Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk
A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
Kínai fogamzásgátló
Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
Rendőrségi jegyzőkönyvekből
Szebenitől. Egyszóval hiteles. >
A legjobb motor a világon
István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >
Beatles (összes)
Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Apám tyúkja
A Rádiókabaré felvétele. >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A zsemle ára
Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >
Német áfium
Gerold László
*Végel László: Bűnhődés. Úti szövegek. Noran Libro, Budapest, 2012. 177 oldal.
Részlet a könyvből itt olvasható.
A nagy európai kultúrák közül legrégebben s legszorosabban a némethez kötődünk, amit az évszázados hagyomány mellett újabban, a berlini fal lebontását követően, a német főváros szellemi vonzása táplál. A német hatás alól a Vajdaságban élő magyar kisebbség sem volt kivétel. Részben, mert azt követően, hogy Mária Terézia ide németeket telepített, s így olyan háromnyelvű közeg jött létre, melyet a magyar, a német és a szerb lakosság szinte egyenlő arányban alkotott. Részben pedig, mert a múlt század hatvanas/hetvenes éveitől a vajdasági magyarok közül is sokan kényszerültek németországi munkára, s ily módon, bár a második világháború után Vajdaságból a német lakosság szinte eltűnt, a bácskai és bánáti magyarság, igaz, immár más formában és jelleggel, ismét közelebbi kapcsolatba került a németséggel. Kevésbé s csak elvétve a német kultúrával, inkább a német társadalmi jóléttel, ami áfiumos vágyként vonzotta az embereket, akik a Gastarbeiter-sorssal járó sehová se tartozás érzését is kénytelenek voltak megtapasztalni.
Könyvnyi monológjában Végel László a vajdasági magyarság örökös hazátlanság érzését taglalja hol, mint a Nach Berlin című prológusban, publicisztikus eszközökkel, hol pedig, mint a kötet nagy részét kitevő Bűnhődésben illetve az epilógusnak tekinthető, a hovatartozás kérdését európai kontextusba helyező What is Yugoslavia című zárófejezetben, regényesített személyes élményként adva elő szemléletesen.
Annak ellenére, hogy művét műfaji besorolására utaló alcímében Végel úti szövegként jellemzi, őt elsősorban a sem otthon, sem a nagyvilágban hazáját nem lelő, mindenütt, szülőföldjén, az anyaországban és Európában – ahová „Számkivetetten érkeztél, de számkivetett maradsz itt is” – egyaránt idegennek tekintett vajdasági magyarság örökös számkivetettségének kérdése foglalkoztatja („egy Gastarbeiternek soha sincs igaza”). Az a tudat, amely régóta s egyre inkább árnyékként követi ezt az etnikumot, melynek gondolkodó ember és író tagjaként, bár – amint írja is – bizonyos otthon szerzett előtapasztalata már volt, ő a probléma teljességével Berlinben, majd Angliában találkozott. Ahogy írja: „Berlinben szemtől szembe kerültem abszurd helyzetemmel. Nemzetiségem és anyanyelvem magyar, életvilágom, élettapasztalatom, személyes és családi történetem balkáni”. Ez az, amit a művelt Európa sehogy sem tud megérteni. (Melinda Nadj Abonyi a Galambok röppennek föl című kiváló regényének is ez az egyik alapmotívuma!) Hogy lehet valaki „nem teljesen magyar” és „nem teljesen jugoszláv”. „Yugohungarian”, ahogy my country nyelvi feladat teljesítése közben az angol teacherrel próbálja megértetni.
Végel külön érdeme, hogy miközben tehetetlenségére utalva „egy töprengő fűszál”-ként a kisebbségi lét hovatartozásáról meditál, illetve életének regényesített epizódjait idézi fel, nem mulasztja el a problémát országos nemzetpolitikai, illetve európai gazdaságpolitikai kontextusban is vizsgálni, láttatni lévén, hogy mindkét vonatkozás csak súlyosbítja a helyzetet, melyben a vajdasági magyar – és minden – kisebbségi óhatatlanul is „európai indián”-nak vagy „Európa fattyújá”-nak érzi magát.
Míg Végel számára Európa a vágyott találkozás során veszti el hitelét, addig a Jugoszláviának vélt illúzió leépülését többéves folyamatként éli meg, még az is felmerül benne, hogy volt-e vagy csak egy „apokaliptikus regényt” hitt egykoron tákolmányként létre hozott hazájának, ami bár „hazája nem volt soha”, de egyre erősödő honvágyat mégis érez iránta.
Ha valaki arra kíváncsi, hogy a könyv szerzője gondolatébresztő viviszekcióját milyen tanulsággal zárja, azzal azt kell közölni, hogy ilyesmit nem fog kapni. Látlelet készült, de megoldást nyújtó tanulság nincs. Csupán a címmé tett bűnhődésre – de nem ennek ésszerű magyarázatára is – kapunk utalást abban az asszonyi példázatban, miszerint számára a bűnhődés az, „amikor a férjem pofon vág, én meg zokogok”. Végel könyve erről a pofonról szól, amit a történelem adott/ad a mindenkori kisebbségnek, aki attól koldul(t).
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Legitim parlamenti képviselet nélkül
Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >