2024. április 25. csütörtök
Ma Márk, Ányos névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk

A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >

Tovább

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

Kínai fogamzásgátló

Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >

Tovább

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

Rendőrségi jegyzőkönyvekből

Szebenitől. Egyszóval hiteles. >

Tovább

A legjobb motor a világon

István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >

Tovább

Beatles (összes)

Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >

Tovább

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Apám tyúkja

A Rádiókabaré felvétele. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A zsemle ára

Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >

Tovább

Napi ajánló

Ernst Jünger háborús regényét az teszi naggyá, hogy háborúellenes

Szerbhorváth György
Szerbhorváth György

„Végig kíméletlen, durva, embertelen világ tárul elénk, ajánlom mindenkinek, aki azt hiszi, de jó bakának menni.” Szerbhorváth György kritikája (LIbrarius):

ERNST JÜNGER ACÉLZIVATARBAN

Száz éve történt a szarajevói merénylet. Jó alkalom volt ez arra, hogy elkezdődjék az a leszámolás, amelyre már rég készültek a felek.

Gavrilo Princip kiskorú gimnazista volt, amikor Szarajevóban lelőtte Ferenc Ferdinándot, a monarchia trónörökösét és feleségét. Ez kiváló okot szolgáltatott arra, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzenjen Szerbiának (aztán mindenki mindenkinek), mondván, az áll a merénylet mögött – pedig az Ifjú Bosznia mozgalom inkább mondható a szabadságért küzdő fiatalok zavaros csoportjának, akik a független délszláv népek államát akarták. Principet leszerbnacionalistázták, nemrég Oszama bin Ladenhez hasonlították. Szóval, ő a terrorista, mindenki más jógyerek. Pedig ez a Ferdinánd embernek állítólag ganéj alak volt, számolatlanul lőtte a vadakat, de ez senkit sem érdekelt akkor.

A TÖRTÉNET ISMERŐS:

milliók vonultak hadba, dalolva, olykor önként. Aztán megmerevedtek a frontok, pedig Németország nagyon tepert – azt is hajlamosak vagyunk elfeledni, hogy a német császár már akkor az élettér kiterjesztésén álmodozott, amikor Hitler még csak egy szerencsétlen piktor volt, hajléktalan, éhező művészlélek, akárcsak Princip (utóbbitól két vers maradt fenn).

A Nagy Háborúról, amelyben hullottak az emberek, akár a legyek – de már a civilek is –, számos regény született. Érdekes, hogy az egyik legnagyszerűbbik csak most jelent meg magyarul, Ernst Jünger Acélzivatarban c. regénye (a fordítók, Csejtei Dezső és Juhász Anikó értő utószavával, tanulmányával a szerző életútjáról, a korról). Jünger – Nietzsche hatása alatt – maga is oly nyughatatlan alak lehetett, mint Princip. Még ő sem fejezte be a gimit, amikor 1913-ban lelécelt, beállt az idegenlégióba. Aztán a kiképzés keménységét tapasztalva berezelt, apja hazavitte. Ám nemsoká jött az újabb „kiváló” alkalom, hogy ne kelljen polgári életet élni: kitört az I. világháború, és Champagne egyik kisvárosában kötött ki német katonaként, rövid kiképzés után. De már első nap elkezdődött a kijózanodás, mert az acélzivatar sorra vitte el az életeket.

AZ ESEMÉNYEKET KRONOLOGIKUSAN ÍRJA LE, A KEZDETEKTŐL AZ ÖSSZEOMLÁSIG.

Ő maga tizennégyszer sebesült meg (egyszer ez volt a szerencséje, a csapat többi tagja mind egy szálig odaveszett), az apróbb sérüléseket leszámítva, ahogy írja. A regény a naplók szikár stílusában örökíti meg az eseményeket, csak semmi érzelgősség. Emiatt azonban jobban is üt. A pihenőnapok már-már idilliek, akárcsak azok a pillanatok, amikor az angolok épp nem lőttek: „Délutánonként pedig – az angol tüzérség bosszantására – sátorponyván napoztunk az ajtó előtt.”

Nyolc nagy csatában vett részt, amit látni lehetett a háború brutális világából, ő azt mind látta. Megkapta a legrangosabb kitüntetéseket, és a háború után – konzervatívként, aki jobbról bírálta a weimari demokráciát – ugyan sokan kihasználták volna, ő Hitleréktől végképp elhatárolódva a belső emigrációt választotta. De az elismerések nem maradtak el a II. világháború után sem, ráadásul 103 éves korában, 1998-ban hunyt el. Ám legmaradandóbbnak legelső regénye, az Acélzivatar bizonyul(t). És mint háborús regény attól válik naggyá, hogy háborúellenes.

Mint az utószóból megtudhatjuk, a naplójegyzetek alapján készült regényből kimaradtak a kicsapongások, az erotikus élmények, mindaz, ami a frontkatonáról alkotott képet ronthatta volna. Ám ez nem azt jelenti, hogy a már 1920-ban megjelent háborús regény idealizálná a katona alakját, magát a háborút, sőt. Azaz végig kíméletlen, durva, embertelen világ tárul elénk, ajánlom mindenkinek, aki azt hiszi, de jó bakának menni, és azoknak az anyáknak is, akik a sorkatonaság támogatói, hátha embert faragnak a büdös, neveletlen kölykéből. Azt tegyék meg maguk.

2014. június 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Együtt

Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”

Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Fake news és post-truth!

Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább