszta lelkiismerettel nézni, >
A város hangulatának megörzése nem kérdés
„Ez az interjú a Magyar Szóban Varjú Márta főszerkesztő döntése alapján nem jelenhetett meg.” Tómó Margaréta (Magyar >
Vargabetű
„Mi több: lesz-e egyáltalán olyan párttárs, aki majd kiáll mellette?“ Szabó Angéla (Bozóki Antal blogja): >
Az eurómilliós botránylista
„Milyen elvárások, miféle gazdasági szempontok szerint alakult a kiválasztott cégek rangsorolása.“ Szabó Angéla (Veszprém Kukac): >
Építkezés- és párbeszédkísérlet – illetve ennek veszélye
A párt, annak vezetése és az MNT egyfajta „instant” értelmiségi bázisra szeretne szert tenni. Vataščin Péter (Családi >
Ne ítélkezzünk előre!
Ugyanakkor úgy látjuk, néhány érv szólhat az „igen” mellett is. Második Nyilvánosság: >
Nem rosszak, csak naívak
Természetesen aki elfogadta a meghívást annak sok sikert és eredményes munkát kívánok. Szőke Attila facebook bejegyzése: >
A "biodekor" listáról
„Az egyetem autonóm felsőoktatási intézmény, amely kizárja a pártok beavatkozását.“ Vajdaság Ma: >
Kár a bélyegért!
„Kik lesznek azok, akik még hisznek nekik?“ Bozóki Antal: >
Terrorhangulat a Szabadkai Zeneiskolában?
"A tanárok kilencven százaléka az igazgatónő leváltása mellett szavazna, ha titkos szavazást tartanánk." Tómó Margaréta (Magyar Szó): >