Ma Miklós, Csinszka, Gyopár, Gyopárka névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
Beatles (összes)
Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >
Apám tyúkja
A Rádiókabaré felvétele. >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Márai Sándor a „jobboldaliságról”
„Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban, ki kell pusztítani egyfajta ember >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Magyar-roma nyelvi rokonság
Gyenge Rózsika úrhölgy fedezte fel azt az adaptációt a videómegosztón, amelyik egyértelműen igazolja a magyar és >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
A Radetzky-induló hiteles története
Kínai történészek hitelt érdemlő dokumentumokkal igazolták, hogy Radetzky gróf (teljes nevén Johann Joseph Wenzel Graf Radetzky >
Via Kelebia
Az elvtársak
János, a városi közlekedési vállalat főkönyvelője a legnehezebb időkben is jól szót értett szomszédjával, Gavrilóval, a cég egyik osztályvezetőjével, ami annak tudható be, hogy valaha réges-régen – így nevezték a békeidőket – mindketten egy pártalapszervezet tagjai voltak. A pártgyűlések után rendszeresen borozgattak, és a közügyekről diskuráltak. Együtt nézték a focimeccseket, és együtt hallgatták a Tito-beszédeket. Barátságuk annyira szoros volt, hogy még Belgrádba is együtt utaztak, napokig virrasztottak, hogy leróják kegyeletüket Tito elvtárs koporsója előtt.
Tito halála után azonban Gavrilo egyre többször kiborult, és ilyenkor hevesen ócsárolta az albánokat. A magyarok rendes emberek, tette hozzá jóindulatúan, nehogy megbántsa a szomszédját. János hümmögött, és megjegyezte, hogy mindketten jól ismerik a helyi albán cukrászt, akit ő szintén rendes embernek tart. A szomszéd szeme felvillant. Soha sem tudni, válaszolta a titokzatosan.
János furcsállotta a szomszéd viselkedését de, nem tulajdonított nagy fontosságot a dolognak. Esténként továbbra is gyakran borozgattak, habár egyre kevesebb mondanivalójuk akad egymásnak, hiszen Gavrilo hol a galád horvátokat szidta, hol pedig a kétszínű moszlimokat. Nem volt többé miről beszélgetniük, de a régi barátság látszatát továbbra is ápolták.
Ebben az időben történt, hogy megbeszélték: megkeresztelkednek. János 53 éves korában, a szomszéd meg 49 évesen járult a keresztvíz elé. Az egyik a katolikus papnál, a másik a pravoszláv pópánál vette fel a keresztséget.
Az esemény tiszteletére János felesége paprikást készített, tökös rétest sütött, Gavriloé pedig csevapcsicsát meg plyeszkavicát sütött, és csesznicát szolgált fel.
János felbontott egy liter villányi vöröst, Gavrilo pedig egy különleges, valamelyik Fruška Gora-i kolostorban termelt miseborral kínálgatta a szomszédját.
Jobb későn, mint soha, magyarázkodott János.
Úgy van, helyeselt a szomszéd, nem tehetünk róla, hogy a kommunisták betiltották vallás a szabad gyakorlását.
Ettől kezdve, ismét szót értettek, megtalálták a közös témát: kórusban szidták a kommunistákat.
Elégedettek voltak, mert mint mondták, rendezték a számlájukat az istennel.
Volt, ami volt, mondta Gavrilo pohárköszöntőjében, most az a fontos, hogy ti magyarok is bekerültetek a kormányba. Mindig mondtam, hogy rendes, becsületes emberek vagytok.
Úgy van, bólintott János, úgy néz ki, hogy ezután jobb lesz. Mint régen.
Telt múlt az idő, a szomszédok teljes egyetértésben éltek, mígnem történt, hogy Gavrilo egyre többször szavalt arról, hogy a szerbek nem tartanak össze. Ezért vesztették el a háborúkat, dohogott. János már évek óta ezt a szólamot hallgatta a televízióban, most még a szomszéd is ezt fújja, háborodott fel.
Félre akarnak vezetni bennünket, dünnyögte maga elé.
Hallgatott, de nem tudta sokáig türtőztetni magát.
A szerbek előtt én megemelem a kalapom, tromfolt rá szomszédjára az egyik esti terefere közben, azért mert olyan összetartóak. Az igazság az, hogy mi magyarok nem tartunk össze. Mi, Attila óta örökösen széthúzunk, civakodunk.
A szomszéd ellentmondást nem tűrő hangon bizonygatta, hogy nemzetidegen kozmopolita elemek rombolják a szerb nemzeti egységet. Ezek a nemzetárulók pedig azon nyomban beadják a derekukat, ha Brüsszelben rájuk ripakodnak.
János gyanakodva méregette Gavrilót.
Már megint át akarják ejteni. Ami őt illeti, örülne, ha igaz lenne a szomszéd állítása, de a szerb nemzeti egység annyira nyilvánvaló, hogy még a vak is látja. Nem ártana nekik egy kis széthúzás, de, sajnos, nincs így, morfondírozott.
– Nagyon tévedsz – vágott közbe ingerülten, miután már nem bírta hallgatni Gavriló győzködését –, ilyesmivel csak minket, magyarokat vert meg az isten. Köztünk annyi a nemzetáruló, mint égen a csillag.
– Ez nem igaz, tiltakozott Gavrilo. Megemelem a kalapomat előttetek, mert csodálni való dolog az, ahogyan ti összetartatok. Mondtam is a komámnak, hogy a magyaroktól kellene példát venni.
János nem hagyhatta annyiban, tovább érvelt.
– Éppen fordítva van. Ti összetartatok, mi pedig széthúzunk. Itt van például, egy megdönthetetlen bizonyíték. Nálunk a baloldal rárontott a nemzetre, amikor csak tehette, folytatta bizalmasan. A legfrissebb esetet éppen most hallottam a televízióban. Úgyhogy igazán nem vagyunk összetartó nemzet, jobb, ha nem versenyeztek velünk. Különben is, kíváncsi lennék, nálatok mikor, melyik oldal rontott a nemzetre? Soha! Egyik oldal sem.
A szomszéd azon nyomban kész volt a cáfolattal.
– Nálunk mindkét oldal, ha csak tehette, rárontott a nemzetre – vágta ki elszántan.
Ennek hallatára János torkán megakadt a bor. Hogy neki ez nem jutott eszébe! Még ebben is különbek akarnak lenni. Mindannyian ezt hajtogatják. Egyhangúlag. Mi pedig csak civakodunk egymással, tűnődött nem kis fájdalommal.
Következő cikk: A Pillantás a közeljövőbe c. fotósorozat díjnyertes műve
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
És a nép csak áll és bámul
A választási színtér égbekiáltóan egyenlőtlen, ugyanakkor a választási rendszer, bár a részletei komplikáltak – töredékszavazatok, győzteskompenzáció >
Feminizmus Orbán módjára: Miért szavaznak a nők a Fideszre?
Orbán Viktort igen sajátos feminizmus jellemzi, épp ezért feltűnő, hogy a nők igen nagy számban voksolnak >
Pancsova olaja
A nemzetközi szerződéseket írásban kötik. Amit nem írásban kötnek meg, az nem szerződés.1 Annak pedig, hogy >
Évekbe kerülhet Szerbiának az olajfinomító bezárása
A szerb jegybank volt elnöke úgy gondolja, hogy évekre visszavetheti az ország gazdaságát, ha az amerikai >
A trumpi világ azt hiszi, hogy Európa elárulta a Nyugatot
A földrészen a politikai közép kormányai ellenben joggal szimatolnak csapdát. Félnek attól, hogy az elnök ellenségként >
A bazdmeg ugyanis nem kiszólás, ez a kormányzati gondolkodás gyári állapota
A gondolkodásuk indulatszerkezete ez. A mondat ritmusa ez. A politikai reflexeik mélyén ez az egyetlen artikulálható >
Orbán Viktor az agresszort szolgálja
Paul Lendvai úgy ítéli meg, hogy Orbán Viktor az orosz agresszort szolgálja, csakis Moszkvának segít, viszont >
Tükörvádaskodás
Még 4 és fél hónap, hogy utána egy új ügyészséggel ezek a szennylapok és szenny emberek >
Mennyire fitt az amerikai elnök?
Nagyon úgy néz ki, hogy Trump már nem bírja úgy munkatempót, mint korábban, ezért visszavesz a >
Ki ez a megkerülhetetlen, híres médiaszakértő?
Az Újvidéki Televízió műsorigazgatója 1988-tól. A joghurtforradalom hullámait meglovagolva került Kovács László addigi műsorigazgató helyére, akit >
A magyar „Hollywood a Dunán” Trump vámfenyegetésével néz szembe
Az egymilliárd dolláros forgalmat lebonyolító magyar filmipart megfektetheti Trump vámfenyegetés. Mint emlékezetes, az elnök kilátásba helyezte, >
„Megváltó úr”– avagy a diktatúra vége
Ezek a pártok (a Momentum kivételével) nem hajlandók szembenézni a valósággal: mekkora az ő felelősségük Orbán >

