2024. április 25. csütörtök
Ma Márk, Ányos névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk

A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >

Tovább

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

Kínai fogamzásgátló

Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >

Tovább

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

Rendőrségi jegyzőkönyvekből

Szebenitől. Egyszóval hiteles. >

Tovább

A legjobb motor a világon

István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >

Tovább

Beatles (összes)

Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >

Tovább

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Apám tyúkja

A Rádiókabaré felvétele. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A zsemle ára

Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >

Tovább

Német áfium

Gerold László
Gerold László
Német áfium

*Végel László: Bűnhődés. Úti szövegek. Noran Libro, Budapest, 2012. 177 oldal.

Részlet a könyvből itt olvasható.

A nagy európai kultúrák közül legrégebben s legszorosabban a némethez kötődünk, amit az évszázados hagyomány mellett újabban, a berlini fal lebontását követően, a német főváros szellemi vonzása táplál.  A német hatás alól a Vajdaságban élő magyar kisebbség sem volt kivétel. Részben, mert azt követően, hogy Mária Terézia ide németeket telepített, s így olyan háromnyelvű közeg jött létre, melyet a magyar, a német és a szerb lakosság szinte egyenlő arányban alkotott. Részben pedig, mert a múlt század hatvanas/hetvenes éveitől a vajdasági magyarok közül is sokan kényszerültek németországi munkára, s ily módon, bár a második világháború után Vajdaságból a német lakosság szinte eltűnt, a bácskai és bánáti magyarság, igaz, immár más formában és jelleggel, ismét közelebbi kapcsolatba került a németséggel. Kevésbé s csak elvétve a német kultúrával, inkább a német társadalmi jóléttel, ami áfiumos vágyként vonzotta az embereket, akik a Gastarbeiter-sorssal járó sehová se tartozás érzését is kénytelenek voltak megtapasztalni.

Könyvnyi monológjában Végel László a vajdasági magyarság örökös hazátlanság érzését taglalja hol, mint a Nach Berlin című prológusban, publicisztikus eszközökkel, hol pedig, mint a kötet nagy részét kitevő Bűnhődésben illetve az epilógusnak  tekinthető, a hovatartozás kérdését európai kontextusba helyező What is Yugoslavia című zárófejezetben, regényesített személyes élményként adva elő szemléletesen.

Annak ellenére, hogy művét műfaji besorolására utaló alcímében Végel úti szövegként jellemzi, őt elsősorban a sem otthon, sem a nagyvilágban hazáját nem lelő, mindenütt, szülőföldjén, az anyaországban és Európában – ahová „Számkivetetten érkeztél, de számkivetett maradsz itt is” – egyaránt idegennek tekintett vajdasági magyarság örökös számkivetettségének kérdése foglalkoztatja („egy Gastarbeiternek soha sincs igaza”).  Az a tudat, amely régóta s egyre inkább árnyékként követi ezt az etnikumot, melynek gondolkodó ember és író tagjaként, bár – amint írja is – bizonyos otthon szerzett előtapasztalata már volt, ő a probléma teljességével Berlinben, majd Angliában találkozott. Ahogy írja: „Berlinben szemtől szembe kerültem abszurd helyzetemmel. Nemzetiségem és anyanyelvem magyar, életvilágom, élettapasztalatom, személyes és családi történetem balkáni”.  Ez az, amit a művelt Európa sehogy sem tud megérteni. (Melinda Nadj Abonyi a Galambok röppennek föl című kiváló regényének is ez az egyik alapmotívuma!) Hogy lehet valaki „nem teljesen magyar” és „nem teljesen jugoszláv”. „Yugohungarian”, ahogy my country nyelvi feladat teljesítése közben az angol teacherrel próbálja megértetni.   

Végel külön érdeme, hogy miközben tehetetlenségére utalva „egy töprengő fűszál”-ként a kisebbségi lét hovatartozásáról meditál, illetve életének regényesített epizódjait idézi fel, nem mulasztja el a problémát országos nemzetpolitikai, illetve európai gazdaságpolitikai kontextusban is vizsgálni, láttatni lévén, hogy mindkét vonatkozás csak súlyosbítja a helyzetet, melyben a vajdasági magyar –  és minden – kisebbségi óhatatlanul is „európai indián”-nak vagy „Európa fattyújá”-nak érzi magát.

Míg Végel számára  Európa a vágyott találkozás során veszti el hitelét, addig a Jugoszláviának vélt illúzió leépülését többéves folyamatként éli meg, még az is felmerül benne, hogy volt-e vagy csak egy „apokaliptikus regényt” hitt egykoron tákolmányként létre hozott hazájának, ami bár „hazája nem volt soha”, de egyre erősödő honvágyat mégis érez iránta.

 Ha valaki arra kíváncsi, hogy a könyv szerzője gondolatébresztő viviszekcióját milyen tanulsággal zárja, azzal azt kell közölni, hogy ilyesmit nem fog kapni. Látlelet készült, de megoldást nyújtó tanulság nincs. Csupán a címmé tett bűnhődésre – de nem ennek ésszerű magyarázatára is – kapunk utalást abban az asszonyi példázatban, miszerint számára a bűnhődés az, „amikor a férjem pofon vág, én meg zokogok”. Végel könyve erről a pofonról szól, amit a történelem adott/ad a mindenkori kisebbségnek, aki attól koldul(t).

2012. június 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Legitim parlamenti képviselet nélkül

Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >

Tovább

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Együtt

Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”

Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Fake news és post-truth!

Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább