Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Tehertétel, erőforrás, vagy amit akartok
Csak az összehasonlítás kedvéért: milyen lenne a fogadtatása annak, ha egy havasalföldi peszedés szenátor azon töprengene hangosan, hogy az erdélyi magyarság tehertétel vagy erőforrás Románia számára. Szűcs László (erport):
Semmi kétségem afelől, Orbán Viktor környezetében elirigyelték, hogy nyaranta Tusványos után hetekig a Főnök szavait visszhangozzák Kárpátokon innen és túl, ezért a másod-harmadvonal az idén már az erős mondatok szombat délelőttjét megelőzően nekiállt emlékezeteseket mondani az ilyen-olyan tematikus sátrakban hírértékre áhítozó kókadt tudósítók legnagyobb örömére. Az „előzenekarok” közül legerősebben az emberminiszter, Balogh Zoltán csapott a húrok és a frázisok közé. Fontos részleteket osztott meg a hadi helyzetről: „Az egész világgal küzdünk a magyar fiatalokért, mindenki akarja a magyar fiatalokat” – mondta, egyértelművé téve, hogy ez a küzdelem szól a magyarországi fiatalok remélt megtartása mellett a határon túli magyar fiatalok csábításáról is. Csakhogy erre ő maga sem lát komoly esélyt, hiszen épp az EMMI Tusnádon ismertetett kutatása igazolta, Magyarország az erdélyi magyar fiatalok számára ma csupán tranzitország, az igazi célállamok nyugat-európaiak. Ami érthetetlen, hiszen ugyancsak a tusványosi sátrakban hangzott el a századvéges elemzők késhegyre menő egyetértést hozó beszélgetésén, hogy a Nyugatnak annyi, „életenergia már csupán itt, Közép-Európában van”, ma a németek is rosszabbul élnek. Úgy látszik, a rommagyar ifjak nem századvéges felméréseket böngészve választanak úti- és életcélt. Olyan régi lózungokat, mint a szülőföldön való megmaradás, már nem divat emlegetni, kell ugye a fiatal munkaerő, maradjon csak otthon barna bundás fenekén a medve.
Balogh Zoltán szavaiból arra következtethetünk, a cigány fiatalokért kevésbé öldöklő a küzdelem a világ és az életenergia-centrum között. A miniszter elárulta: a magyar kormány és a magyar közösségek még nem döntötték el, hogy a határon túl élő, magyarul beszélő cigányokra tehertételként vagy erőforrásként tekintsenek. (Ha már emberként tekinteni rájuk sehogyan sem sikerül.) A születőben lévő döntés összefügg az iskolarendszerrel, amit, a minisztert idézve „mi építünk Budapestről”, tehát azt kell átgondolni: „mit értünk magyar iskolán.” Értik, ugye? Magyar iskolán értjük-e azt, amelyben roma gyerekek is járnak, illetve oda együtt járnak a magyarul beszélő roma gyerekek a magyarul beszélő nem roma gyerekekkel. Igen, abba a romániai magyar iskolarendszerbe, amit Budapestről építenek. Nem is tudom, minek van hazai oktatásügy, szakemberek, meg minek van egyáltalán az RMDSZ, ha Budapestről mindent megoldanak, felépítenek? Nincs kétség, a tusnádi szóló szavai alapján magyar iskolán a szegregációt kell érteni, hiszen az emberminiszter szerint ma már felvidéki példák mutatják, a szlovmagyar szülők inkább adják a gyereket szlovák osztályba, nehogy roma osztálytársa legyen a nebulónak.
Nem tudom, az EMMI kutatásának eredményei reflektálnak-e rá, de ha nem, akkor elárulom, Erdélyben és a Partiumban ma sok-sok iskola vagy iskolai magyar tagozat léte múlik a roma gyerekek jelenlétén, tehát ilyen megközelítésből is érdemes ízlelgetni ezt a rettenetes baloghi dilemmát: „tehertétel vagy erőforrás a határon túli magyar cigányság”. (Csak az összehasonlítás kedvéért: milyen lenne a fogadtatása annak, ha egy havasalföldi peszedés szenátor azon töprengene hangosan, hogy az erdélyi magyarság tehertétel vagy erőforrás Románia számára.)
Az Olt partján felhúzott rendezvénysátor hűsében Balogh miniszter természetesen elárulja a követendő receptet, sőt, példát is mutat: miközben a nagy nyugat-európai országokat gyermektelen politikusok irányítják, taszajtják a nihilbe, az életenergiától duzzadó magyar kormány tagjainak gyermekátlaga három fölött van, s nem lesz okunk aggódni a magyar jövőért, ha az átlagos magyar (inkluzív hat. túli) gyermekvállalási kedv eléri a szapora kormánytagok átlagát. Azt nem tette hozzá, hogy a kormánytagok jövedelmi szintje, életnívója miként aránylik a bűnösen kevés gyermeket vállaló átlaghoz, de azt már az idei tusványosi együttlétet kihagyó Lázár Jánostól tudjuk, akinek semmije sincs, az annyit is ér.
Következő cikk: Őkegyelme kegyelemjoga (Trumpizmusok)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >