Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Gyűlöld is
S minthogy az állam nem hajlandó emberségesen bánni a menekültekkel, ez a magatartás elkerülhetetlenül normává válik azok körében is, akik a menekülteket őrzik és ellátják. Az államilag finanszírozott gyűlöletkampány és a hatalmi elvárások hatására már nemcsak őrzik, hanem gyűlölik is az ártatlan embereket. Vásárhelyi Mária:
Mind a mai napig nem tudni pontosan, hogy az ötvenes évek rettegett és gyűlölt Államvédelmi Hatóságának jelszavát, amely szerint „Ne csak őrizd, gyűlöld is!”, a pártvezér Rákosi Mátyás vagy a belügyminiszter Farkas Mihály találta-e ki. Bármelyikük volt is, ennél találóbban nem fogalmazhatta volna meg a munkatáborokban és a börtönökben sínylődő politikai foglyok őrzőinek munkaköri leírását. Az őrökkel szemben ugyanis nemcsak az volt az elvárás, hogy gondosan vigyázzák a rájuk bízott, egyébként ártatlan embereket, hanem az is, hogy „önszorgalomból”, szadista ösztöneiket kiélve, válogatott kegyetlenkedésekkel gyötörjék is a rabokat. A kínzások skálája igen széles volt, az éheztetéstől és megalázástól a verésen keresztül a körömletépésig terjedt. Nem kevesen voltak, akik belehaltak vagy egész életükre rokkantak maradtak az ÁVH fogolytáboraiban vagy börtöneiben elszenvedett bántalmazások következtében. A gyógyíthatatlan lelki traumákról nem beszélve. Arról, hogy az őrökben szikrázó gyűlölet ne aludjon ki, elöljáróik gondoskodtak. Hol a rabokkal kapcsolatos uszító hazugságokkal, hol fenyegetéssel, hol a kíméletlenség dicséretével érték el, hogy ébren tartsák a gyilkos indulatokat az őrökben. Szociálpszichológiai kísérletek sora mutatja be, hogy hétköznapi emberek adott körülmények, például a tekintélynek való megfelelés vágya vagy a rájuk zúduló propaganda hatására hogyan válnak gonosszá.
A 20. század második felének egyik legfontosabb civilizációs vívmánya, hogy először az ENSZ Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatában, majd az Európai Unió Alapjogi chartája kimondta, hogy senkit nem lehet kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak alávetni. Ezek a Magyarország által is ratifikált nemzetközi egyezmények egyértelműen leszögezik, hogy még a tömeggyilkosokat is megilleti az emberhez méltó bánásmód, az, hogy tetteik felett ne a népharag, a személyes indulatok vagy az egyéni bosszúvágy, hanem az igazságszolgáltatás mondjon ítéletet.
Ennek ellenére az elmúlt időszakban egymás után marasztalják el nemzetközi szervezetek Magyarországot amiatt, hogy az ország határára érkező menekültekkel a hatóságok embertelenül bánnak, megalázzák és kínozzák őket. Pedig a menekültek ártatlan emberek, akiknek egyetlen „bűnük”, hogy el kellett hagyniuk hazájukat a pusztító háború, az éhínség, a tomboló embertelenség miatt. Nálunk azonban a hatóságok, a kormány utasításának megfelelően, úgy bánnak a menekülőkkel, ahogyan bűnözőkkel sem szabadna, jóllehet a menedékkérők 60 százaléka gyermek. Menedékjogi kérelmük elbírálásáig szögesdróttal körülvett konténerekben tartják rabságban őket, mindössze néhány négyzetméter jut egy-egy emberre, a konténerekben nyáron a hőség, télen a hideg elviselhetetlen. Az orvosi ellátás és a táplálkozás nem megfelelő, a menedékkérőket a tranzitzónán belül is fegyveres őrök kísérik egyik helyről a másikra. Előfordult, hogy egy nőt tizenhét fegyveres őr kísért orvoshoz, és olyan is, hogy műtét után egy másik nőt öt napig az ágyhoz bilincselve tartottak a kórházban. Azokat pedig, akiknek menedékkérelmét első fokon elutasították, éheztetéssel próbálják rávenni, hogy elhagyják a tábort, és visszatérjenek Szerbiába, annak ellenére hogy a szerb hatóságok egyértelműen közölték, egyetlen menekültet sem fogadnak vissza. S mivel a hatóságok odáig nem merészkednek, hogy gyermekeket is éheztessenek, ezért Szél Bernadett elmondása szerint a kicsiket fegyveres őrök kísérik az ebédlőbe, és a fegyverek árnyékában fogyaszthatják el a kekszet és az üdítőt, amit a nagyvonalú magyar állam ellátásként biztosít a kiskorúaknak. Aki pedig lebukik közülük, mert néhány kekszet megpróbál a zsebébe gyömöszölni, hogy elvigye éhező szüleinek, azt arra kényszerítik, hogy a kekszdarabokat a szemétbe dobja.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának, civilszervezetek SOS kérelmére, immár tizenhatodik alkalommal kellett felszólítania a magyar kormányt, hogy ne éheztesse a tranzitzónában tartózkodókat, mert az éheztetés emberkínzás, amit a legalapvetőbb erkölcsi normákon kívül törvény is tilt minden civilizált országban. A magyar kormány hazug és bicskanyitogatóan cinikus válasza pedig minden esetben az, hogy „nincsen itt szó semmiféle éheztetésről”, és a menedékkérők egyébként is szabadon elhagyhatják a tranzitzónát Szerbia felé.
S minthogy az állam nem hajlandó emberségesen bánni a menekültekkel, ez a magatartás elkerülhetetlenül normává válik azok körében is, akik a menekülteket őrzik és ellátják. Az államilag finanszírozott gyűlöletkampány és a hatalmi elvárások hatására már nemcsak őrzik, hanem gyűlölik is az ártatlan embereket.
Mindez azonban már régen nem a magyar állam és a menekültek ügye. Valójában minden magyar állampolgár és az Európai Unió szégyene is, hogy van olyan tagállama az erkölcsi értékeire állítólag oly kényes közösségnek, ahol oltalomra és segítségre szoruló embereket üldöznek és kínoznak.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >