Ma Béla, Adalbert névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk
A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
Kínai fogamzásgátló
Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
Rendőrségi jegyzőkönyvekből
Szebenitől. Egyszóval hiteles. >
A legjobb motor a világon
István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >
Beatles (összes)
Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Apám tyúkja
A Rádiókabaré felvétele. >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A zsemle ára
Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >
Napi ajánló
Mi, magyar jöttmentek
Schäfer István
Fábri Péter író, műfordító az alábbiakat mondta el 2012. június 17-én a Hősök terén tartott antifasiszta tüntetésen. Néhány mondat az előzményekről. 2003-ban lezajlott egy per, amelynek eredményéről még akkoriban írt egy cikket. Íróként – mondta – örömmel tölthetne el, hogy kilenc évvel ezelőtti szavaim ma is érvényesek - állampolgárként elszomorít.
A Fővárosi Ítélőtábla fölmentett valami zugfirkászt, aki a magyar állampolgárok egy részét jöttmentnek nevezte. Ez ellen a fölmentés ellen sokan tiltakoznak. Szerintem tévednek. A zugfirkász véletlenül igazat beszélt. Mi magyarok, jöttmentek vagyunk.
Ki Galíciából jött, ki Etelközből. Hogy ki honnan jött, az jószerivel attól függ, hogy ki meddig megy vissza az időben: nagyanyjáig, ükapjáig, ükanyjának ükapjáig. Jönni mindannyian jöttünk valahonnan. Ami a menést illeti: ki tudja. Bartók mindenesetre elment, Szentgyörgyi Albert is elment. Neumann János is elment, Molnár Ferenc is elment, Márai Sándor is elment. Az őseik jöttek, ők mentek. Elment Ligeti is, Kurtág is. Zeneszerzők, tudósok, írók, orvosok, mérnökök. A magyar jöttmentek.
Mi, magyar kunok például jöttmentek vagyunk. Az én kun őseim valahonnan Ázsiából jött betelepülők lehettek valamikor a középkorban. Ma már nem beszélünk kunul, csak magyarul. Mert az őseim itt maradtak és ha ma egy grafikus meg akar rajzolni egy tipikus ősmagyar arcot, nagy valószínűséggel mellétrafál és az Árpád vezette törzsek után évszázadokkal idevergődött kunok közül választ modellt.
Mi, magyar zsidók, jöttmentek vagyunk. Az én zsidó őseim például valószínűleg többfelől jöttek, éppenséggel Galíciából is, mert askenázi őseim is voltak, de Spanyolországból is, mert voltak szefárd őseim is. Jut is eszembe Spanyolországról: Amerika felfedezése után Spanyolország a világ leggazdagabb országa lehetett volna. Csakhogy rövid másfél évszázadon belül az iparát és kereskedelmét nem fejlesztő Spanyolország aranya a szorgos hollandokhoz vándorolt. Akik mellesleg, igazi toleráns polgárok módjára, befogadták a Spanyolországból elűzött zsidókat is (például Spinoza őseit) – és velük együtt gazdagodtak meg.
Mi, magyar besenyők, jöttmentek vagyunk. Mára elfelejtett nevű ellenségeink addig üldöztek minket, amíg ki nem rekesztettek ázsiai otthonunkból és el nem vergődtünk ide a Duna-Tisza közére. Aztán valahogy itt maradtunk és ma már nem beszélünk besenyőül, csak magyarul. Olyannyira, hogy adtunk egy nagy magyar költőt is a magyar irodalomnak, Csoóri Sándort, aki már annyira magyarnak érzi magát, hogy másokat nem is néz jó szemmel ebben a nyelvi és kulturális közösségben.
Mi, magyar cigányok, jöttmentek vagyunk. Idejöttünk és annyira megtetszett nekünk ez a szép ország az ő szomorú dalaival, hogy muzsikusaink közül a legtöbben el is felejtették a régi cigány dalokat és magyar dalokat játszottak helyette. Jöttünk és hoztunk egy Biharit, egy Lavottát, egy Déki Lakatos Sándort. Hoztunk költőket is, Choli Daróczi Józsefet, Bari Károlyt, hoztunk mesemondót, Lakatos Menyhértet. Nagyon sok ház áll ebben az országban, amelynek a falát mi húztuk föl. Szeretnénk, ha ez az ország is szeretne minket annyira, mint mi őt. Hiszen közülünk is legtöbben már csak magyarul tudnak.
Mi, magyar németek, jöttmentek vagyunk. Úgy megszerettük ezeket a derék magyarokat, hogy mi adtuk a magyar nyelvnek (és a magyar iparosoknak) a szerszámok egész sorát. Mi hoztuk a sperhaknit, a dűznit, a bűnéskalapácsot, mi építettük a gangokat és mára úgy elmagyarosodtunk, hogy már a saját szavunkat sem értjük. Meg tudja még mondani valaki, mi is volt az a ringlispíl?
Mi, magyar szlovákok, jöttmentek vagyunk. Akkor telepedtünk be a Nagy Alföldre, amikor itt állt az ország üresen, és nem volt dolgos kéz, a törökök elvonulása után. Annyira szépnek láttuk ezt az országot, hogy egyikünk, bizonyos Petrovics Sándor, meg is írta itt nekünk a legszebb magyar verseket. Persze ő csak amolyan hígmagyar volt, mondta egy Németh nevű magyar száz évvel később, akinek valahogy nem jutott eszébe, hogy ezzel az ő nevével talán ő sem kunoktól vagy besenyőktől származik. Sebaj, Petrovics Sándorral együtt mi is úgy gondoljuk: „Magyar vagyok. Legszebb ország hazám / Az öt világrész nagy terűletén.”
Mi, magyar románok, jöttmentek vagyunk. Mi is szeretjük a magyar nyelvet, ezért aztán hagytunk itt egy József Attilát, igaz, őbeléje kun vér is vegyült. A magyar képzőművészetet is szeretjük, ezért aztán jöttünkben-mentünkben létrehoztuk a modern magyar képzőművészet egyik legjelentősebb gyűjteményét, a Vasilescu-gyűjteményt.
Mi, magyar horvátok, jöttmentek vagyunk. Jött ide velünk egy bizonyos család, a Zrínyiek. Nagy mehetnékjükben az egyik Szigetvárat védte a töröktől, a másik az egész Délvidéket, de olyan is akadt, akinek fejét vették, mert nagyon magyarkodott.
Mi, magyar szlovákok, mi magyar lengyelek, mi magyar ukránok. Folytathatnám. A kínaiakkal és az angolokkal, a franciákkal és az olaszokkal, akik itt élnek és szeretik ezt az országot. Akik segítenek szebbé és gazdagabbá tenni. Akiknek a gyerekei már magyar iskolába járnak.
Jöjjetek hát, magyarok! És ha menni akartok, menjetek! Járjatok-keljetek, jöjjetek-menjetek, büszkén és szabadon, ahogyan szabad emberekhez, büszke jöttmentekhez illik, Galíciától Mátyásföldig.
Kommentek
Jöttem olvasni, gazdagabban megyek tovább.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >