Ma Melinda, Vivien, Aranka névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Ismét szégyenpadon az Orbán-kormány
Magyarországnak először kellett az EU színe elé járulnia az alapértékek megsértésének vádja miatt, a tegnapi meghallgatás elengedhetetlen volt ahhoz, hogy az unió később hivatalosan is szavazzon arról, jogsértő-e a magyar kormány politikája. Ily módon innentől a jogállami eljárás már a következő szakaszba lép. Célja az, hogy rávegye a magyar kormányt: szavatolja az igazságszolgáltatás szuverenitását, valamint a szólásszabadságot.
A francia Európa-ügyi miniszter aggasztónak minősítette a magyarországi helyzetet, a sajtó és a bíróságok függetlensége, a kisebbségek jogai, a tudomány, illetve az oktatás önállósága kapcsán. De Montchalin Brüsszelben, saját országa, illetve a német kormány nevében is beszélt, miután az Európai Tanács arról faggatta a magyar igazságügyi minisztert, hogy Orbán Viktor miért korlátozza egyre keményebben a médiát, a bírákat, a kutatókat, a kisebbségeket, valamint a jogvédő civileket, mivel az EU szerint ezek a lépések gyengítik a demokráciát. Az osztrák diplomácia arról szólt, hogy az unió sok tekintetben olyan, mint egy család, és ily módon szükség van közös szabályokra, ez pedig a jogállam, anélkül nem működik az egész.
A lengyel képviselő ugyanakkor igyekezett mentőövet dobni a magyar félnek, kijelentve, hogy a magyar politika nem jelent rendszerszintű veszélyt a demokratikus normák szemszögéből. Mások ezzel szemben rámutattak, hogy nem szabad kiengedni Magyarországot a szorításból. Timmermans alelnök szintén azt hangoztatta, hogy nincs EU, ha nem tartják tiszteletben a jogállamot. Ehhez képest a tanácskozás után Varga Judit azt fejtegette a sajtótájékoztatón, hogy veszedelmes precedenst teremtene, ha kétségbe vonnák az értékek betartását egy tagállam részéről, csupán csak azért, mert az bizonyos kérdésekben más véleményen van, mint a többiek. Hozzátette, hogy ez a gyakorlat az integráció alapjait vonná kétségbe. Szerinte le kell zárni az egész szerencsétlen fejezetet és az igazán fontos dolgokra kell összpontosítani.
A Reuters megjegyzi, hogy Orbánt az unióban machiavellisztikus és ravasz politikusnak tartják, aki idáig általában megúszta a felelősségre vonást, leszámítva, hogy az Európai Néppárt felfüggesztette a Fidesz tagságát. Ám a szervezet most azon van, hogy a nagyvonalú támogatásokat a jogállam fennmaradásához kösse az olyan tagok esetében, mint a magyarok és a lengyelek.
New York Times/Reuters
Az uniós szakminiszterek első ízben vonták kérdőre a magyar kormány képviselőjét a jogállamot ért fenyegetések, a sajtó és az igazságszolgáltatás önállóságának leszalámizása miatt. Előzőleg Varga Judit sürgette az Európai Tanácsot, hogy az a jog alapján állva mondjon véleményt, és ne alkalmazzon kettős mércét. Az ülésen a francia megbízott arról beszélt, hogy valamennyiüket aggasztják a demokráciára és az alapvető jogokra leselkedő veszélyek. Kijelentette: a magyar kormánynak bizonyítania kell, hogy megnyugtatóan lezárultak a vitás kérdések. Kovács Zoltán még a tanácskozás előtt úgy értékelte, hogy az EP-jelentése azokon a bírálatokon kérődzik, amelyeket az európai liberálisok 2010 óta vágtak az Orbán-kabinet fejéhez. Majd úgy folytatta, hogy ugyanezek az erők most bosszút akarnak venni, mivel Magyarország a bevándorlók beözönlése ellen foglal állást és ragaszkodik a biztonságos schengeni határokhoz.
Németország tegnap arról tájékoztatta a többi tagállamot, hogy igenis szükségesnek tartja a jogállamiság és a brüsszeli támogatások összekapcsolását. Uniós diplomaták azt közölték, hogy a bizonytalan kilátás ellenére hasznos a Budapest elleni eljárás. A tanácskozáson elnöklő finn miniszter azt mondta, hogy egyszerűen csak azt csinálják, amit az alapszerződések ilyen esetben előírnak. Mint elárulta: nem értékelték a helyzetet, de továbbra is foglalkoznak azzal.
Guardian
A magyar igazságügyi miniszter már a tegnapi brüsszeli értekezlet előtt oldalvágást intézett az EU ellen, mivel azon az alapon támadta Brüsszelt, hogy azt politikai megfontolások vezetik, tovább elfogult és téved, amikor a demokrácia visszaszorításával vádolja meg Magyarországot. Előzőleg az Orbán-kormány 158-oldalas állásfoglalásban fejtette ki, miért tartja elfogadhatatlannak a folyamatban lévő jogállami eljárást. Ám a finn szakminiszter, az összejövetel elnöke visszautasította a boszorkányüldözés vádját. Mint mondta, szó sincs arról, hogy a magyar felet azért állítanák pellengérre, mert az elveti a tömeges bevándorlást, hanem mert megsérti az emberi jogokat, felszámolja a jogállamot és nem tesz eleget a közösségi jognak.
Egy részvevő szerint meglepően simán ment a brüsszeli meghallgatás, csupán 9-10 állam tett fel kemény kérdéseket, de köztük volt Franciaország, Németország, a Benelux-csoport valamint több északi állam. A magyarok egészen udvariasan és röviden válaszoltak, de így is megvan a lendület az eljárás folytatásához. Egy másik forrás úgy látta, hogy a magyarok szeretnének mielőbb véget vetni a folyamatnak, ezért lehet, hogy némi engedményt ajánlanak fel. Mindenesetre a tanácskozás előtt napvilágot látott magyar véleményekre reagálva a holland liberális Sophie in t Veld azt üzente, hogy Magyarország csak ne játssza a mártírt. Csáky Zselyke, a Freedom House eurázsiai kutatási igazgatója pedig azt mondta, hogy a magyar dokumentum két dolog keveredik: a jogi cinizmus és az ellentámadás. Rámutatott, hogy a harcias hangnem azt mutatja: a magyar vezetés magabiztos és kész folytatni a harcot.
Financial Times
A portál azt emeli ki Timmermans tegnapi megszólalásából, hogy ő ugyan más területet kap az új Bizottságban, de ettől Magyarországnak és Lengyelországnak még kár abban bíznia, hogy az EU beszünteti a jogállamért vívott küzdelmet. Az alelnök, aki idáig a fő felelős volt Brüsszelben annak megakadályozására, hogy a magyar és a lengyel kormány visszalépjen a demokrácia ügyében, az Általános Ügyek Tanácsának zárt ajtók mögött lezajlott ülése után állt a mikrofonok elé. Úgy vélekedett: szó sincs arról, hogy von der Leyen hátrébb sorolná a jogállami aggályokat és szerinte az új, illetékes biztosok is elszántan folytatják majd az általa kezdett munkát.
Szemtanúk szerint a tanácskozáson a magyar delegáció jól felkészültnek bizonyult, a hangulat ugyanakkor aggódó volt a teremben. Varga Judit utóbb úgy nyilatkozott, hogy a meghallgatás a Magyarország elleni politikai támadás részét képezte.
Politico
Magyarországnak először kellett az EU színe elé járulnia az alapértékek megsértésének vádja miatt, a tegnapi meghallgatás elengedhetetlen volt ahhoz, hogy az unió később hivatalosan is szavazzon arról, jogsértő-e a magyar kormány politikája. Ily módon innentől a jogállami eljárás már a következő szakaszba lép. Célja az, hogy rávegye a magyar kormányt: szavatolja az igazságszolgáltatás szuverenitását valamint a szólásszabadságot. További vitatéma a kisebbségi jogok és a menekültek helyzete, valamint a menedékjog korlátozása és a civilekkel szembeni fellépés. Ám teljesen bizonytalan, hogy kimondják-e a tagállamok beláthatóan időn belül: Magyarországon egyértelműen fennáll a közösségi normák súlyos megszegésének veszélye. Ehhez 22 állam támogatását kellene megszerezni, de több közép-, illetve kelet-európai kormány is ellene van. Csak az egy évig tartott, amíg eljutottak a tegnapi kérdezz-felelekhez.
Die Presse
Szelestey Lajos
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Csak virtuálisan
Ázsia bennünk van, az Urál hegység igazából az osztrák–magyar határnál húzódik, bár nem látható. Ha netán >
Netanjahu elakadt, miközben küzd a Hamász ellen
A Haarec vezető kommentátora úgy véli, hogy Netanjahu elakadt, miközben küzd a Hamász ellen. Nem engedheti >
Az európai populisták Bident kísértik
Miután az elnök nem volt hajlandó gyorsan véget vetni az ukrán háborúnak, azaz döntő győzelemhez hozzásegíteni >
A magyar kerítés nem képes arra, hogy feltartóztassa a migránsokat
Ezzel tért vissza Ásotthalomról Kornél Albert, a francia konzervatív lap tudósítója. Az akadályon folyamatosan haladnak át >
Ukrajnának új ellensége lett: az, hogy a Nyugat belefárad a háborúba
Az egyik neves amerikai biztonságpolitikai szakértő azt mondja, hogy mindenképpen el kell kerülni Ukrajnában a vereséget, >
Miért védem Izraelt?
Saját bevallása szerint Bernard-Henry Lévy egész életében a palesztinok ügyéért küzdött, ám most mégis Izrael támogatja >
Európában jelenleg jobbról fúj a szél
Paul Lendvai arra hívja fel a figyelmet heti kommentárjában a Der Standardban, hogy Európában jelenleg jobbról >
A pártrendszer széttagoltsága veszélyt jelent az EU számára
A Standard brüsszeli tudósítója veszélyesnek nevezi az EU szempontjából, hogy egyre inkább széttöredezik a földrészen a >
Izrael elvesztette a háború ellenőrzését
Minél tovább tart a tűzszünet, annál nagyobb lesz a nyomás Netanjahura, hogy folytassa az erőfeszítéseket a >
Orbán Viktor az uniós kilépéssel kokettál
Így kemény feladat elé néz ma Budapesten az Európa Tanács első embere. A magyar vezetés ugyanis >
Európának az a baja, hogy túl vonzó
Ezt Timothy Garton Ash állítja a Financial Times-ban, aki szerint a migráció ügyében hozott kemény intézkedések >
A megszűnt nemzeti szuverenitás nyomában
A diktátorokat általában a realitásoktól elszakadt, magányos emberként írják le a politikai elemzők. Tévednének? Ez a >