Ma Medárd, Helga névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
Apám tyúkja
A Rádiókabaré felvétele. >
Beatles (összes)
Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Márai Sándor a „jobboldaliságról”
„Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban, ki kell pusztítani egyfajta ember >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Magyar-roma nyelvi rokonság
Gyenge Rózsika úrhölgy fedezte fel azt az adaptációt a videómegosztón, amelyik egyértelműen igazolja a magyar és >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Neoplanta avagy az Ígéret Földje (2.)
Városregény (Részlet)
Végel László
Néhány nap múlva Terzić elvtárs hívatott. Tájékoztatott a felől, hogy az elvtársak megvitatták az ajánlást és megbíznak bennem, felvesznek. Munkaengedélyt is kapsz, mondta. Minden úgy alakul, ahogy előrebocsátottam. Emlékszel, mit mondtam? Ígérem, Újvidéken továbbra is lesznek bérkocsik.
Egész nap csinosítgattam a kocsit, a kátyi parasztoktól szereztem a lovamnak jobb minőségű szálastakarmányt, fényesre csutakoltam a mén szőrét majd besétáltam a városházára, ahol kezembe nyomták az engedélyt. Bekopogtattam Terzić elvtárs irodájába. Javasoltam, tegyünk próbautat Szerémségbe. Térjünk be a régi karlócai pincészetbe, úgy, mint a háború előtt. Hálám jeléül szeretném őt, meg Gavramov főosztályvezető elvtársat meghívni egy fruška gora-i borkóstolóval egybekötött kiruccanásra.
Terzić elvtárs arca elkomorodott. Többé ki ne ejtsd a szádon Gavramov nevét! Ő aztán többé biztos nem fog a társaságomban a Fruška gorában birspálinkát szopogatni. Kollaboráns volt! Összeszűrte a levet Horthyékkal. Egyébként, tudnod kell, hogy többé nem lopjuk a napot a pincészetekben, vége az időt múlató tétlenkedésnek, jelentette ki és kezet rázott velem. A Fruška gora-i kirándulással várnunk kell. Először a tettek meg az újjáépítés következik, nem a semmittevésé meg a sétakocsikázásé, válaszolta magabiztosan.
Nem egészen értettem, mire céloz. Mit akar jelenteni az, hogy elmúlt a semmittevés ideje? Béke van, elűztük a magyarokat, most szabadok vagyunk. Ha úgy tetszik, akkor naphosszat sétakocsikázhatunk, gondoltam én. Vagy talán azt akarta értésemre adni, hogy az emberek mégsem igénylik majd a fiákertúrákat, és nem fognak késő éjszakáig a Csillag vagy a Turul, illetve az ördög tudja, hogy minek nevezik most éppen, vendéglőben mulatozni, hogy aztán borgőzős jó kedvűkben, ahelyett hogy négy lábon is alig imbolyognának haza, igénybe vegyék a konflist. Terzić elvtárs is csak azért adta volna meg az engedélyt, mert tudta, hogy úgysem lesz több sétagalopp? Elhessegettem magamtól ezeket a nyomasztó gondolatokat és kértem az anyámat, hogy szerezzen jó minőségű bort meg pálinkát, mert megünnepeljük a nagy napot. Pénz áll a házhoz. Készségesen ráállt és elárulta, hogy békeidőkben elásott a kertben egy liter eperpálinkát. Borunk azonban nincs, és egyelőre ötlete sincs, hol juthatna hozzá.
És legyen valami harapnivaló is, valami finomság. Jó? Estére szeretném meghívni két bajtársamat Novákot meg Oswaldot vacsorára.
Anyám összekapta magát és rohant, hogy a rokonságtól kipuhatolja, hol szerezhet néhány liter lőrét meg friss húst. Ez idő alatt, felkerestem barátaimat, hogy meginvitáljam őket. Nováknál elég sokáig kellett zörgetni az ablakot, mire végre ajtót nyitott. Szemmel láthatóan megörült nekem. Már azt hittem, a büdös életben tájamra sem nézel, jelentette ki. Na, azért te is befordulhattál volna hozzám, válaszoltam, nem kellett volna sokat masíroznod, hisz szomszédok vagyunk.
Nem akartam kellemetlenkedni, jegyezte meg.
Megbolondultál, kérdeztem.
Annyira megváltoztak az emberek, panaszolta. Valami történik, csak nem tud elég okos lenni, hogy megfejtse, mi. Egyetlen vigaszuk, hogy az anyját Marićék visszafogadták házvezetőnek. A pesti nagyságos asszony az elsők között távozott. Körülbelül egy hónapja, hogy felpakolt és elillant. Költözködés előtt repdesett örömében, csak egyszer kapta fel gondterhelten a fejét. Őszintén aggódom miattad, mi lesz veled Etelkám, ha visszajönnek a szerbek. A főhadnagy úr, aki nekem csapta a szelet, azt mondta, ez az állapot nem lesz hosszú életű, csak ideiglenesen vonulnak vissza. Mi lesz, ha rajtatok állnak bosszút azok a vad szerbek? Aztán, elhallgatott és többé nem hozta szóba a témát. Folyton csak azt ismételgette, hogy az itt töltött idő alatt úgy érezte magát, mintha száműzetésben élt volna.
Három markos katona pakolta fel a holmiját, amíg megkönnyebbülten integetett anyámnak, mesélte János. Attól a naptól kezdve anyám rendszeresen látogatta az üres villát. Múlt az idő, de Marićék csak nem tértek vissza. Rendbe hozta a lakást. A piktorok a kamrában hagytak festéket, volt belőle bőven. Kimeszelt, hogy a festék ne vesszen kárba. Az ablakok ragyogtak, a padlót lekente parkettaápoló zsírral, a konyha is csillogott a tisztaságtól. Lecserélte a szekrényekben meg a stelázsin a stráfokat, a polcra tiszta papír alátétet rakott. Még a függönyöket is kimosta, hogy jó illat terjengjen a levegőben. Lepolírozta a bútorzatot. Marićék azonban sokat késlekedtek, csak valamikor november végén érkeztek meg.
A csengetésre Marićné nyitott ajtót.
Neoplanta avagy az Ígéret Földje (3.)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
PAVLE RADIĆ: Emberekről és egerekről az újvidéki egyetemen
A több hónapos küzdelem végül odáig vezetett, hogy a rezsim által támogatott hallgatói parlament megválasztását késő >
A szent ereklyék használata
A személyes hit és annak politikai instrumentalizálása nem zárják ki egymást; sőt, az utóbbi az előbbire >
Hol szégyenkezünk ma?
A Senjak városrészben történt gyilkosság után, amelyben a belgrádi rendőrség immár leváltott vezetője, Veselin Milić is >
Forsthoffer Ágnes kérjen bocsánatot a vajdasági magyar közösségtől!
Nagyot esett a TISZA tekintélye a vajdasági magyar ellenzékiek szemében, akik támogatást és változást vártak, nem >
A sebek emiatt még fájóbbak
Olvasom a közösségi háló kommentárjait, találkozom ismerősökkel és barátokkal és megdöbbenten tapasztalom, hogy Forsthoffer Ágnes a >
Blam, blam, szégyen, szégyen – Tivat
Bizarr és megrázó érzés az, amit ma egy átlagember, aki Szerbiában, Aleksandar Vučić diktatúrája alatt él, >
Aleksandar Vučić montenegrói kalandja
Hogy ki áll e zseniális ötlet mögött, az akkor derül ki, ha választ kapunk arra: ki >
Hogyan zárjuk le a múltat?
Mígnem a csupa póz, színlelés, méltóságoskodás hazai politikájába és politikusai közé berobbant Magyar Péter a maga >
Szerbia készen áll a politikai változásra
A hónapok óta tartó szerbiai diáktüntetésekről Pusić elismerően beszélt: – A mozgalom lenyűgöző erejével, kitartásával és állhatatosságával >
VMDK: Pénz, aktivisták, választások
Felszólítjuk Pál Károlyt, az Agenda Polgárok Egyesületének képviselőjét, valamint dr. Pásztor Bálintot, a Vajdasági Magyar Szövetség >
VMDK: Mit tesznek a felelős intézmények a közbiztonság javításáért?
Különösen aggasztó, hogy miközben a közvélemény válaszokat vár, addig a Vajdasági Magyar Szövetség vezetői inkább az >
DINKO GRUHONJIĆ: Mi maradt Vajdaságból?
Ezért a felgyújtott magyar zászló nem csupán egy felgyújtott zászló. A Jelačić-házon megjelent gyűlöletgraffiti nem csupán >