Ma Jusztina, Kozma, Damján névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk
A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
Kínai fogamzásgátló
Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
Rendőrségi jegyzőkönyvekből
Szebenitől. Egyszóval hiteles. >
A legjobb motor a világon
István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >
Beatles (összes)
Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Apám tyúkja
A Rádiókabaré felvétele. >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A zsemle ára
Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >
Szép kis történetek (2.)
Szerelmem, Delphine
Balázs Attila
Szép kis történetek. A szerző, Balázs Attila ennyit ír beharangozóként könyvéről: „csupa szép kis történet”. Tavaszra jelenik meg a Zetna Könyvkiadó gondozásában. A Zetna székhelye Zenta, igazgatója Beszédes István, a kötet szerkesztője pedig Radics Viktória. A téma és a nevek önmagukért beszélnek. Az elkövetkező néhány kedden és csütörtökön – az író engedélyével – néhány részletet közlünk készülő könyvéből.
Azoknak mondom így röviden, csaknem kagylóhéjban, közbeiktatásképp mindezt, akik nem tudják, nekik említem mintegy kuriózumként, hogy Marineland a világ abszolúte első óceanáriumának számít, alapítóinak lajstromában ott látható Tolsztoj egyik unokájának, Iljának a neve is, és 1938-ban nyitotta akkor még olajozottan gördülő kapuit. Mindazonáltal Marineland kerek egész, züllésbe torkolló históriájával fölösleges lenne fárasztanom bárkit is. Elég az hozzá, hogy a legendás Moby Dickről elnevezett bárjában olyan híres, publicisztikában és sörözésben is pazarul jártas személyiségek fordultak meg, mint Ernest Hemingway vagy John Dos Passos. Az Öreg halász és a Három katona. Meg még sokan mások. Delfinjeivel együtt e világhírű férfiak derekasan növelték Marineland mára erősen megkopott hírnevét. Gregory Packkel speciel, mert ez a lényeg, itt, Marineland delfináriumában futottam össze, hogy bár egészen rövid ideig virágzó, ám annál intenzívebb barátkozásunk örökké tartó mély nyomot hagyjon rajtam. Vagyis inkább bennem. Gregory, mesélte, ujjai között csökevényes hártyával született, és a selymes bőrű delfinek szerelmese volt. Már kora gyermekkorától fogva, mikor még csak képen látta őket, imádta ezeket a legendásan értelmes, az emberhez sok esetben megmagyarázhatatlanul vonzódó, az emberre veszélyt csak nagy ritkán jelentő, iránta gyakorta heves szerelemre lobbanó vízi emlősöket. – Azt is megtudhatjuk kissé később, miféle meglepetéssel szolgálhat főképp a nagytermészetű hím delfin a vízben sokkal kiszolgáltatottabb homo sapiensre nézve.
Nos, hogy nevét a híres-neves hollywoodi sztárétól, Gregory Peckétől megkülönböztesse, kedves barátom Packnek írta a sajátját. Mint utóbb kiderült, egyébként se lehetett sok köze minden idők egyik leghíresebb szívtipró filmcsillagához, merthogy jómaga Dabason született, a rég kiszáradt, eldelfintelenedett Pannon-tenger medrében, és eredetileg a Pék György névre hallgatott mindaddig, míg ki nem kötött az Újvilágban, nevezetesen Marineland delfinúsztatójánál, úsztatójában. De Pék vagy Pack, György vagy Gregory, egyre megy, haverom tényleg imádta anyagilag is jól jövedelmező munkáját a hozzája tartozó, parancsának szinte kivétel nélkül – némi incselkedéssel-évődéssel ugyan, de – rendre eleget tevő, leszámítva a butább egyedeket: mindenre okosan figyelő delfinekkel. Melyeknek vagy kiknek távoli ősei – minden szakírás szerint –, miért is, de évmilliókkal ezelőtt (tán sértődésből?) visszamásztak a tengerbe, és azóta csak ritkán célozzák meg a partot, immár módfelett szomorú, könnyfakasztó következményekkel. Hogy ilyenkor a denevéréhez hasonló fantasztikus szonárjaikban keletkezik valamiféle javíthatatlan defekt, vagy csak a lebírhatatlan szárazföldi emlékek rohanják meg őket, az a bizonyos, a cetféléknél játszi könnyedséggel megfigyelhető, Gregory Pack egyéni Dabas-nosztalgiájával ellentétben kollektív nosztalgia, erre eleddig senki nem talált száz százalékban kielégítő választ, mivel egyelőre még nem sikerült megfejtenünk a delfinek beszédét. De nem ám, ellenére annak, hogy sok mindent megismerhettünk mára sajátos delfinfilozófiával átszőtt, örök játékosság uralta pajzán lényükből. Színes, széles vásznú delfinvilágukból, amelyben az azúr dominál meg a rózsaszín, és melyben mindegyiküknek neve van, s olyan nyelven szólnak, füttyögnek, visongnak, röfögnek, pöfögnek és csörömpölnek egymáshoz, melynek nagyobbik része az emberi fül számára egyszerűen felfoghatatlan, egyben érthetetlen. Amilyen például sokak számára a magyar. Illetve magyarnak a japán, a kínai vagy az üzbég. Világos.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A fellazítás politikája
Nemcsak Magyarországon, hanem a határon túl élő kisebbségi közösségekben is elsorvasztották a magyar nyelvű független médiát >
Így működik a Meloni-rendszer
Az olasz kormányfő olyan, mintha burok venné körül: amióta egy évvel ezelőtt megszerezte a hatalmat, egymás >
Nyugat türelme hamarabb elfogy, mint ahogy véget ér a háború
A Stanford Egyetem neves történésze Niall Ferguson azt látja, hogy kezd meginogni az amerikai támogatás. Az >
Harc a demokráciáért Kelet-Európában: Szerbia szinte már teljesen elveszett a Nyugat számára
Az egyik legjobb osztrák sajtóelemző kiábrándítónak nevezik, hogy Kelet-Európában folyik a harc a demokráciáért, de egy >
A „pásztori döbbenet” kritikátlan terjesztése
A vajdasági nemzeti kisebbségek számára „Presevo-völgy is intő jel lehet azzal kapcsolatban, hogy – törvénnyel vagy >
Ukrajnának és az USA-nak is új stratégiát kell kidolgoznia
A Washington Post biztonságpolitikai szakírója úgy látja, hogy Ukrajnának és az USA-nak is új stratégiát kell >
„A titkárnak fogalma sincs”, de az elnöknek se! (2.)
Szakállasnak és Nyilasnak az államapparátusban és a Vajdasági Magyar Jogász Egyletben (VMJE) betöltött tisztségével kapcsolatban az >
A Putyin-barátság fontosabb, mint a kiállás a magyar kisebbségek mellett
Nagy az eshetősége, hogy a 400 ezres szlovákiai magyarságnak ezúttal sem lesz önálló képviselete a pozsonyi >
Nemzetes úr
Ami a félelmet illeti: a magyar közösségek fogyását nem lehetett megállítani. Feltéve, hogy egyáltalán akarták. Az >
„Ne követeljétek a jogaitokat, elég, hogy nem gyilkolunk benneteket”
Kamberi nyilatkozatairól – a helyi sajtó mellett – beszámolt a Beta hírügynökség, az N1 televízió, a >
A PiS párhuzamos univerzuma
A Die Welt német jobboldali újság varsói tudósítója úgy látja, hogy a lengyel vízumbotrány feltárta, milyen >
A jelentéktelen ENSZ
A Wall Street Journal vezércikke úgy ítéli meg, hogy tökéletesen felesleges a dumaparti az ENSZ Közgyűlés >