Ma Lóránt, Loránd, Pál névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Tisztelt Bódis Gábor!
Engedje meg, hogy röviden válaszoljak a Napló 28. számában közölt vezércikkének néhány mondatára. >
Pornó anziksz
Nem is sejted, Szilvia, mostanában mennyit ábrándozok a fenekedről. Pedig tizenegynaponta kimondottan ezért vonulok a guggolva >
Csetnikek és usztasák
MÁSKÉNT EZ NEM TÖRTÉNHETETT! Azok után sem, hogy Belgrádból, illetve Zágrábból a vasárnap esti maksimiri polgárháborút előre >
Egy levél a szabadkai szökőkútról - a szökőkútért
A szabadkai főtéren lévő (zöld) Zsolnay-szökőkutat 1985-ben avatták fel. A polgárok szívükbe zárták, és örömet leltek >
Tanmesék felnőtteknek
Csak kevés embernek adatik meg a látnoki képesség, engem viszont igenis ilyen kivételes hajlammal áldott meg >
Két kezünket összetéve…
Három dologról szeretnék említést tenni, talán nyomot is hagyni, június harmadik vasárnapjának éjszakáján készült rövid >
Szárnyát vagy combját?
Az előző részben az olaszos ízek voltak az étlapon, gasztronómiai naplóm folytatásában a kicsi kínai falatkák >
Isten éltesse, Tanár úr!
Az egyetemen még szerencsém volt dr. Szeli István előadásait hallgatni. Soha nem jött készületlenül, soha nem >
It's toasted
Rengeteg katonatörténetet hallottam már, a legtöbb vicces kis sztori, kerülve a komoly dolgok ecsetelését. Inkább anekdoták >
Tisztelt Ágoston András!
Sokáig töprengtem, válaszoljak-e egyáltalán levelére, amelynek felszólító hangneme – őszintén megvallva – egy magunk mögött vélt >
Pásztornak, Végelnek egy a hangja
A megújulás ambíciójáról, a megújulás és az összefogás esélyéről beszélt Pásztor István a Vajdasági Magyar Szövetség >
Lelkierő és türelem
Újvidéken szálltunk fel a Belgrád-Bécs nemzetközi gyorsra. Egy hatüléses fülke, a szemközti oldalon két munkásformájú ember >
A "többség" és a "fészekbe piszkítók"
Ha minden igaz lesz, a VMDK hamarosan pótolni fogja azokat a sorozatos mulasztásokat, amelyeket az elmúlt években akarva-akaratlanul tett. A körzeti szervezet Nyitott ajtó rendezvényén ugyanis, melyet keddenként tartanak a szabadkai Népkörben, bejelentették, hogy végre igazán működni kezd az oktatási bizottság is és nemcsak a Magyarországra pályázó diákok ösztöndíjkérelmeivel foglalkozik majd. De az egyesek által régóta követelt gazdasági program készítésének is nekigyürkőzik az új gazdasági bizottság, miután a régi semmit sem tett e téren.
A teljes gőzzel induló munkában, úgy látszik, az sem akadály, hogy a közgyűlés óta követelt elszámolással dr. Hódi Sándor még mindig adós. Ágoston András ugyanis a közelmúltban Budapesten járt, ahol, mint mondja: tiszta víz került a pohárba, vagyis kiderült, hogy a VMDK volt alelnöke az lllyés Alapítványnak sem számolt el, bár a közgyűlés napján a Magyar Szó azt zengte be az első oldalon megjelentetett közlemény címében. Ez a szerkesztő lelkén szárad, kérdés azonban, kinek a „lelkén” szárad, hogy hasonlók hangzottak el a Kossuth és a Petőfi rádióban is, s a magyar tömegtájékoztatási eszközök többségében... Csoóri Sándor ugyanis most nyomatékosan közölte, hogy ő olyat soha nem mondott, hogy dr. Hódi elszámolt volna az Illyés Alapítványnak! A VMDK elnöke szerint viszont jó az, hogy mindez „most már a VMDK-tól, a vajdasági magyarságtól függetlenül folyik, ott bonyolódik tovább”, s „a botrány arra volt jó, hogy mindenki föleszméljen ott is és egy átlátható, átvilágítható költségvetési rendszeren alapuló segélyezési mechanizmust fogadjanak el”. Hát, ha ez tiszta víz...
A tribün előtti zárt elnökségi ülésen magyar iskolák alakításara vonatkozó fölszólítást fogadtak el. Félő azonban, hogy egy fölszólítás nem elég ahhoz, hogy őszre 5, 6, 7, 10 magyar iskola legyen. Balassa Julianna, az oktatási bizottság elnöke elmondta, hogy csak az utóbbi napokban vetődött föl a magyar iskolák alakításának kérdése – ami elég sajnálatos, különösen, ha a magyar nyelvű általános iskolák az első lépést képezik a VMDK oktatási koncepciójának megvalósításában! A néhány héten belül Szabadkán sorra kerülő nagy tanácskozáson az általános és középiskolai tanárok konkrétan kidolgozott elképzeléseit várják, hogy ott, a helyszínen előkészíthessék követeléseiket, amelyeket az oktatási minisztérium elé terjesztenek. Tekintettel arra, hogy Vajdaságban közel 80 iskolában folyik kétnyelvű tanítás, és nem mindegy, hol és hogyan lehetne magyar iskolát (át)szervezni, valamint számos törvénycikkely is sürgős változtatásra szorul (amint arra dr. Tóth Lajos rámutatott), az egész probléma egy fölszólításnál átgondoltabb és alaposabban előkészített megközelítést igényelne – még akkor is, ha a magyar iskolákról Milošević elnök is pozitívan vélekedett (talán ígéretet is tett?), és még akkor is, ha valaki még hisz neki.
Hamarosan megkezdik a sok vitát kavart gazdasági program készítését is, ami az újonnan alakuló gazdasági bizottság feladata lesz. Ennek megbízott elnöke dr. Sepsey Csaba, az előző bizottság elnöke lesz, s most már talán pótolják a korábbi években elkövetett mulasztásokat. A bejelentett program lényege, hogy az embargó mielőbbi megszüntetésében reménykedve olyan külföldi beruházókat keresnek, akik ide egyszer majd pénzt fektetnek be, munkahelyeket nyitnak... Mindez azonban továbbra sem segít azokon, akiknek most vannak megélhetési gondjaik, akiket a kilátástalanság arra kényszerít, hogy csapot-papot hagyva fölszedelőzködjenek, s valahol máshol próbáljanak új életet kezdeni. Mert bármennyire is szeretnénk, az embargó feloldásának egyelőre semmi jelét nem látjuk, s csak arra a régi emberi reményre támaszkodhatunk, miszerint minden rossznak egyszer vége szakad...
Különben ijesztően és szánalmasan kevesen voltak kíváncsiak a VMDK vezetőire. Két ember híján az egész tartományi vezetőség megjelent a Népkörben, s valamikor egyik-másik közülük a termet úgy megtöltötte, hogy nemcsak ülő-, de állóhely is alig maradt. A mostani érdektelenséget sem lehet csak a tavaszi kerti munkákkal magyarázni. S a jelenlévők sem arra voltak kíváncsiak, hogyan képzelik el a szervezet munkáját az elkövetkezőkben, vagy a vajdasági magyarság jövőjét, s olyan értékes emberek, mint Csubela Ferenc, lehetőséget sem kaptak arra, hogy megszólaljanak. A fő téma ezúttal az Új Hét Nap volt, amely az utóbbi időben több, a VMDK, illetve egyes vezetőinek módszereit, munkáját bíráló írást jelentetett meg, legutóbb Miskolczi József tollából. Az önálló, ne adj' Isten ellentétes vélemények megjelentetését ugyanis egyesek „fészekbe piszkításnak”, „háborúszításnak” tartják, sőt egyenesen magyarságellenesnek is!
A „többség” véleményéhez azonban nemcsak a lapoknak kellene igazodniuk, hogy „tisztességes” tájékoztatást nyújtsanak, hanem az önkormányzatoknak is. Egyesek ugyanis a sajtónak adott nyilatkozatokból azt szűrték ki, hogy (uram bocsá’) a magyar önkormányzatok elnökei nem a VMDK-s többség véleményét képviselik! Mert ugye egy-egy polgármesternek a VMDK-s többséget (a tagságét? vagy a vezetőségét?), nem pedig az őt megválasztó polgárok többségének a véleményét kellene képviselnie!
Pedig most már végre az amerikai kormány is fölzárkózott a VMDK mellé! Ágoston András szerint ez történt azzal, hogy a nagyhatalom elismerte, hogy a különböző nemzetek békés egymás mellett élésének egyetlen módja az autonómia. Még nem tudni, hogyan kommentálja ezt a „fölzárkózott” fél.
Félő különben, hogy hamarosan nem is lesz szükség újságírókra. Lapjainkat már így is megtöltik a VMDK-sok egymás közötti vagy kívülállókkal folytatott levelezgetései, most pedig valóságos levélözönre lehet majd számítani, miután Dudás Károly, az Új Hét Nap főszerkesztője az őket ért bírálatok kapcsán fölszólított mindenkit, akinek mondanivalója van, hogy ezt tegye meg, minden véleményt leközölnek. Ágoston András szerint is hozzá kell szokni az egymás közötti vitatkozáshoz, mert attól pezseg a közélet. A közélet azonban, s főleg az élet, másból is áll...
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egy illúzió múltja
Végel László nemzedéki művet írt. A szónak itt és nála van még ereje, értelme. Hallatlanul gazdag >
Miskolczi: Semmibe veszik a polgárok kegyeletteljes végbúcsú iránti igényét
„Az aláírók nem ellenségei a hatalomnak, csupán szeretnék megmenteni a temetkezés Szabadkán kialakított hagyományait.” Basity Gréta >
Reagálás A szakma becsülete című írásra
Klemm József: „Ami pedig a tükröt illeti: jómagam nem csak a tükörbe tudok tiszta lelkiismerettel nézni, >
A város hangulatának megörzése nem kérdés
„Ez az interjú a Magyar Szóban Varjú Márta főszerkesztő döntése alapján nem jelenhetett meg.” Tómó Margaréta (Magyar >
Vargabetű
„Mi több: lesz-e egyáltalán olyan párttárs, aki majd kiáll mellette?“ Szabó Angéla (Bozóki Antal blogja): >
Az eurómilliós botránylista
„Milyen elvárások, miféle gazdasági szempontok szerint alakult a kiválasztott cégek rangsorolása.“ Szabó Angéla (Veszprém Kukac): >
Építkezés- és párbeszédkísérlet – illetve ennek veszélye
A párt, annak vezetése és az MNT egyfajta „instant” értelmiségi bázisra szeretne szert tenni. Vataščin Péter (Családi >
Ne ítélkezzünk előre!
Ugyanakkor úgy látjuk, néhány érv szólhat az „igen” mellett is. Második Nyilvánosság: >
Nem rosszak, csak naívak
Természetesen aki elfogadta a meghívást annak sok sikert és eredményes munkát kívánok. Szőke Attila facebook bejegyzése: >
A "biodekor" listáról
„Az egyetem autonóm felsőoktatási intézmény, amely kizárja a pártok beavatkozását.“ Vajdaság Ma: >
Kár a bélyegért!
„Kik lesznek azok, akik még hisznek nekik?“ Bozóki Antal: >
Terrorhangulat a Szabadkai Zeneiskolában?
"A tanárok kilencven százaléka az igazgatónő leváltása mellett szavazna, ha titkos szavazást tartanánk." Tómó Margaréta (Magyar Szó): >