Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Már a Budapest-Belgrád projektre vásárolhatott bányát az Orbán-családdal üzletelő cég
A Magyarország legjobb kövét adó bányát egy fiatal, de jó kapcsolatokkal bíró cég szerezte meg, amelynek partnerei közt Orbán Győző is felbukkant, és idővel Mészáros Lőrinc beszállítója lehet. Kovács Gábor:
Itt lakunk az út mellett, amikor teherautó hajt el erre, ugrálnak a poharak a szekrényben
– ecseteli egy Egerbaktán élő hölgy, hogy mi történik, ha nehézgépjármű dübörög el a közelben. Márpedig ez egyre gyakrabban előfordulhat, mivel a tervek szerint hamarosan újrakezdik a kitermelést a település északi részén elhelyezkedő, leállított kőbányában.
A lakók alapvetően nem félnek ettől. „Legalább lesz valami” – mondja egy idős asszony. Merthogy az iskola bezárt, a gyógyszerész épp le akarja húzni a rolót, a fiatalok nagy része elment, aki maradt, az is a közeli Egerbe jár dolgozni. Vagy Budapestre, ahonnan hétvégente jár haza. Szombat esténként csak a kocsmában van élet. Pedig régebben a bányató is sok embert vonzott, volt ott büfé, fiatalok ugráltak a vízbe, ám manapság a nyári napokon is csak néhányan mennek le fürdeni – adnak rögtönzött helyzetképet Egerbakta lakói.
A bánya tulajdonosa a közelmúltig a Colas Északkő Kft. volt, de alig használta, csak alkalmanként, kevés követ termelt ki. Nemrég azonban egy Zekko Invest Zrt. nevű cég szerezte meg a bányajogot. Bár a változás a Bányászati Szolgálat adatbázisában már nyilvános, a kerítésen még a Colas logója díszeleg. Az új tulajdonos néhányszor már járt a területen, az ott élőket azonban nem tájékoztatta a terveiről. A faluban évek óta keringenek pletykák, volt már szó olasz befektetőkről, sőt Mészáros Lőrinc érkezéséről is – igaz, 2019 Magyarországán szinte minden üzlet kapcsán a felcsúti dollármilliárdos és miniszterelnöki jóbarát neve rémlik fel. De nem ők jöttek, hanem egy szinte ismeretlen cégecske.
Bár a bánya újraélesztésétől a helybéliek új munkahelyeket várnának, sokan alighanem csalódni fognak. Ha felfuttatják a termelést, akkor is csak bő harminc emberre lesz szükség, ráadásul főleg szakképzettséget igénylő munkakörökben. Ha pedig belegondolnak, hogy a településen egymást érnék a kővel megrakott teherautók, elmegy a kedvük az előnyök mérlegelésétől.
De ha netán sikerülne elkerülő utat építeni, üdvözölnék, hogy a bányát újra termelésbe állítják. Azt pedig az alkalmi látogató is biztosra veszi, hogy a bányához vezető úttal kezdeni kell valamit, mert nagyon keskeny, és jelen állapotában majdhogynem járhatatlan. Kérdés, lehetséges-e új utat építeni, a terep ugyanis dimbes-dombos, a telkek magánkézben vannak, ráadásul Egerbakta, csúcsán a bányával, természetvédelmi övezetbe ékelődik.
A Zekko azonban még az önkormányzattal sem vette fel a kapcsolatot
– tudta meg a HVG Varga Tibor polgármestertől, aki maga is „meglepődve”, nem hivatalos csatornákon keresztül értesült a fejleményekről. Információk híján nem is akart véleményt formálni az ügyletről. Mivel elvileg ma is működő bányaüzemről van szó, az új tulajdonos nyilván azt tesz vele, amit akar, de a lakosság kihagyása „nem szokott jóra vezetni” – jegyzi meg Varga. A Zekko és a Colas sem válaszolt a HVG kérdéseire.
A Zekkóról nem sokat lehet tudni, csak szeptember elején jegyezték be, elődje egy ugyanilyen nevű kft volt, 2018-ban mindössze 6 millió forint árbevétellel. Tulajdonosának, Tóth Tamásnak a másik cége, a GTR Zrt. azonban üstökösként robbant be a kőbizniszbe. A 2017 végén gründolt vállalkozás tavaly már 380 millió forint bevételt hozott össze.
Idén ősszel pedig a GTR megnyerte a MÁV egyik, kőkeverék beszerzésére kiírt közbeszerzését; alvállalkozója a NAKK Nemzetközi Alapanyag és Késztermék Kereskedelmi Zrt. volt, amely a miniszterelnök apja, Orbán Győző környezetéhez tartozik. Sőt első körben még Orbán Győző bányacége, a Dolomit Kft. szerepelt alvállalkozójaként, annak helyét csak később vette át a NAKK.
Ezt 2016-ban hozták létre, alapításkor a kormányfő testvére, Orbán Áron volt a többségi tulajdonosa és igazgatósági tagja, de az igazgatóságban maga Orbán Győző is megfordult. Orbánék 2017 végén teljesen kiszálltak a NAKK-ból, de a kapcsolat nem szűnt meg, a zrt többségi tulajdonosa és vezetője, Bihari Lajos Orbán Győző társügyvezetője az utóbbi tulajdonában álló Nehéz Kő Kft.-ben.
A kőüzletben Tóth régi motoros: 2010 elejétől 2018 végéig a Magyar Aszfaltalapanyaggyártó és Bányaipari Kft. Tarnóca Kft.-jének volt résztulajdonos-ügyvezetője.
A HVG iparági információi szerint Tóth Tamás előszeretettel hivatkozik az Orbán Győzővel fennálló jó kapcsolatára
– hogy megalapozottan-e, azt csak a miniszterelnök apja tudja. Tóth állítólag a Colas Északkő vezetőivel is jóban van, a GTR elindítása óta több megrendelést teljesített a Colastól vásárolt kövekkel (például Debrecenben, a BMW épülő gyárához). Annyi biztos, hogy a Zekko nemcsak az egerbaktai üzem bányajogát szerezte meg most a Colastól, hanem az eger-tihamériét és a kesztölciét is. Utóbbi sem üzemel jelenleg, de ott – Egerbaktával szemben – könnyen újra lehet kezdeni a kitermelést.
Az eger-tihaméri bánya köve nagyon puha, vasút- és útépítésekhez nem alkalmas. Egerbaktán viszont bazaltot lehet bányászni, a szakma szerint itt található Magyarország legjobb köve. Ezt a vélekedést az egerbaktaiak is felcsillanó szemmel osztják. A jó minősítés azt jelenti, hogy nagyon kemény – talán túl kemény is, az ilyen kő már erősen koptatja az eszközöket. A Colas az elmúlt években állítólag épp azért hagyta parlagon heverni a bányát, mert a jó minőségű követ csak drágán tudta volna eladni, a piaci keresletnek pedig más üzemeiből is eleget tett.
Mivel a GTR/Zekkónak eddig nem volt saját bányája, az egerbaktai kitermeléshez gépeket kell vennie vagy bérelnie. Egy új, fixen telepített gyártósor kiépítésének költsége körülbelül 1,5 milliárd forintra rúg, de használt mobil gépek beszerzését se lehet pár száz millió forint alatt megúszni. Ráadásul a bánya elég kicsi, szinte biztosan bővíteni kellene ahhoz, hogy nyereségesen lehessen üzemeltetni, ami megint csak pénzbe kerül, és a terület adottságai miatt sem egyszerű feladat.
Kérdés, hogy lesz-e kereslet az egerbaktai kőre.
Az építőiparban szűkösebb évek jönnek, legalábbis ami a mélyépítéseket illeti, máris zuhan a rendelésállomány.
A kormány ugyanis kipörgette már a 2014–2020-as uniós finanszírozási ciklus forrásait. A következő évek egyetlen nagy, sok követ igénylő beruházása a Budapest–Belgrád vasútvonal felújítása és bővítése lesz, ott két év alatt elkel majd úgy 3 millió tonna. De egyelőre nem tudni, mikor kezdődik a beruházás – ha egyáltalán elkezdődik valamikor. A tervezésre és a kivitelezésre kiírt közbeszerzést egy kínai–magyar vegyesvállalat nyerte, amelynek magyar tagja Mészáros Lőrinc érdekeltsége. Ennyiben mégsem teljesen megalapozatlan az egerbaktaiak – és mások – feltételezése, akik az üzlet mögött a felcsúti mágnás árnyát látják felsejleni.
Mivel a GTR/Zekkónak eddig nem volt saját bányája, az egerbaktai kitermeléshez gépeket kell vennie vagy bérelnie. Egy új, fixen telepített gyártósor kiépítésének költsége körülbelül 1,5 milliárd forintra rúg, de használt mobil gépek beszerzését se lehet pár száz millió forint alatt megúszni. Ráadásul a bánya elég kicsi, szinte biztosan bővíteni kellene ahhoz, hogy nyereségesen lehessen üzemeltetni, ami megint csak pénzbe kerül, és a terület adottságai miatt sem egyszerű feladat.
Kérdés, hogy lesz-e kereslet az egerbaktai kőre.
Az építőiparban szűkösebb évek jönnek, legalábbis ami a mélyépítéseket illeti, máris zuhan a rendelésállomány.
A kormány ugyanis kipörgette már a 2014–2020-as uniós finanszírozási ciklus forrásait. A következő évek egyetlen nagy, sok követ igénylő beruházása a Budapest–Belgrád vasútvonal felújítása és bővítése lesz, ott két év alatt elkel majd úgy 3 millió tonna. De egyelőre nem tudni, mikor kezdődik a beruházás – ha egyáltalán elkezdődik valamikor. A tervezésre és a kivitelezésre kiírt közbeszerzést egy kínai–magyar vegyesvállalat nyerte, amelynek magyar tagja Mészáros Lőrinc érdekeltsége. Ennyiben mégsem teljesen megalapozatlan az egerbaktaiak – és mások – feltételezése, akik az üzlet mögött a felcsúti mágnás árnyát látják felsejleni.
(hvg.hu)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >